Szabadalmi Közlöny, 1906 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-06 / 1. szám
1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 16. oldal. NEM HIVATALOS RÉSZ. Művészi kivitelű védjegyek: A művészi kivitelű védjegyek érdekében a szabadalmi hivatal elnöke az ipari tulajdon megvédésével foglalkozó egyesületekhez és az ez iránt érdeklődő egyesekhez a következő körlevelet intézte: Azon tapasztalat által vezéreltetve, hogy charakteristicus s sikerült védjegyek az árúczikkek keletét előmozdítani képesek, — már korábban fölhívtam a hazai iparművészeti társaságokat, hogy a művészeket művészi s főleg jellegzetes védjegyek tervezésére ösztönözzék; a szükséges tanulmányok végzése czéljából fölajánlottam, hogy kívánatra a Védjegy-Értesítőben megjelent külföldi védjegyeket eredeti színezésükben is megszerezzem s ezeket esetleg kiállítási czélokra is átengedném. Megemlítettem azt is, hogy a szokásos művészeti kiállításokkal kapcsolatban külön «ipari és kereskedelmi művészeti kiállítás» is rendezhető volna, melyben a védjegyek, mustrák, ex libris sth. szakbavágó tárgyak volnának bemutathatok. Ezen kezdeményezésre az is indított, hogy nálunk a védjegyügy fontossága nem igen ismertetett föl, mit legjobban igazol az hogy nálunk évente alig lajstromoztatik be összesen több, mint körülbelül 1000 magyar védjegy, míg csak az alsóausztriai keresk. és iparkamaránál 19U4-ben csakis 3117 osztrák védjegy lajstromoztatott. Jellemző, hogy az alsó ausztriai keresk. és iparkamara 1904. évi jelentésében a védjegylajstromozás emelkedését a többek közt annak tulajdonítja, hogy a forgalmi köröket mindinkább áthatja egy jó védjegy értékének fölismerése, s hogy kisebb üzemeket (illatszerárúkészítők kozmetikusárúk, vegyészeti, műszaki czikkek, fénymáz, bőrcreme, stb. tisztítószer üzemeket) csakis jól választott védjeggyel lehet szilárdabb alapra helyezni. (L. a bővebb kifejtést Szab. Közi. f. é. 48. számában). Miután mintaoltalmi ügyünk fejlesztése is nagy elmaradottságot tüntet föl, mert nálunk eredeti és jellegzetes minták alig számba vehető mértékben lajstromoztatnak be, — ez ügyre később szintén rátérni szándékozom. Egyelőre azonban a jól kiválasztott védjegyek tervezését tartom szem előtt. A nevezett egyesületek, bármily örömmel ragadtuk is meg a kezdeményezést, — a siker szempontjából fölhozták, hogy a hazai művészek tervezési hajlamának fölkeltéséhez az ipari és kereskedelmi körök nagyobb érdeklődése volna szükséges. Azt hiszem, hogy az ügy fölkarolásához mindkét tényező jóakaratú hozzájárulása szükséges. Miután a Czím alapszabályai szerint, közvetlen érintkezésére törekszik az ipari tulajdoni jogokban érdekeltekkel, azt hiszem, czélszerűen járok el, midőn a Czím figyelmét a szóban forgó tárgyra fölhívom, mert remélhető, hogy a Czím a fölvetett eszmét gyakorlatias megoldás elé segítheti. Czélszerűnek vélném, ha a Czím e tekintetben az ipari jogvédelem fejlesztése érdekében alakult többi hazai egyesületekkel érintkezésbe lépve járna el. Budapest, 1905. évi deczember hó 5-én. Egyesületi élet, A «Magyar Iparjogvédelmi Egyesület» muH hóban a következő határozatokat hozta: A kereskedelmi- belügyi- és igazságügyi kormányhoz fölir a névmagyarosításokkal űzött tisztességtelen verseny megelőzése tárgyában. К fölterjesztésre legközelebb visszatérünk. Fölterjesztést intéz a kereskedelmi és az igazságügyi kormányhoz az iránt, hogy a bíróságok a 17662/90 sz. igazságügyi rendeletnek pontos megtartására utasittassanak. В rendelet ugyanis kőtelezővé teszi, hogy a bíróságok a védjegybitorlási ügyekben hozott Ítéleteiket jogerőre emelkedés után egy példányban a keresk. miniszterhez (most védjegyügyi osztály) terjesszék föl. E rendeletet a bíróságok többnyire figyelmen kívül hagyják. Az egyesület annak szigorú megtartását több szempontból igen fontosnak tartja. Első sorban abból a szempontból, hogy a fölterjesztett Ítéletek az országnak 64 törvényszéke által követett gyakorlatról áttekintést nyújtanak ; másod-
