Szabadalmi Közlöny, 1903 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-25 / 30. szám

50 Minden egyéb ilyen szabadalmakat érintő ügyet a két állam kereskedelemügyi minis­terei egymással közük. Az ily szabadalomnak a másik államban eszkozlendő meghosszabbításáért az utóbbi államban a jelenlegi szabadalmi díjnak meg­felelő 25°/0-nyi lajstromozási díj fizetendő. XVII. czilck. 1. Kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák és minták, valamint a kereskedelemben és forgalomban használt nevek, czégek, czíme­­rek és telepmegnevezések mindkét állam­ban teljes törvényes oltalomban részesülnek. 2. A jegyek, mustrák és minták oltalmára a két államban fennálló törvényes határoza­tok csak a két fél egyetértésével változtat­hatók meg. 3. Az által, hogy valamely jegy, mustra és minta valamelyik kereskedelmi és ipar­kamaránál vagy a lajstromozással jövőben netán megbízandó hatóságnál a két állam egyikében letétetik és lajstromoztatik, a két állam egyikének alattvalói, valamint oly személyek részére, a kik ezen államban lakással vagy teleppel bírnak, a törvényes oltalom mindkét államra kiterjedőleg meg­szereztetik. 4. Mindazon intézkedésekre és határoza­tokra nézve, a melyek valamely állampolgár vagy a belföldön lakással avagy teleppel bíró személy árujegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékes azon állam, a melyhez a jegy, mustra vagy minta birtokosa • állampolgárságánál fogva tartozik vagy a melyben lakással vagy telep­pel bír. 5. Mindazon intézkedésekre és határoza­tokra nézve, a melyek valamely külföldinek vagy belföldön sem lakással, sem teleppel nem biró személynek árujegyére, mustrá­jára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékesek azon állam hatóságai, a melyben a lajstromozás előbb bejelentetett. 6. Tekintettel a nemzetközi államszerző­dések határozataira, melyeknél fogva kül­földiek az árújegy-, mustra- vagy minta­­oltalomra csak a budapesti és bécsi keres­kedelmi és iparkamráknál történt belajstro-I mozás által nyernek jogot, valamely külföldi, i vagy a belföldön sem lakással, sem teleppel nem bíró személy árújegy-, mustra- vagy minta-oltalmi jogának elsőbbségére nézve azon időpont mérvadó, midőn a jegy, mustra vagy minta az egyik államban oltalom czél­­jából legelébb letétetett; ezen jogok tartama azon időponttól számítandó, a melyen az egyik államban való belajstromoztatást a má­sik államban való belajstromozás követte. 7. Az egyik államban illetékesen meg­ejtett lajstromozásokat és intézkedéseket, valamint a hozott határozatokat a két keres­kedelemügyi minister, az ott vezetett lajstro­mokban való föltüntetés végett, egj’mással havonkint közölni fogja. Indokolás. A) Szabadalmi ügyek. XVI. czikkhez. E czikkbe a korábbi vámszövetség XVI. ezikkének az 1893 : XLI. törvényczikkel mó­dosított szövege lényegében változatlanul vétetett át, az alább ismertetett és az 1898. évi vámszövetségi törvényjavaslatba is föl­vett módosításokkal, melyek nagyobbára irályi természetűek, részben pedig az idő­közben szerzett tapasztalatok és megválto­zott viszonyok következtében váltak szüksé­gesekké. Az 1. pont a korábbinál határozottabb szövegezést igényelt. Ezen 1. pont korábbi szövege következő­­kép hangzik: «1. Találmányok és használati mustrák mindkét állam területén törvényes oltalom­ban részesítendők» A szabadalmi ügynek időközben bekövet­kezett önálló törvényhozási rendezésénél az volt a szándék, hogy a találmányok, habár az azokra vonatkozó közösség megszűnt és mindkét részről az önálló intézkedés foglalt helyet, mindkét állam területén jövőre is lényegileg az eddig érvényes törvények alapján részesüljenek szabadalmi oltalomban. Ennek következtében szükségesnek mutat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom