Szabadalmi Közlöny, 1905 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-23 / 51. szám
Ы szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 619. oldal léé ; 6. Hélène de Zuylen de Nyevelt : L’impossible sincérité. XI. A Société d’éditions littéraires et artistique párisi czég a nála megjelent kővetkező müveket : 1 .Paul Adam : Combats ; 2. Gaston Derys : La fiancée nouvelle ; В. Antonin Lavergue : Monsieur le maire. XII. A Librairie Armand Colin párisi czég kérelmére a nála megjelent következő müveket : 1. Dubois et Guy : Album géographique, livr. 76 ; 2. Divers : Dictionnaire encyclopédique Armand Colin, fasc. 6, 6 et 7 ; B. Razafindramanta : Boky Famakian, Teny Malagasy ; 4-, do Fleury : Nos enfants au collège. XIII. Fiamarion párisi kiadó kérelmére a nála megjelent következő müveket: 1. Mme Hector Malot: Coeurs d’amoureuses ; 2. d’FLparbès : La soldate ; 3. Plante : Trois comédies ; 4. Mary Thiéry : Monsieur Marcel ; 5. Le Bon: L’évolution de la matière; 6. J. de la Vaudèro : Pour le flirt. NEM HIVATALOS RÉSZ. A szerzői jog bitorlásának egy esete. Dr. Kacsúli Pongrácz, a «János vitéz» zeneszerzője, Sternberg Armin és testvére czég ellen szerzői jog bitorlásának megállapítása, 6000 korona töke és járulékai iránt indított pert a budapesti kir. törvényszék előtt, egyúttal zárlatot is kért, melyet — mint az Ügyvédek Lajija Írja — a bíróság el is rendelt, mert Kaesóh Pongrácz keresetéhez csatolt fonográfhengerekkel és arisztonlemezzel igazolta, hogy az alperesek a «János vitéz» czímű daljáték egyes dalait fonográfos reprodukció útján és arisztonlemezeken, fölperes beleegyezése nélkül, gépileg többszörözve közzéteszik és forgalomba hozzák. A budapesti kir. Ítélőtábla a napokban helybenhagyta a zárlatot. Nem vitás — így szól az indokolás — hogy a «János vitéz» zenéjének a kérvényben megjelölt számait alperes arisztonlemezekre és fonográfhengerekre alkalmazva forgalomba hozta. Ezen cselekmény pedig a többszörözés és forgalomba helyezés tényét kétségtelenül megállapítja. A többszörözés műszaki módja közömbös. A zenemű védett külalakját épen a hangoknak, a zenei gondolatnak megfelelő csoportosításában és ütemezésében nyeri. Ennek a külalaknak a megrögzítése pedig akár a rendes hangjegyekkel, akár más műszaki szempontból szükségesnek mutatkozó módon történjék is, többszörözést képez, mert közömbös, hogy ez alapon közvetlenül vagy csak 1 külön e czélra készült önműködő hangok segélyével lesz-e a zenemű a hallásszervekkel közölhetővé. Az így előállított lemezek és hengereknek forgalomba helyezése ebből folyólag ugyancsak a szerzőjog körébe ütközik. A közzététel esete fönn nem forog ugyan, mert a már közzétett zenemű újra közzé nem tehető, ez azonban a zárlati kérelem szempontjából közömbös. Külön kárt a zárlat szempontjából zárt kérő igazolni nem köteles, elégséges igazolnia, hogy a zárlat elrendelése nélkül igényeinek érvényesítése veszélyeztetve van, már pedig jogának gyakorlása engedélyéhez lévén kötve, a melyet ellenérték nélkül megadni nem köteles, világos, hogy ide vonatkozó igényei jogának ellenőrizhetlen gyakorlása által már veszólyezettnek is tekintendők. © A csillag s félhold mint árujegy Törökországban. A Broad of Trade levelezője a stnyrnai angol főkonzulnál kérdést tett, mennyiben felel meg a valóságnak az, hogy csillaggal vagy félholddal jelölt árúkat tilos bevinni Törökországba. A f'őkonzul azt válaszolta, hogy az ily árúk bevitele csakugyan ki van tiltva, kivéve ha az árúk gyárosa az ily jegyeket régtől fogva használja. Minden más esetben az ily árúk bevitele tilos. Hozzá tette még, hogy bár a törvény csak azt rendeli, hogy az árújegyeknek nem szabad a jó erkölcsök vagy a közrend ellen véteni, e tilalmat igen tág értelemben alkalmazzák ma. Mert nemcsak az oly árúkra vonatkoztatják e tilalmat, a melyek a szultán, a próféta vagy az izlam más vallási fejének arczképével vagy a szent könyvekből vett igékkel vannak ellátva. hanem az olyakra is, melyekre török nőt, vagy briganti alakot s ilyeseket föltüntető árújegyek vannak illesztve, a melyekről fölteszik, hogy zavarokat vagy forradalmi mozgalmakat alkalmasak kelteni az országban. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Knoblauch Géza (1. Vácz), dr. Kubies Jakab (1. V., Váczi-körút 28 sz.), dr. Ladányi Ármin (1. VII. Garay-u. 23. sz.), dr. Lukács Tibor (1. Nagykáta), dr. Makai Aladár (I. VI., Teréz-körút 38. sz.), dr. Melczer Miklós (1. IV., Muzemn-kürút 27. sz.), dr. Nádas József (1. VII., Dohány-u. 39. sz.), dr. Peicsics György (1. í. Naphegy, Fenyő-u. 4. sz.), ügyvédek a kamara lajstromába bejegyeztettek. Dr. Kelemen Béla budapesti ügyvéd önkéntes lemondása, dr. Matavovszky Pál budapesti ügyvéd Tiszapolgárra elköltözése foly- 1 tán. az ügyvédek lajstromából kitörültettek, irodáik részére gondnok kirendelésének szüksége fönn nem forgott. Az ügyvédek lajstromába 1905. április 13-án bejegyzett Bródy Miklós ügyvéd neve mellett a tudori fok föltüntetése elrendeltetett. Kabina Ferencz békésmegyei ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamarának 950 1905. fegy. számú Ítéletét helybenhagyó 404/kf. 1905. számú curiai Ítélettel az 1874. XXXIV. t.-cz. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt az ügyvédség gyakorlatától 3 hónapra fölfüggesztetett. Ezen felfüggesztés a «Budapesti Közlöny*-ben való közzététel napjával veszi kezdetét.
