Szabadalmi Közlöny, 1904 (9. évfolyam, 1-54. szám)
1904-10-15 / 43. szám
416. oldal. SZABADALMI KÖZLÖNY. 43. szám. azonban a törvényes oltalom alatt álló védegyeknek egész sorát kellene töröltetni, pl. a «Helena», «Hannibal», «Bismark», «Columbus» szavakból álló védjegyeket, mint olyanokat, a melyek általánosan ismert jelentésük mellett még helyuévi jelentéssel is birnak. Erre az I. fokú bíróság 1903. évi április 21-iki határozatával a következő megokolással tagadta meg a «Vita» szó bejegyzését : Az elővizsgálati határozat csak annyiban áll meg, hogy a «Vita» szót nem szabad belajstromozni, mert az az olasz nyelv szerint taille-t, termetet jelent. Ha a bejelentő arra utal, hogy a «Vita' szó első sorban «élet»-et jelent s ennélfogva lajstromozás tárgyát képezheti, úgy figyelmen kívül hagyja, hogy e kérdéses szónak ama jelentése, mely szerint az a «taille», «termet» fogalmának megfelel, az olasznak ép olyan közelfekvő, mint ama jelentménye, mely szerint az élet-et jelent, a mennyiben utóbbi jelentményében derékkötőkhöz való vonatkozásban semmi különöst ki nem fejez, míg ellenben előbbi jelentőségében az árú minőségét jelzi, mert valamely derékkötő minőségéhez képest befolyással lehet a termet előnyös idomulására. A második kizárási okhoz nem lehetett hozzájárulni, mert a «Vita» nevű olasz helységet nem ismerik tágabb körökben, így pedig a szónak helynévi jelentése egyéb jelentései mellett háttérbe lép. A szabadalmi hivatal fölebbezési osztálya 1903. évi deczember 12-iki határozatával az alsóbb fokú határozatnak föloldása mellett a «Vita» szónak lajstroraozhatóságát a következő megokolással állapította meg: A «Vita» kitétel a német közönség túlnyomó részénél, melynek fölfogása a kérdés elbírálására ügydöntő, első sorban mint latin szó jöhet számba, azoknál pedig, a kik a latinban járatlanok, mint eszményi szó. Mindkét esetben lajstromozhatnak bizonyul, mert a latin mint holt nyelv nem mondható nélkülözhetlennek azon árúk megjelölésére, a melyekről szó van, így pedig nem áll be szüksége annak, hogy a «Vita» szó a közhasználat számára föntartassék. Egy másik esetben az alsóbb fokú bíróság a «Fosco» szóvédjegynek margarin és étzsiradék megjelölésére kért belajstromozását tagadta meg, mert, ezt a spanyol nyelvből vett jelentménye alapján oly adatnak találta, mely az árú minőségét jelzi. A vonatkozó határozat következőleg hangzik : A spanyol nyelvből vett «Fosco» szó annyit teszen, mint «sötét». Ezen jelentőségében az árú vagy árúcsomagolásnak színét alkalmas jelezni, figyelembe véve, hogy gyakran az árú kicsomagolásakor szembetűnő csomagolópapiros sötét szine képezi az illető árú ismertető jelét. Ezért a «Fosco» szónak, mint az árú minőségére utaló adatnak belajstromozását a törv. 4. §. 1. p. értelmében meg lehet tagadni. Ezzel szemben a védelem arra utalt, hogy idegen nyelvekből vett szavaknak lajstromozhatósága Németországban arra való figyelemmel bírálandó el, vájjon azoknak jelentősége a bejelentett árúkhoz való vonatkozásban annyira ismeretes-e, hogy azokat az illető árúk minőségére, rendeltetésére vagy származására utaló adatoknak tekinteni kell. igy nem lehetne pl. a «Claro», «Colorado Claro», «Maduro» vagy pedig a «Colorado Maduro» szavakat szivarok megjelölésére belajstromozni. A« Fosco» szó értelmét tekintve oly távol áll a bejelentett árúktól, mintha állíttatnék, hogy a kérdéses szó az árúnak csakis «sötétben» történendő fogyasztását fejezi ki. A felebbezési osztály 1903. évi február 27-iki határozatával az alsóbb fokú határozatot föloldotta és a «Fosco» szóvédjegyet belajstromozni rendelte. (Védjegyutánzók üldözése.) Braziliában, illetőleg Rio de Janeiroban a tömeges védjegyhamisítás meggátlása érdekében «Union industrielle contre la contrefaçon» czím alatt egyesület alakult, (Propriété ind. Berne.) Felelős szerkesztő Frecskay János s. h. főigazgató. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten. T
