Szabadalmi Közlöny, 1907 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-11 / 19. szám
19. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 253. oldal. 5. cikk. Szabályozza a letétel alakiságait. A letétel 5 évig titokban tartható. Ugyané cikk szabályozza, hogy a titkos letételnek nyilvános letételre való átalakítása mikép történik. Egyszeri letevés legfölebb 100 mintát vagy modellt tartalmazhat. A letétel a Conseil des prud’hommes titkári hivatalánál vagy a hol ilyen nincs, a letevő lakóhelye szerint illetékes kereskedelmi törvényszék irodájában, külföldiek a Seine-departements Conseil des prud’homme3 titkári hivatalánál történik. 6. cikk. A A leghosszabb oltalmi idő 50 évre terjed a letétel napjától számítva- Ez 3 időszakra oszlik, az első 5 éves titkos, a melyre 3'75 frank fizetendő mustránként, a második 20 éves és a harmadik 25 éves. A második szakaszra való meghosszabbítás, mely a titkos mintának, nyílt mintává való átalakításával van egybekötve, 30 frank illeték, a kellő időben történt 3-ik szakaszra való meghosszabbílásért 50 frank illeték fizetendő minden mustra vagy modell után. A következő 7—14. cikk teljeson egyezik a Maillard által az 1904. évi párisi ipari tulajdoni kongresszuson bemutatott javaslat VI—X. cikkeivel. Ezek vonatkoznak a szándékos bitorlásra (7. és 8. c.), a zár alá vételre, a bitorlás tárgyainak, a bitorlás eszközeinek bírósági leírására, a törvény alkalmazó, sara külföldi mustrák szerzői részére a kölcsönösségfeltétele esetén (10. e.l, n törvény életbeléptetésére (11. c.), a végrehajtási rendeletre (12. c.) és a törvény alkalmazására Algírban és a kolóniákban (13. c.). - Ks. -A kisiparba vágó találmányok berlini kiállításáról már f. é. március 30-iki számunkban emlékeztünk meg. Most, hogy a prograinmot a kiállítás rendezősége nekünk megküldte, visszatérünk rá. A kiállítás pontos címe: A kisipar találmányainak (kis teret elfoglaló találmányok) küzkiállitása Berlinben a zoológiái kert kiállítási csarnokában. E kiállításra a bejelentések végső ideje május 15-ike, maga a kiállítás pedig június 15-én nyílik meg s tart esetleg szeptember 15-kéig. A kiállított tárgyak XXIV csoportba leeznek elosztva. A csoportok ezek: 1. fémek előállítása, II. fémek földolgozása, III. szerszámok es munkaeljárások, IV. általános gépszerkesztés, V. mótorok kivételével az elektromótoroknak, VI. közlekedési ügy, VII. világítás (a villamosnak kivételével), fűtés és vízzel ellátás, VIII. házi eszközök, kézi és utazási tárgyak, IX. ruházati és szövőipar, X. kémiai ipar és egészségápolás, XI. táplálkozási és élvezeti szerek, XII. elektrotechnika, XIII. grafikai művészetek, XIV. papírgyártás és papirértékesítés, XV. fa, szén és egyéb faragható anyagok, XVI. üveg- és agyagárúk, XVII. órák és finom mechanikai műszerek, XVIII. magasépítés, XIX. lövőfegyverek, XX. sport, játék, XXL hangszerek, XXII. mentés-ügyek, XXIII. bányászat, XXIV. mező- és erdőgazdaság. Szabadalmi díjfizetés Rumániában. A rumán uradalmi miniszter, kinek a kir. rumán szabadalmi hivatal alá van rendelve, meghagyta, hogy a szabadalom bejelentése napjától, vagy mint Bukarestben mondják, a lajstromzás napjától számított 30 napon belül le kell fizetni a második évi díjat, akár van már megadva a szabadalom, akár nem. Bolgár-francia egyezmény a védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában. A védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában Franciaország és Bulgária között 1907. évi január 5/1906 dec. 23. létrejött egyezmény, melyről előző számunkban említést tettünk, következőkép hangzik : 1. cikk. A bolgárok Franciaországban és a franciák Bulgáriában gyári és kereskedelmi, védjegyeik tekintetében, vagyis azon különféle jelekre nézve, amelyek az ipari készítmények és árúk megkülönböztetésére szolgálnak, minők például nevek különleges alkalmazásaiban, a lenyomatok, bélyegek, pecsétek, reliefek, vignetták, chiffrék, etiquettek, borítékok vagy esomagolásokstb., továbbá a kereskedelmi és gyári nevek és kereskedelmi cégek tekintetében ugyanolyan oltalom részesei, mint a saját állampolgárok. 2. cikk Hogy az előző cikkben uyujtott oltalmat biztosítsák maguknak, kötelesek a két állam egyikének alattvalói a másik állam törvényei és rendeletéi által a belföldön lakú saját állampolgárok részére előírt feltételeknek és alakiságoknak megfelelni. Mindazok a jelek, melyek egyesítve bizonyos termék ismertető jeléül szolgálnak, egyszeres díjért lajstromozhat ík, ha együtt olyan négyszögletű klisék vaunak alkalmazva, melynek hossza 10 cm., magassága pedig 25 mm. A védjegyet tüzetesen föltüntető klisének az egyes részeket szembeötletőn kell kimutatnia. 3. cikk. A jelen egyezmény mindazon gyári és kereskedelmi védjegyekre vonatkozik, melyeket a két államban iparosok és kereskedők, akik azokat használják, jogszerüleg megszereztek, azaz a francia védjegyet Bulgáriában a francia, a bolgár védjegyet Franciaországban a bolgár törvény szerint kell elbírálni. Megegyezés áli fönn arra nézve, hogy mind a két állam föntartja magának a jogot, hogy minden védjegyet, melyek természetüknél fogva a közrendbe vagy a jó erkölcsökbe ütköznek, a lajstromozást megtagadhassa és az oltalmat (használati jogot) megtagadja. 4. cikk. A kereskedelmi név és a kereskedő cége, mind a két államban lajstromozási (bejegyzési) kötelezettség nélkül oltalomban részesül, akár legyen az alkotó része valamely gyári vagy kereskedelmi védjegynek, akár nem. Idegen kereskedelmi nevek és cégek jogtalan használatának üldözése (megtorlása) a köztörvények sze
