Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

B) Törvényhozási feladataink. 1. §• Áttekintés. Törvényhozási feladatokról lévén szó: természetesen nem kell kitérni azokra az eszközökre, a melyeket a mai állam kartellpolitikája a közigazgatás közönséges rendje szerint alkalmazhat. Elég csak érinteni, hogy a mai állam, mint nagyfogyasztó, mint nagyvállalkozó és különösen mint nagyszállitó, -egész hosszú sorával rendelkezik azoknak az eszközöknek, melyekkel a kartellekre, azok létrejöttére és működési irányára kisebb-nagyobb befolyást gyakorolhat. Mint nagyfogyasztó, árlejtéseinél, megrendeléseinél kikerülheti a kartellt, vagy, ha az teljes oly értelemben, hogy az egész ország összes vállalatai benne vannak, hozathat külföldről. Esetleg berendezkedhetik a kérdéses áruk termelésére s ekkor, mint nagyvállalkozó, még bizonyos fokig tulmehet saját szükséglete ellátásán s versenyre kelhet a kartellek Mint nagyvállalkozó, az állam beléphet a kartellbe vagy kivül maradhat azon. Mint már az 1. rész utolsó szakaszában is emiitettem, lia a belépés esetén oly sulylyal bir az állam a kartell vezetésére reánehezedni, hogy azt képes irányítani: ezzel elejét veheti annak, hogy az bármily irányban visszaéljen helyzetével. Ha erre nem képes s ily visszaéléseket tényleg tapasztal : ki fog lépni abból s teljes erejével fogja ellensúlyozni a káros hatásokat, kifejtve egész versenyképességét. Ugyanezt fogja tenni kezdettől fogva, mint outsider, ha kizsákmányoló árszabást tapasztal a kartell részéről. Mint nagyszállitó, vagy tán helyesebben nagyfuvaros a vasúthálózat nagy részét biró állam díjszabásaival ellensúlyozhatja a kartellt, kedvezményt adhat a kartellbe nem lépett vállalatoknak, megkönnyítheti a külföldről való behozatalt s igy csökkentheti a kartellt külföldi versenytől megóvó védvám hatását. Közvetlenebbül is hat a kartellre, ha például a szállítási kedvezmények megvonásával fenyegeti az esetre, ha helyzetével visszaél. Saját vasutain kivül a magánvasutak s a segélyezett gőzhajózási vállalatok tarifapolitikájára gyakorolt befolyásával ugyanily irányokban ellensúlyozhatja a kartelleket. A magyar állam, illetve kormánya e most emiitett eszközökön kivül élhet a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XLIX. t.-cz. egyes szakaszaiban adott felhatalmazással, megadni, vagy megtagadni a vállalkozóktól a törvényben körülirt kedvezményeket. Nevezetesen a 3. §. utolsó bekezdése1

) felhasználható arra, hogy létező gyárak, melyek a kartellen kívül állanak, esetleg e kívülmaradás kikötése mellett megkapják a kedvezményeket; a 6. §.3

) pedig megengedi, hogy az outsiderek védelmének jogczime alatt a kartellhez tartozó uj vállalatoktól megtagadhassa. Ugyanezen irányban hathat a kormány a törvényhatóságokra és községekre is a törvény 9. §-a alapján. De ezzel még mindig nincsenek kimerítve azok az apró eszközök, a melyekkel a magyar állam szakminisztere, illetőleg kormánya a kartellekre úgynevezett »douce violence»-! gyakorolhat. Erős és körültekintő kormánynak, különösen fejletlen, gyenge társadalommal szemben felsorolhatatlanul sok módja van arra, hogy szelid nyomással irányítsa a gazdasági életet. De bármily sokat tehetnek is ezek az apró eszközök együttvéve czéltudatos és erélyes kormány kezében: nem szenved kétséget, hogy a kartellek és egyéni monopolok ügye törvényhozási szabályozást igényel. Először azért, mert a czéltudatos politika alapját csak kellő ellenőrzés, kellő nyilvántartás képezheti: erre pedig törvényhozási intézkedések szükségesek esetünkben is. Másodszor azért, mert fennálló jogunk, nevezetesen annak felső bíróságaink döntésein alapuló magyarázata a kartellekkel szemben, a mint az előző czimben kimutattam, a magánjogi érvénytelenség merev álláspontjára helyezkedik s igy magánjogunkban itt egy tátongó ür van, mely az életben mindennap működő és gyarapodó szervezeteket a «turpis causa» bélyegét alkalmazó jogászi meggyőződéstől elválasztja. Harmadszor azért, mert csak a törvényhozás adhat és teremthet oly hathatós eszkö-Felhatalmaztatik a kereskedemügvi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértöleg oly esetekben, midőn azt fontos közijazdasáyi érdekek kívánják, a jelen törvény 1 §-ának. 2. pontjában felsorolt már fennálló gyáraknak, illetve, ipartelepeknek is megadhassa a jelen törvényben biztosított kedvezményeket.'-* Fontos közgazdasági érdek bizonynyal a kartellek káros hatásainak ellensúlyozása is. 3) „Felhatalmaztatik . . . hogy ... oly esetekben, midőn azt a már fennálló ipar erdekei kívánják, a kedvezmények megadását . . . megtagadhassa."