Szabadalmi Közlöny, 1903 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-25 / 30. szám
50 Minden egyéb ilyen szabadalmakat érintő ügyet a két állam kereskedelemügyi ministerei egymással közük. Az ily szabadalomnak a másik államban eszkozlendő meghosszabbításáért az utóbbi államban a jelenlegi szabadalmi díjnak megfelelő 25°/0-nyi lajstromozási díj fizetendő. XVII. czilck. 1. Kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák és minták, valamint a kereskedelemben és forgalomban használt nevek, czégek, czímerek és telepmegnevezések mindkét államban teljes törvényes oltalomban részesülnek. 2. A jegyek, mustrák és minták oltalmára a két államban fennálló törvényes határozatok csak a két fél egyetértésével változtathatók meg. 3. Az által, hogy valamely jegy, mustra és minta valamelyik kereskedelmi és iparkamaránál vagy a lajstromozással jövőben netán megbízandó hatóságnál a két állam egyikében letétetik és lajstromoztatik, a két állam egyikének alattvalói, valamint oly személyek részére, a kik ezen államban lakással vagy teleppel bírnak, a törvényes oltalom mindkét államra kiterjedőleg megszereztetik. 4. Mindazon intézkedésekre és határozatokra nézve, a melyek valamely állampolgár vagy a belföldön lakással avagy teleppel bíró személy árujegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékes azon állam, a melyhez a jegy, mustra vagy minta birtokosa • állampolgárságánál fogva tartozik vagy a melyben lakással vagy teleppel bír. 5. Mindazon intézkedésekre és határozatokra nézve, a melyek valamely külföldinek vagy belföldön sem lakással, sem teleppel nem biró személynek árujegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékesek azon állam hatóságai, a melyben a lajstromozás előbb bejelentetett. 6. Tekintettel a nemzetközi államszerződések határozataira, melyeknél fogva külföldiek az árújegy-, mustra- vagy mintaoltalomra csak a budapesti és bécsi kereskedelmi és iparkamráknál történt belajstro-I mozás által nyernek jogot, valamely külföldi, i vagy a belföldön sem lakással, sem teleppel nem bíró személy árújegy-, mustra- vagy minta-oltalmi jogának elsőbbségére nézve azon időpont mérvadó, midőn a jegy, mustra vagy minta az egyik államban oltalom czéljából legelébb letétetett; ezen jogok tartama azon időponttól számítandó, a melyen az egyik államban való belajstromoztatást a másik államban való belajstromozás követte. 7. Az egyik államban illetékesen megejtett lajstromozásokat és intézkedéseket, valamint a hozott határozatokat a két kereskedelemügyi minister, az ott vezetett lajstromokban való föltüntetés végett, egj’mással havonkint közölni fogja. Indokolás. A) Szabadalmi ügyek. XVI. czikkhez. E czikkbe a korábbi vámszövetség XVI. ezikkének az 1893 : XLI. törvényczikkel módosított szövege lényegében változatlanul vétetett át, az alább ismertetett és az 1898. évi vámszövetségi törvényjavaslatba is fölvett módosításokkal, melyek nagyobbára irályi természetűek, részben pedig az időközben szerzett tapasztalatok és megváltozott viszonyok következtében váltak szükségesekké. Az 1. pont a korábbinál határozottabb szövegezést igényelt. Ezen 1. pont korábbi szövege következőkép hangzik: «1. Találmányok és használati mustrák mindkét állam területén törvényes oltalomban részesítendők» A szabadalmi ügynek időközben bekövetkezett önálló törvényhozási rendezésénél az volt a szándék, hogy a találmányok, habár az azokra vonatkozó közösség megszűnt és mindkét részről az önálló intézkedés foglalt helyet, mindkét állam területén jövőre is lényegileg az eddig érvényes törvények alapján részesüljenek szabadalmi oltalomban. Ennek következtében szükségesnek mutat-
