Központi Védjegy-Értesítő, 1939 (1-12. szám)
1939-01-16 / 1. szám
12 Nem hivatalos rész. 1. szám. NEM HIVATALOS RÉSZ. Védjegyjogi jogeset. Gyökér nevek a szó jelentésével kapcsolatos árukra védjegyként nem lajstromozhatók, kivéve, ha a velük összetett szónak megkülönböztető jellege van. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya 1938. évi március hó 2-án kelt végzésével a budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál 63892., 63893. és 63894. szám alatt „fonalak“ árukra lajstromozott „Puratex“, „Primatex“ és „Summatex“ szóvédjegyeknek a központi védjegylajstromba: való bevezetését megtagadja s egyúttal a védjegyeknek a védjegylajstromból való törlését rendeli el. Indokok: A „tex“ szó a magyarnyelvben a szövetanyag megjelölésére általánosan használt és ismert „textil“ (textile-szövet eredetileg texo, -ere, -xi, -xtuim — szőni latin szónak) gyökszava. Az ilyen szógyökeket — az ebből képzett szóval megjelölt áruval való vonatkozásban — a kereskedelmi életben szükséges szókincs szabad használatának biztosítliatása végett védjegyként lefoglalni nem lehet. Ugyanis az ilyen gyökszaívaknak kizárólagos használati joggal való lefoglalása megfosztaná a versenytársakat attól, hogy a hasonló árukat forgalmazó vállalatok áruik megjelölésére a forgalmi életben újabb és újabb védjegyeket képezhessenek. Közös forgalmi érdek tehát az, hogy az áruk megjelölésére a forgalmi életben elfogadott szókgyökrésze az ú. n. gyökszavak használata szabadom tartassák annál is inkább, mert a forgalmi életben az általános tapasztalat szerint a vállalatok legtöbb esetben olyan szavakat szeretnek védjegyként lefoglalni áruik megjelölésére, amelyek magával az árunak forgalmi nevével valamelyes összefüggésben, kapcsolatban vannak. (Pl. a brómkészítményekre, bromin, bromol, b romai stb.) A jelen esetben a „tex“ szógyököt a „púra,“, „prima“ és „summa“ szóknak elébe való kapcsolata sem teszi oltalomképes, ú. n. képzett, eszményi szóvá, mert ezek a latin („purus“, „primus“ „summus“) és a nyugati európai nyelvek ma is élő („pure“, „prime“ stb.) szavak minőség jelzése („tiszta“, „kitűnő“, kiváló“) a magyar üzleti nyelvben is általánosan ismert és használt szavak. A szóbanforgó védjegyeket tehát a kifejtettek alapján — figyelemmel az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 3. pontjában és az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezésekre — védjegyoltalomban részesíteni nem lehet. * A m. kir. Kúria 1938 november 29-én kelt P. II. 1811/1938-—4. sz. végzésével a Szabadalmi Bíróság végzését részben megváltoztatja, a 63892. lajstromszámú „Puratex“ és a 63894. lajstromszámú ».Siimmatex“ szóvédjegynek a védjegy lajstromból való törlését mellőzi és a központi védjegylajstromba való bevezetését elrendeli, egyéb részében a Szabadalmi Bíróság végzését helybenhagyja. Indokok: A „Tex“ szó a szövőiparnak és szövő árunak megjelölésére általánosan ismert és hasz nált „textil“ szónak gyökérszava és így fonál áruval kapcsolatban önmagában védjegyül az 1890. évi II. t.-c. 3. §. 3. pontja értelmében nem lajstromozható be. De egymagában nem védjegykénen az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a értelmében sem, mert az áru minőségét is jelzi. Nincs azonban akadálya a „tex“ szó védjegyként használatának olyan összetételekben, amelyekben a vele összetett szónak olyan kifejezett megkülönböztető jellege van, hogy a más áruval való összetévesztést kizárja és amely mellett a vele összekapcsolt „tex“ szó csupán az áru faját jelzi, anélkül, hogy az utóbbi szónak megkülönböztető jellege volna, sőt, az az eléje helyezett megkülönböztető szó mellett elhalványul. A „summa“ latin szó jelentése „legfelsőbb, legmagasabb“, a. „púra“ latin szóé pedig „tiszta“. A közönséges vevők előtt a latin nyelv rendszerint nem ismeretes, és ekként ezek a latin szavak fonál áruval kapcsolatban niem minőség jelzők. Kétségtelen azonban, hogy ezeknek a szavaknak megkülönböztető jellegük van. E szavaknak a „tex“ szótaggal való összefogásából megkülönböztető erővel bíró, új eszményi szó keletkezett, s ez összetételek bejegyzésre alkalmasak. E részben tékát a Szabadalmi Bíróság végzését meg kellett változtatni. A „príma“ latin szót „kitűnő, elsőrendű“ értelemben a hazai közönség mindenféle árura használja. Bejegyzését ezért az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a, tiltja. Ebből és a „tex“ szótagból alkotott „prímatex“ szóban a minőség jelző alkotó részek annyira hangsúlyozottak és jellemzők, hogy a bejegyzésre alkalmatlan két tagot az összevonás sem teszi lajstromozásra alkalmassá. Az elsőbíróság ezért a „prímatex“ védjegy törlését helyesen rendelte el. Felelős szerkesztő: KOVÁTS LÁSZLÓ Kiadja a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság. PALLAS ÍROD. ÉS NYOMDA! R.-T. Budapest, V., Honvéd-u. 10. (Felelős: Gyory Aladár igazgató) Távbeszélő: *1-253-50.
