Szabadalmi Közlöny, 1907 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-29 / 26. szám

26. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 377. oldal. amelyekre az előbbi cikk 2. pontban fölsorolt körül­mények forognak fönn. 11. cikk. A találmányi szabadalmak vagy a keres­kedelmi és gyári védjegyekre vonatkozó jogok ma­kukban foglalják azt a jogot, hogy a találmányt tel­jesen kihasználhassa vagy a védjegyet használhassa és ezen jogokat másokra átruházhassa. 12. cikk. Az oltalmi jog tartama megfelel azon ország törvényeiben megállapított időnek, melyben a használat céloztatik. Ezen tartam, amennyiben kisebb azon államban, ahol eredetileg a szabadalom engedé­lyeztetett, ezen időtartamra korlátozható. 13. cikk. Aki a föltaláló jogait sérti, a polgári és a büntetőjog szerint felelős és azon ország törvénye szerint tlldöztetik és biiutettetik, amelyben a sértés elkövetve lett. Épúgy a kereskedelmi és gyári véd­jegyek utánzása; hamisítása vagy jogtalan használata azon ország törvényei szerint üldöztetik, melynek te­rületén a jogsértés elkövetve lett. 14. cikk. A szabadalomnak vagy védjegynek a származási országban eszközölt semmissé nyilvánítása a többi szerződő állammal hiteles alakban közöltetik, hogy adott esetben olyan kérvény fölött, mely netán az említett külállamban engedélyezett szabadalom vagy védjegy elismerése iránt benyújtatuók, továbbá azon hatályosság tekintetében, melyet az ily nyilat­kozat, az ezen országokban korábban behozott szaba­dalomra nézve vagy védjegyet illetőleg gyakorol, közigazgatási úton határozat legyen hozható. 15. cikk. A jelen szerződést aláíró államok között a találmányi szabadalmak, gyári és kereskedelmi véd­jegyek oltalma tekintetében előbb kötött szerződések — amennyiben ezek az egyes államokra vonatkoz­nak — mihelyt ez hatályba lép, jelen szerződés által pótoltatnak. 16. cikk. Azok a kormányok, amelyek a jelen szerződést jóváhagyják (ratificálják), kötelesek elfo­gadás iránti nyilatkozatukat a mexieói kormánnyal közölni, amely a többi szerződő államot erről értesíti. Hasonló módon köteles a mexieói kormány a ré­széről bekövetkezett elfogadást a többi szerződő ha­talommal közölni. 17. cikk. Mihelyt a jóváhagyási okiratok kicseré­lése két vagy több állam részéről az előbbi cikkben megírt módon bekövetkezett, ez a kicseréléstől szá­mítva korlátlan időre hatályba lép. 18. cikk Az oly szerződő állam, mely szükséges­nek látja a szerződés megszüntetését, a 16. cikkben megállapított módon köteles azt fölmondani, miro az erre vonatkozó közleménynek az illető államoknál való beérkezésétől számított egy év lefolyása után azon államra nézve, mely a szerződést fölmondotta, hatályon kívül lép. 19. cikk. Ezen szerződéshez a 16. cikkben meg­állapított módon Amerika azon államai is csatlakoz­hatnak, akik eredetileg a szerződést alá nem írták. Ennek hiteléül stb. Megjegyzés. Ezen szerződést Mexicóban Argentinja, Bolivia, Columbia, Costa-Rica, Chile, St. Domingo, Ecuador, San Salvador, az amerikai Egyesült-Álla­mok, Quatemala, Haiti, Honduras, a mexieói Egye­sült-Államok, Nicaragua, Paraguay, Peru ós Uruguay kötötték spanyol, angol és francia nyelven kiállított 3 eredeti példányban, mely a mexieói külügyi hiva­talnál tétetett le. A szerződés elfogadását is a mexi­eói kormánnyal kellett közölni. A szerződés elfoga­dását a mexieói kormánnyal közölte: Quatemala 1902 aug. 5-én, San Salvador 1902 jun. 17-ón, Costa- Rica 1903 aug. ?5-én, Nicaragua 1904 jul. 13-án, Honduras 1904 aug. 19-én, Cuba 1906 jan. 10-én. (Propriőte Industriele 1007 évi szám 7—8- lap, eredeti francia szövegben.) _____ — Ks. — A svájci szabadalmi törvényjavaslat módosítása. Miután a rendok tanácsa a törvényjavaslatot, melyet a Szab. Közi. 1906. évfolyam 31. számában közöl­tünk, elfogadta, a nemzetgyűlés vitatta meg és több módosítást tett rajta. A 2. §. 2. pontját ekkép módosította: «nem szaba­dalmazhatok a vegyi anyagok, azonban igen a vegyészeti eljárások, kivéve az oly anyagok elő­állítására szolgáló eljárásokat, molyok jeloson emberi vagy állati táplálási céloknak vannak szánva.» A 3. pont módosítása így szól: «nem szabadalmaz­­hatók továbbá a más úton, mint vegyi úton előállí­tott, embereknek és állatoknak szánt gyógyszerek, tápszerek és italok, valamint az előállításukra vonat­kozó eljárások.» Kónyszerlieentia (16. §.) csupán a szabadalom fenn­állásától számított 5 év után igényelhető. A javaslat a svájci és a magyar védjegytörvény mintájára az avis préalable intézményét honosítja meg, amennyiben kimondja, hogy ha a szabadalmi hivatal úgy találja, hogy valamely találmány nem új, erről a bejelentőt értesíti, utóbbira hízván azt, vájjon bejelentését fentartja, módosítja vagy vissza­vonjam. — p — Törökország szabadalmi törvénye. (Kihirdettetett 1295 febr. 18-án — 1880 márc. 1-én. I. Cím. Általános határozatok. 1. c. Valamely a kézműiparra és gyári iparra vo natkozó fölfedezés, találmány és javításból hasznot húzni, a fölfedezés vagy javítás fölta'álójának van joga. Ezen haszonjogot a szabadalom adja meg, amelyet az ottoman kormány a következő cikkekben megálla­pított föltételek mellett állít ki tartama idejére. 2. c. Az iparra vonatkozó találmánynak tekintet­nek: új oredménynok és új terméknek föltalálása, ezek létesítésére való új eszközök föltalálása, vagy már ismert eszközöknek új alkalmazása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom