Szabadalmi Közlöny, 1896 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1896-06-27 / 2. szám
42. oldal. SZABADALMI KÖZLÖNY. 2. szám. utalt tisztázatokra a jelzés felül, baloldalon a szám és szöveg közt rézsűt aláhúzva alkalmazandó. 103. §. Táviratokon a keltezés elhagyandó. 104. §. A tisztázatok a fogalmazványnyal az aláírásra bocsátás, másolatok a hitelesítés előtt gondosan összeegyeztetendők. Az egyeztetés megtörténte az előadóíven az illetők névaláírásával, a tisztázaton pedig az irat bal sarkán egyeztetési jellel ( ) az egyeztetők által igazolandó. Ha a tisztázásnál vagy az egyeztetésnél a fogalmazványban szembeötlő tolihiba fedeztetnék fel, ez esetben az irat az előadónak helyesbítés végett bemutatandó. 105. §. Az összeegyeztetett tisztázatok külön-külön, a kellő felírással ellátott táblákban, rendszerint délelőtt У órakor küldendők aláírásra. Az aláírásra küldött ügydarabok számai egy külön könyvben nyilvántartandók s aláírás után a számok összehasonlítandók ; ha egy irat esetleg visszatartatnék, ez a könyvben megjegyzendő, a későbbi visszaérkezés kelte pedig előjegyzendő. 106. §. Azon kapcsolatos ügyiratok, a melyeknél a megfelelő rovaton erre utasítás adatott, egyidejűleg küldendők el. 107. §. Az előiratok és iktatmányok, melyek a kiadóba érkezéskor az iratokból kivétettek, a tisztázatok aláírása után az ügyiratokhoz visszahelyezendők. 108. §. A kiadás következőleg történik: Első sorban kivétetnek az aláirt tisztázatok, a kiadmányok czímei az előadóívvel öszszehasonlíttatnak, azután a nyert utasításnak megfelelően csatoltassanak a kiadmányhoz a mellékletek, melyeknek darabszáma, illetve csomagoknál ezek súlya a tisztázat első oldalán alkalmazott csatolási jel (■/■) mellé följegyzendő, pl. •/• 3 drb-A kiadó az elküldést az előadóív megfelelő rovatán névaláírásával s a kelet kitétele mellett igazolja, s mindazon utasításokat figyelembe veszi, melyek az előadóíven a kiadmányok felszerelése, elküldése tekintetében adattak ; ezt az előadóíven bizonyítja. A kiadott ügyiratok a tisztázatok elküldése után még egyszer gondosan átvizsgálandók, a kiadókönyvben kivezetendők, s naponta, kézbesítő könyvvel, kivezetés végett az iktatóba küldendők. 109. §. Sürgősnek jelzett vagy rövid határidőhöz kötött darabok a kiadóban is soronkivül kezelendők. 110. §. A kiadott és kellően fölszerelt tisztázatok borítékba teendők, illetve csomagolandók. A borítékra a czím mindig a tisztázatról Írandó, s azon a szám és a mellékelt csatolmányok darabszáma mindenkor kiteendő. Bizalmas vagy sajátkezű felbontásra szánt levelek a boríték czím-oldalán szembetűnően jelzendők. 111. §. A posta, távirda- és távbeszélő igénybevételénél a segédhivatal ezen szolgálati ág szabályai szerint jár el. 112. §. Hivatalos levelek és postai csomagok, a boríték, burkolat, göngyölet stb. felső szélén «М. kir. szabadalmi hivatal» felirattal, a baloldalon pedig következő portómentességi záradékkal látandók el : «Hivatalból, közszolgálati ügyben portómentes». Magánfelekhez intézett küldemények boritékán a «hivatalból» jelzés mindenkor, a «Közszolgálati ügyben portómentes» jelzés azonban csak akkor teendő ki, ha az ügyiratban erre utasítás van. (Az 1895 : XXXVII. t.-cz. végrehajtására vonatkozó rendelet 26. §.) A Magyarország és Ausztria határain túl menő hivatalos leveleknél a postadij akkor is lerovandó, ha erre az ügyiraton utas’As nem adatott. 113. §. Az egy kilogrammot meg nem haladó súlyú közönséges és ajánlott levelek a hivatalos pecsétnek megfelelő pecsétjegyekkel, az egy kilogrammot meghaladó súlyú, a bizalmas és a sajátkezű felbontásra utaltak azonban mindig pecsétviaszszal zárandók le. Tropicus égöv alá menő leveleket ostyával kell lezárni. 114. §. Pénzes levelek borítékolása két
