Szabadalmi Közlöny, 1903 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-03 / 1. szám
Melléklet az 1903. évi Szabadalmi Közlöny 1-sö számához. NEM HIVATALOS RÉSZ. Szabadalmi zugirodák elleni kihágási ügyben hozott határozat. A fél képviseletében szabadalmakat kieszközölni, szabadalmi bejelentéseket a szabadalmi hivatalnál beadni, azokat előkészíteni, a feleket a szabadalmi hivatal előtt képviselni, az 1895. évi XXXVII. t.-cz. 27. §-a értelmében csakis ügyvédek és hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivők vannak hivatva. Újabb időben azonban magánegyének és czégek olyan hirdetéseket tettek a hírlapokban közé és olyan czégtáblákat alkalmaztak üzletük fölé, melyek a közönségben azt a hiedelmet kelthették, mintha ők is jogosítva lennének a felek képviseletében a szabadalmi hivatal előtt eljárni. Ezen tévhit eloszlatására szolgálhat az alábbi Ítélet, melyet úgy a föltalálok, mint a szabadalmi ügy érdekében, e helyütt is czélszerűnek találunk közölni: Budapest székesfőváros VII. kerületének elöljárósága. 19,243/1901. sz. A megtartott tárgyalás és az illetékesség megállapítása után alulírott elöljáróság, mint elsőfokú iparhatóság, iparkihágással vádolt Pásztor Marczell ügyében következőleg ítélt: Budapesti születésű, 40 éves, izraelita vallási! Pásztor Marczell, szabadalomértékesítő ügynök, mint a szabadalmakat értékesítő vállalat tulajdonosa, budapesti lakos, a valóságnak meg nem felelő czégtábla és üzleti hirdetések használatával elkövetett s az 1884 : XVII. t.-cz. 58. §-ába ütköző kihágás miatt, ugyanezen törvény 157. §-ának d) pontja alapján iparoktatási czélokra fordítandó 100 korona, szóval száz korona pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig öt napi elzárással büntettetik ; köteles lévén ezen összeget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett, megfizetni. Az elzárás alkalmazása esetén az élelmezési, valamint a netán fölmerülő költségeket sajátjából tartozik viselni. Egyben fölhívatik marasztalt, hogy a most kifogásolt, valótlan hirdetéseket czégtáblájáról s üzleti nyomtatványairól haladéktalanul távolíttassa el s jövőre azok használatától újabb s mindenesetre szigorúbb elbírálás alá eső kihágás terhe alatt tartózkodjék. Indokok. Vádlott, mint a szabadalmakat értékesítő vállalat tulajdonosa, úgy czégtábláján, mint üzleti nyomtatványain s számos napi- és szaklapban használt üzleti hirdetéseiben is szabadalmak, sőt határozottan kifejezve, belföldi szabadalmak kieszközlését hirdeti. Minthogy azonban a szabadalmak kieszközlésének leglényegesebb részét azon cselekmények, illetve eljárás képezi, mely a találmány bejelentése, belajstromozása s egyáltalán az e czélból a szabadalmi hivatal előtt szükséges mindennemű eljárásból áll, erre pedig a feleknek képviseletében az 1895 : XXXVII. t.-cz. 27. §-a értelmében csakis ügyvéd, vagy hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivő van jogosítva, másrészt panaszlott sem ügyvéd, sem hites szabadalmi ügyvivő, így a föntjelzett eljárásra, tehát szabadalmak kieszközlésére sem vál-