Szabadalmi Közlöny, 1906 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-17 / 11. szám
11. szám. szabadalmi közlöny. 153. oldal. értéknek megközelítsen egyenlő értékű fáradság nélkül nem volna foganatosítható. 1 la ilyen esetekben a kihágást elkövető azon tárgyakra egy megszflnt mustrajog birtokosa volt, melyet az még fennállónak tüntet fel, akkor eljárása csakis az esetben büntethető, ha a mustraoltalma megszűnte óta két év már eltelt. (Befejező közlemény következik.)- A magyar szabadalmi ügyvivők testületé a a f. é. január hó 18-án tatott közgyűlésen fölolvasott jelentését kinyomatta. A jelentés, mintán kiemeli, hogy az alapszabályok erejénél fogva a testület az ügyvivői kar erkölcsi színvonalának, valamint tekintélyének emelésére, úgyszintén befolyásának védelmére törekszik, rátér a szabadalmi törvény revíziójára, mely ügyben Kelemen M. István törvényjavaslatot dolgozott ki. E törvényjavaslatban, melynek elfogadása a testület részéről már megtörtént, a jelentés szerint a törvényhozó oly munkát nyer, a melyből a szabadalmi jogélet terén uralkodó minden kívánságról tájéknzódhatik. Kívánatosnak mondja a jelentés,hogy a védjegyügy a kereskedelmi kamráktól a szabadalmi hivatalhoz utasíttassék. Elismeréssel emlékezik meg a szabadalmi hivatalról és elnökéről, a ki folyton abban fáradozik, bogy a gondjaira bízott hivatal az iparos világgal mennél bensőbb összefüggésbe jusson. A testület programmjához híven az elmúlt évben is a szegény föltalálok ügyeit tagjai útján díjmentesen látta el, úgyszintén az öszszes szaklapoknak díjtalanul küld értesítéseket az illető szakban előforduló találmányi bejelentésekről. Végül megtudjuk a jelentésből, hogy a testület a közgyűlésen kívül 28 illésen tárgyalta a folyó ügyeket, továbbá, hogy a testület tagjai a szabadalmi bejelentések 60%-át képviselték. — A szerzői törvény reformjáról. Márton M. dr. a színpadi szerzők egyesületének ügyésze múlt szombaton előadást tartott a szerzői jogról. Szerinte 1884. évi XVI. t.-czikkünk nem felel meg fejlődött irodalmi életünk követelményeinek. A szerzői tulajdonjog védelme nem elég hatályos, a törvény intézkedései hézagosak, szövege rendszertelen, hézagos és statisztikai szempontból is erősen kifogásolható. Már a szerzői jog tartalmának meghatározása sem kielégítő. Nagy hiba, hogy a kiadás-ügyleteket rendező kereskedelmi törvény tíz évvel előbb készült, holott a rokon-kérdések elintézése csak együttesen, egymással kölcsönhatásban és liarmónikusan volna helyes és áldásos. A fordítói jognak szabályozása rendkívül sérelmes a mi törvényünkben. Csorbítja a szerző jogát és szövegezésében homályos és érthetetlen. A társszerzők jogainak gyakorlása, a színpadi müvek és fordítások s nevezetesen a zenemüvekre vonatkozó szerzői jogok meghatározása ellenkezik a gyakorlati élet követelményeivel és a szerzői jog szellemével. Az előadó külföldi törvények idevágó rendelkezéseinek és praxisa több esetének ismertetésével illusztrálta azt a bizonytalanságot, mely törvényünk fogyatkozásai miatt judikaturánkban uralkodik és azzal az eredménnyel jár, hogy csaknem minden esetben a legfölsőbb bíróságok döntését kell provokálni. Az előadó még az elévülést, pörjogi intézkedéseket s a külfölddel való viszonosság kérdéseit tárgyalta, végül pedig ajánlotta egy ankétnak kiküldését, a melynek a szerzői törvény novellájának elkészítése volna a hivatása. Vécseg Tamás elnök elismerését fejezte ki az előadónak. Tekintettel a nagy érdeklődésre és a vitában résztvenui szándékozók nagy számára, a vita folytatását f. hó 17-kére halasztották. Szólásra jelentkezőnek többek közt: Márkus Dezső dr., Kemli Géza dr., Herczeg Ferencz, Bosnyák Zoltán, Prém József, Fényes Samu, Beölliy László. — Am. kir. szabadalmi hivatal elvi elhatározásai német nyelven. Kalmár J. mérnök, hites ügyvivő külföldi német kollegáinak lényeges szolgálatot tett azzal, hogy a m. kir. szabadalmi hivatalnak 10 éves fönnállása alatt hozott elhatározásait, határozatait s rendeletéit német nyelven kiadta. A 48 oldalra terjedő füzetnek czime: Die wesentlichen Entscheidungen, Beschlüsse und Verordnungen des königl. ungarischen Patentamtes. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy: dr. Kellner Ármin (1. VII., Hernád-u. 35. sz.), dr. Madarász Gyula (1. Kalocsán), dr. Nemes Zsigmond (I. V., Sas-u. 5. sz.), dr. Schwartz József (I. VI., Andrássy-út 53. sz.), dr. Szeremley Emil (1. Vili., Főhorczeg Sándor-u. 25. sz.), ügyvédeket a kamara lajstromába bejegyezte. Múdy Lajos monori, Szabó József budapesti (VI., Eötvös-utcza 4-4. sz.), ügyvédeket elhalálozásuk következtében a kamara lajstromából kitörülte. A Mády Lajos ügyvédi irodája részére dr. Kégl János monori, a Szalui József részére pedig dr. Weisz Ödön budapesti ügyvédet nevezte ki gondnokul. Fodor Bertalan budapesti ügyvédet, a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1905- évi május 12-én 1033/905. f. szám alatt kelt, s jogerőre emelkedett Ítéletével, az 1874. XXXIV. t.-cz. G8. §-ának b), és 47. §. 3. pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt, az ügyvédség gyakorlatától 3 (bárom) havi időtartamra fölfüggesztette. Ezen fölfüggesztós a «Budapesti Közlöny o-hen való közzététel napjával veszi kezdetét. Szakfolyóiratok. Iparjogi szemle., I. évfolyam. 3. sz. Budapest. Fazekas 0. dr. F. Államjogi szuverenitásunk az ipari jogvédelem torén. — Kilián Tibor dr.: A szabadalmak gyakorlatba vételének kérdéséhez; — Fazekas Oszkár dr : Külföldi árúk magyar mezben ; — Keller Sala dr.: Dohányegyedárúság és védjegyoltalom. Az egyesület tevékenysége. Hazai jogesetek. Külföldi jogesetek. Széljegyzetek. Szemle. Irodalom. Vegyes. Gewerblicher Rechtschulz und Urheberrecht. XI. Jahrgang. No. 1. Februar 1906. Berlin. Prof. Dr. A. Osterrieth. F. Meili: Die Weltmarke Ichthyol. — Das neue Handelsmarkongesetz in Brasilien. 40
