Szabadalmi Közlöny, 1907 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-29 / 26. szám
26. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 381. oldal. veszi, vagy ha két egymásra következő éven át gyakorlását abbanhagyja ; 3. ha a külföldön készített cikkeket, melyek a szabadalmazott cikkel azonosak, török területre behozza. Azonban gépminták, továbbá olyan külföldi készítmények, melyek világkiállításokon közszemlére kitétettek vagy a magas porta különös parancsa folytán megvizsgáltattak, a földmívelési és kereskedelmi miniszter engedőimével az ozmán birodalomba behozhatók. 39. c. Ha valaki cégtáblán, különös jelzésen, védjegyen, árlapokon és ajánlatokon valamit szabadalmazottnak mond anélkül, hogy a szabadalom a törvénynek megfelelő lenne, vagy mert megszűnt, s ugyancsak az, aki szabadalomtulajdonosként cégtáblán különös jelzésen, védjegyen, árlapokon és hirdetéseken valamit szabadalmazottnak jelöl meg, vagy szabadalmat említ anélkül, hogy a következő megjegyzést fűzné hozzá: edevletni kéfáleti yokdour» (kormányi biztosíték nélkül) két livretől 45 livréig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Visszaesés esetén a pénzbüntetés megkettőztetik. II. FEJEZET. A keresetekre vonatkozó határozmányok. 40. c. Oly személyek, akik találmányi szabadalommegsemmisítése vagy a találmányra vonatkozó jogaik elvesztése folytán kárt szenvednek, e miatt keresetet indíthatnak. E keresetek mindazokkal együtt, melyek a szabadalomra vonatkoznak, az első folyamodásu polgári törvényszék elé tartoznak. 41. c. A közönséges kereset, amely a találmányi szabadalom eredeti birtokosa és a szabadalom egy részének vevője ellen intézendő a szabadalom eredeti birtokosa lakóhelye szerinti bíróság előtt indítandó. 42. c. Mintán a szabadalom Ítélettel megsemmisíttetett vagy a találmányi jogtól megfosztatott, ezen tény a földmívelési és kereskedelmi miniszter tudomására hozandó és a 18. cikk szerint kihirdettetik. V. V. Cím. A bitorlók üldözése és megbüntetése. 43. c. Aki más által feltalált szabadalmazott tárgyat készít, vagy aki a szabadalomtulajdonos jogait, a szabadalom lényege szerinti eszközök alkalmazásával megsérti, az a bitorlás vétségét követi el. Azok, akik e vétségben bűnösnek találtatnak 5—100 török livre pénzbírsággal bűntettetnek. 44. c. Aki utánzott tárgyakat szándékosan elrejt, elad vagy eladásra kinál és az, aki az ozmán birodalomba ilyet behoz, ugyanazon büntetéssel sujtatik, mint az, aki a bitorlásvétségében vétkessé vált. 45. c. Aki engedély nélkül oly találmányokat ismeretessé tesz vagy elad, amelyek köztudomás szerint alkalmasak arra, hogy az államnak ártsanak minők a 12. cikkben említett, a hadügyi és haditengerészeti miniszterim által átveendő hadi fegyverek és lövőanyagok, a büntető törvénykönyv 166. cikkében kiszabott büntetést szenvedik meg. 46. c. A jelen törvényben említett büntetések alkalmazása egymást ki nem zárja. Minden olyan cselekménnyel szemben a legsúlyosabb büntetés alkalmaztatik, amely az első beadott kereset előtt követtetett el. 47. c. Visszaesők, a 42. és 43. cikkekben megállapított pénzbüntetéseken felül egy hónaptól hat hónapig terjedhető pénzbüntetéssel bűntetteinek. Az a személy, aki a jelen törvényben említett vétség miatt vádoltatik, 8 öt éven belől ugyanezen cselekmény miatt elitélve volt, visszaesőnek tekintetik. Ha a bitorlás vétsége miatt vádolt személy a szabadalomtulajdonos munkása, vagy gyárában, vagy üzlettelepén levő fizetett alkalmazottja, vagy anélkül, hogy ezen kategóriába tartoznék, a szabadalomtulajdonos munkásaival vagy szolgáival lépett összeköttetésbe és ezek útján szerzett tudomást a szabadalomban leírt tárgyról, a vétség elkövetésében tettestársnak tekintetik és egy hónaptól 6 hónapig terjedhető fogházbüntetéssel büntettetik. 48. c. A szabadalomtulajdonos kérelmére és a szadalom betekintése után a törvényszék elnöke írásban elrendelheti, hogy bírósági végrehajtó (mubahir) vagy szükség szerint szakértő által az állítólagos utánzott tárgyak egyszerű szavakkal és leírással jegyzőkönyvbe vétessenek fel; szükség esetén elrendeli a tárgyak zár alá vételét, amennyiben a panaszos óvadékot tesz le. Ha a szabadalom birtokosa külföldi, az óvadék letétele minden esetben kötelező. A tárgyak birtokosának az írásbeli rendeletről másolat adatik ki és olyan esetben, a midőn biztosítók adás-követelésének helye van, a felajánlott Hm. u-hdber-TiA is másolat kézbesittetik. Ha ezen szabályok nem teljesíttetnek pontosan, a foganatosítottak semmiseknek tekintetnek és a sértett félnek joga van a bírósági végrehajtó ellen kártérítés iránti keresetet indítani. 49. c. Ha a panaszos, a jegyzőkönyvi felvétel keltétől számított 8 nap alatt panaszát a bíróságnál be nem adja, a jegyzőkönyvi felvétel és zárlat hatálytalan lesz és a kártérítés iránti kereslet mi sem gátolhatja. A most említett határidő meghosszabbíttatik egy nappal, minden napi járótávolság után azon hely közt, ahol a jegyzőkönyvi felvétel vagy zárlat foganatosíttatott és azon személy lakása között, ahol az a személy lakik, aki azokat utáncsinálta, elrejtette, az ozmán birodalomba behozta vagy eladta. 50. c. Az utánzottaknak bizonyult tárgyak zár alá vétele és ha a bíróság ügy határoz, az ezek készítésére szolgáló eszközök zárlata is fen marad, meg akkor is, ha az a személynek, aki ezeket a tárgyakat utánozta, elrejtette, behozta vagy eladta, sikerült volna is büntelenségét bebizonyítani.
