Szabadalmi Közlöny, 1896 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1896-06-20 / 1. szám

6. oldal. SZABADALMI KÖZLÖNY. IV. FEJEZET. A szabadalmi hatóságok. 23. §. Szabadalmi hatóságok : 1. a szabadalmi hivatal, 2. a szabadalmi tanács. Székhelye e hatóságoknak Buda-Pest. 24. §. A szabadalmi hivatal áll elnökből, alelnökből, állandó bírói és műszaki tagokból és működési díjakat élvező, öt évre kineve­zett, nem állandó bírói és műszaki tagokból, valamint a kezelő személyzetből. Az elnöknek, az alelnöknek és a bírói ta­goknak az 1869: IV.* t.-cz. 7. §-ában meg­határozott minősítéssel kell birniok. A műszaki tagok minősítésére az 1883. I. t.-cz. 10. §-a irányadó. A szabadalmi hivatal elnökét, alelnökét és állandó tagjait a kereskedelmi miniszter elő­terjesztésére : ő Felsége, a nem állandó ta­gokat és a kezelő személyzetet : a kereske­delmi miniszter nevezi ki. A szabadalmi hivatal a kereskedelmi mi­niszter felügyelete alatt áll, a ki e jogát köz­vetlenül és a szabadalmi tanács elnöke által gyakorolja. 25. § A szabadalmi hivatal két osztály­ban működik. Ezen osztályok a következők: 1. a bejelentési osztály, 2. a bírói osztály. A bejelentési osztály oly hármas tanács­ban "határoz, melynek egy bírói és két mű­szaki tagja van. A szabadalmi hivatal el­nöke a bejelentési osztály üléseiben nem vehet részt. A bírói osztály a szabadalmi hivatal elnö­kének vagy helyettesének elnöklete alatt a szabadalmi hivatal két bírói hivatalra képe­sített és két műszaki tagjából álló ötös ta­nácsban határoz. A bírói osztály üléseiben nem vehetnek részt azok, a kik a felebbezett határozat­­hozatalnál közreműködtek. Általában a határozó tagok kizárására nézve a polgári perrendtartásnak idevágó szabályai irányadók. Ezen osztályok mindegyike hivatalból szak­értőket is hívhat meg, kik azonban szavazati joggal nem bírnak. 1. szám. A határozatok általános többséggel ho­zatnak. Nem érdemleges határozatok elnökileg is hozhatók. Az összes határozatok a szabadalmi hiva­tal nevében adatnak ki és kellőleg indoko­­landók. 26. §. A szabadalmi tanács áll a keres­kedelmi miniszter előterjesztésére Ö felsége által kinevezett, az 1869: IV. t.-cz. 7. §-ban meghatározott minősítéssel bíró elnökből, továbbá a kereskedelmi miniszter előterjesz­téséi-e Ö Felsége által a magyar korona te­rületén működő legfelsőbb bíróságok tagjai közül, ebbeli hivatali alkalmazásuk tartamára és a magy. kir. műegyetem tanárai közül öt évi időtartamra kinevezett ülnökökből, valamint a kereskedelmi miniszter által ki­nevezett szükséges számú segédszemély­zetből. Az elnök a m. kir. Curia tanácselnökével egyenlő ranggal, jelleggel és javadalmazás­sal bír s teljes joghatálylyal kiterjednek reá az 1869 : IV. tcz. 8—17. és 19. §-ának és az 1871 : IX. tczikknek rendelkezései, azon mó­dosítással azonban, hogy az ezen törvények­ben az igazságügyminiszternek adott hatás­kör a szabadalmi tanács elnökére nézve a kereskedelmi minisztert illeti. A szabadalmi tanács elnöke évenkint hat heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrend intézkedik. A legfelsőbb bíróságoktól kinevezett ül­nökök évenkint 500 frt működési pótlékot kapnak. A tanács többi tagjai és a segédszemély­zet működési díjban részesülnek, melyet a kereskedelmi miniszter rendeleti utón állapít meg. A tanács határozatait az elnöknek, vagy helyettesének elnöklete alatt négy bírói és két műszaki tagból alakított hetes tanácsban hozza. A tanács elnöke és ülnökei által elköve­tett fegyelmi vétségek és a vagyoni felelős­ség megállapítása, valamint az elnöknek az 1871: IX. tcz. II. fejezetében körvonalozott kényszernyugdíjaztatása felett a magyar kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom