Szabadalmi Közlöny, 1905 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-09 / 36. szám
об. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 437. oldal. német törvény 11. §-a világosan elő nem írja. Az előadók ezen kívánságot azzal indokolják, hogy már a legtöbb állam fölvette törvényeibe a liczencziakényszert ; de mindegyik különfélekép szabályozza. Ezért szükséges egyezményileg megkötni a kérdést, annál is inkább, mert Anglia legutóbb nagyon egyoldalú szempontból indult ki ezen kérdés szabályozásánál. A közérdeket pedig az osztrák judikatura tolta előtérbe. Előadók további javaslata a 3 évi tartam kezdő időpontjára vonatkozik. Ugyanis azt tartják, hogy a 3 évi idő a szabadalom megadása idejétől volna számítandó, mert ott, hol az elővizsgálati rendszer honos, ott a 3 évi gyakorlási idő nagyon megrövidül. IJI. A hamis származási jelzésről szóló madridi egyezmény. A német egyesület jelentése. Ezen egyesület javaslata szerint a madridi egyezményhez lehet csatlakozni azon esetben is, ha az egyezmény 4. §-a jelen szövegében meg is maradna. Ismeretes, hogy az akadály az, hogy a Champagne és a Cognac vidékének érdekeltjei ezen jelzéseket a 4. §. alá esőnek tartják. A jelentés kifejti, hogy a Champagne jelzés Németországra nézve ez idő szerint már jelentőséggel nem bír, mert a bor-, főleg a pezsgőbor-törvények folytán a Champagne jelzés teljesen forgalmon kívül helyeztetett, s ezen jelzések : pezsgőbor, sect teljesen megfelelők a német termény megjelölésére. Ami azonban a Cognac szó használatát illeti, e tekintetben a német egyesület azon véleményben van, hogy Cognac madridi egyezmény 4. §-a alá eső szőlészeti produktumnak nem tekinthető; ez oly produktum, mely jellegzetes tulajdonságait különös technikai folyamatnak köszöni. A német forgalmi szokás szerint is Cognac minőségjelzést jelent, s azt senki származás jelzésnek nem tekinti. На a szándék származási jelzésre vonatkozik, s tévútra vezetés szándéka forog fönn, nevezetesen mintha a termény Cognacból vagy a két Charentsból származnék, megtorló rendelkezéseket nyújt a német versenytörvény; sőt a német forgalmi kifejezést megerősíti a szokásos árújelzés, mert a Cognac szó részint mint szóvédjegy, de sok esetben mint ábrás védjegy is fordul elő (Cognac Krenner ; Lanzer Cognac ; Prinzen-Cognac ; Cognac furor ; Kissner frères Cognac stb. stb. A Cognac szónak minőségjelzésként való használatát (maguk a franczia Cognactermelők mozdították elő; sőt a franczia statisztika megerősíti, hogy a legutóbbi 25 év alatt innét forgalomba hozott termény csak a legcsekélyebb mérvben tartalmazhatott bordestillatot, s kimutatható, hogy az említett mennyiségekben tartalmazott alkohol más származású s lényegében ipari szeszből, vagyis gabona, répából, melasseból nyert alkoholból állott ; — maguk a francziák Németországban árújelzésként a Cognac-ot használják. A német egyesület ezen előzmények alapján azt hiszi, hogy Németország a madridi egyezményhez bátran esatlakozhatik, — legföljebb, loyalitásból, a Cognac szó használatára nézve Erancziaország és Németország között egy külön egyezmény volna kötendő, melynél a következő szempontok volnának irányadók. 1. Cognacon oly ital értendő, mely borpárlással állíttatik elő. 2. Tiszta vagy valódi Cognacon oly ital értendő, mely alkoholtartalmát kizárólag borpárlatnak köszönheti (Németországban legutóbb Weinbrand-nak nevezik). 3. Franczia Cognacon oly ital értendő, mely borpárlattal állíttatik elő, Francziaországból származik s eredeti állapotban meghagyatik. (A német Reichsgericht ily értelemben határozott.) Ugyanilyen föltételek alá esik a «tiszta vagy valódi franczia Cognac» kifejezés alatt forgalomba hozott ital is. 1V. Gyári és kereskedelmi védjegyek. (Madridi egyezmény.) Előadó : M. Mintz berlini szabadalmi ügyvivő. Az előadó a kérdést leginkább abból a szempontból tárgyalja, vájjon Németország csatlakozzék-e ezen egyezményhez is? Ugyanis az említett madridi egyezmény 1. §-ából azon kérdés merül föl, hogy az egyik államban letett s más
