Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'51 A mi az érem másik oldalát illeti: a kartell termelésün­ket ugyan mennyiségileg fokozni engedte, de a vállalatok száma nem növekedett. Az 1897. év óta minden idényben olvasunk ismételt igen komoly gyáralapitási tervekről, élükön a mezőgazdasági egyletekkel és nagy nevekkel. Egy czukor­gyárberendezéseket készitő budapesti gyárvállalatunk szinte tuczatszámra készíti a czukorgyárak terveit s mikor már min­den együtt látszik lenni: szépen elalszik az egész mozgalom. A kartell, a mely 1897-ben be tudta kényszeríteni a selypi czukorgyárrészvénytársaságot*), a mely tudvalevőleg egy sok­szoros milliomosunk kezében van, megtalálja az eszközöket arra, hogy a köreit fenyegető versenyt távoltarisa. Hogy a legeslegujabban felmerült tervek, a Stummer Ágost br. által Vág-Szeredre tervezett ezukorgyár s a Lanich és Koran által napi 10,000 mm. répa feldolgozásra Trencsénben tervezett ezukorgyár, mely 3 millió korona tökével létesülne: nem fog­ják a kartell érdekeit megtámadni, az következik abból, hogy ez alapítók máris részesek a kartellben. Már most igaz, hogy a czukoripar jövője nem egészen biztos, s hogy nevezetesen a nádezukor versenye, az európai nagy répaezukortermelő államok premiumpolitikája s a többi világrészben az ellen érvényesített megtorló vámok s általá­ban az úgynevezett túltermelés réme kisértenek és nagy merészség kellene ahhoz, hogy valaki a világ répaezukor­kereskedelmének alakulását előre megmondani akarja. De viszont igaz az is, hogy hazánk mezőgazdasága nagyon is reá van utalva a répa fokozott termelésére, hogy talajunk — ellentétben a némettel — épen nem „rübenmüde", hogy répánk czukortartalma elég nagy s hogy modern berendezésű nagy gyár oly gazdasági előnyökkel bir a nyugati országok régibb vállalataival szemben, a melyek a gyártást lényegesen olcsóbbá teszik — ha nem biznánk is a keleti kivitel jövő­jében, a mit pedig földrajzi helyzetünk eléggé kedvezőnek tüntet fel: mondom, mindezeket összevéve azt kell hinnünk, hogy a czukoripar kiterjesztésére nálunk még nagy tér kínál­kozik s egyáltalában nem indokolt, hogy a világ czukortul­termelése czimén lemondjunk ez iparunk fejlesztéséről. Különösen mezőgazdáink s azok szövetkezete volnának hivatva arra, hogy a ezukorgyártást felvegyék és sikerrel folytassák még akkor is, ha az árak hanyatlanak: a répatermelés köz­vetett haszna oly előnyöket biztosit nekik, hogy a mainál sokkal alacsonyabb értékesítés alapulvételével is nyereséggel járna e vállalkozás. Maga az a körülmény, hogy a fent­emlitett uj gyáralapitások ép azon másfél millió metermázsára becsült répa feldolgozására lesznek hivatva, a mi a Vág völgyéből hosszú uton morva gyárakba megy: mutatja azt, hogy a czukoripar terjeszkedése viszonyaink közt természetes szükség. Hogy a kartell a belföldi fogyasztást megdrágítja, azt i) A miskolczi kereskedelmi és iparkamara 753/98. sz. felterjesz­tése 2. 1.: „Érdekes az az eset, liogy a mult évben a selypi ezukorgyár a kartellbe belépni vonakodott s hogy a belépésre kényszerítsék, mind­azon kereskedőknek és ezukorgyárosoknak, a kikről megtudták, hogy szükségleteiket a selypi gyárból fedezik, a czukorgyárak kijelentették, hogy ezukort eladni egyáltalában nem fognak". láttuk. Az 1897. évi osztrák kartelljavaslat harmadízben való előterjesztése alkalmából az akkor már kész uj czukorkartell­röl az indokolás egészen nyiltan kimondja, hogy: „das neue Cartell geht daher auf eine nur durch den bestehenden Prohibitivzoll begrenzte Ausnützung der Consuinenten aus ohne Rücksicht auf die Belastung des Consums in Folge der Besteuerung." Miután legújabban a f. évi junius 1-töl terjedő hatály­lyal a német ezukortermelés 98°/o-át képviselő gyárak egy, a nyerezukorgyárakat a finomítókkal az osztrák-magyar min­tára egy kalap alá hozó kartellt létesítettek, módunkban van megállapítani azt a különbséget, mely a német és a mi kartellünk árfelhajtása közt van. A német kartell J) ugyanis a nyersezukorgyárak javára métermázsánkint 25'5 márka alap­árt állapit meg, tehát a mai nyersezukorárak mellett arány­lag alacsonyabbat, mint az 1897. évi kartellünk az akkori árakhoz viszonyítva.2 ) A finomítóknak métermázsánként 8 márka finomitási költséget számit fel, s csak 1 márka tiszta kartellhasznot akar nyújtani. Már most meg kell engedni, hogy a 8 márka linomitási költségből már van hasznuk a fino­mítóknak, szemben az utolsó évek állagával, igaz, e haszon­többlet csak 1 márkára tehető métermázsánként; helyzetök tehát annyival lesz jobb a kartellben, mint elébb, hogy 7 márka helyett 9 márka lesz a marge. Mindent összevéve a kartell adó nélkül 34'5 márkáért fogja adni a kész ezukrot, vagyis 41 "4 koronáért, szemben a mi 49'5 koronás árunk­kal. S ez áremelés is csak a harmadik évben fog teljesen életbelépni. Nyilvánvaló az is, hogy a német czukorkartell­ben a nyersczukorgyárlás aránytalanul nagyobb haszonban fog részesülni mint nálunk, a nemzetközi árconiuncturák bizonytalan esélyei azonban ott is be fognak hatni annak nyereségére. Mezőgazdaságunk a nyersezukorgvárosok rayonálása folytán kétségkívül csak veszithetett. Tudjuk, hogy nálunk az Országos magyar gazdasági egyesület törvényhozási intézke­dést kért arra, hogy a czukortermelést korlátozó s a terüle­teket elhatároló kartellek megakadályoztassanak s a gazda szabadon választhassa a gyárat, a melynek termelni akar. Az osztrák parlament adóügyi bizottsága pedig az 1896. évi ezukoradótörvény tárgyalása alkalmával azt a határozatot hozta, hogy a kormány felhívandó arra, hogy a ezukorgyá­rosok kartelljének viszonyairól és hatásáról pontosan tájó­kozódjék s ennek alapján törvényhozási intézkedést fogana­tosítson, hogy lehetetlenné váljék a répaárak leszorítása és a ezukorárak mesterséges felcsigázása. Az 1897. évi kartelljavaslat az adóügyi érdekeken kivül csakugyan e mezőgazdasági érdekeket is hivatva volt kép­viselni. Legújabban pedig a cseh helytartóság tárgyal ez ügyben — mint közvetítő — a czukorgyárosokkal. ') Ld. a tervezetet a Ilandels-Museum 1900. évi május 17. száma 233. s. k. 1. 2) 1900. áprilban a magdeburgi ár 20'6 márka, tehát a különbség nem egészen 6 korona; 1897. juniusban az aussigi ár ll'H frt., a különb­ség (15—11'6) 3'4 frt vagyis 6'8 kor. Most junius közepén különben az ár 21'8 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom