Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)
1900-11-04 / 94. szám
— 35 — kapcsolatot létesített az adó hozadéka és az adóvisszalérités közt, biztosítva bizonyos tiszta eredményt, de egyúttal egy ismeretlen tényezőt hozva be a czukor árképződésébe. Ám mindebből az anomaliából csak Ausztriának volt haszna. Nem említve az osztrák kincstár hasznát, melyet a magyar állam rovására élvezett s a mely nem tartozik ide: az osztrák czukoripar jobb nyersanyagával és tökéletesebb berendezésű gyáraival ép az adórendszer folytán oly előnyben volt, melylyel a magyar ipar nem bírt megküzdeni s egész élete pangás, hanyatlás volt. Mutatják ezt a következő termelési adatok. Hivatalos kimutatás szerint volt a feldolgozott répa mennyisége métermázsákban: 1873/4 984.108 1874/5 1,038.416 1875/6 814.885 1876/7 1,096.842 1877/8 1,507.313 1878/9 2,476.422 1879/80 1,887.731 1880/1 3,325 905 1881/2 2,057.294 1882/3 2,809.313 1883/4 2,710.282 1884/5 2,526.742 1885/6 1,897.100 1886 7 2,631.362 1887/8 1,841.879 A nyersanyagstatisztikánál még jellemzőbb az a tény, hogy a magyar czukorgyárak száma 1875 6. évben még 18 volt, de 1887/8-ban már csak 11 gyár maradt működésben. Ez a tény s a munkások számának kimutatásai egybevetve a fenti táblázattal egyúttal kidomborítja az adóztatás hatását termelésünk menetére. Az osztrák versenynyel szemben csak a nagy termelőképességgel biró legjobban felszerelt gyárak bírnak, ugy a hogy, megküzdeni, ezért apad a gyárak száma hullámzó, egészben stagnáló össztermelés mellett. A törvénynek a nagyüzem természetes előnyeit fokozó hatása Ausztriában is mutatkozik ugyan, a gyárak száma 1877/8-ról 1887/8-ra némileg, nem egészen 10%-kal, csökkenik s ez utolsó évben 192-re rug, de a feldolgozott répa mennyisége ugyanezen időközben 21-3 millió métermázsáról 40*4 millió métermázsára szökik fel.1 ) Hazánkban amúgy is csekély része a monarchia czukortermelésében tehát ez idő alatt tovább apadt, mintegy 5°/o-ra zsugorodott össze. Az 1888. XXIII. t.-cz. hatása valóban frappans volt. Az 1888/9 termelési időszakban négy uj g^ár: a hatvani, szerencsi, mezőhegyesi és botfalui kezdte meg működését s a következő évadban megnyílt a selypi gyár. Megannyi modern berendezésű nagy vállalat, egészen 3 millió métermázsa répa feldolgozásáig terjedő termelőképességgel. Ezek hatása meg is látszik a termelési statisztikán, a mely most már, az uj adórendszerből folyóan, a kész terméket is feltünteti. A régi számokkal való összehasonlíthatóság kedveért a feldolgozott répa mennyiségéhez tartva magunkat, az 1890/1 termelési évben már 7.038,511 métermázsát használtak fel gyáraink, tehát egyre-másra háromannyit, mint a régi adótörvény uralma alatti utolsó években. A magyar czukoripar tehát egy csapásra összeszedte magát, pótolta évtizedek stagnálását s mint versenyképes társ állott szemben az eddig mesterségesen nagyranövelt •) A kedvezőtlen 1887/8. évben a feldolgozás 80'1 millió méterm. tett; a jelzett maximum az előző évre esik. osztrák czukoriparral. Igaz ugyan, hogy az előbbi rejtett kiviteli jutalom helyébe lépett direkt jutalom sokkal nagyobb volt, mint a régi, a melyet az adó tiszta eredményének kontingentálása nagyon megszorított volt, különösen a reform előtti utolsó években.1 ) De egyrészt az uj kiviteli jutalomnak is meg volt a szilárd felső határa, 5 millió forint összegben, melyet tul nem léphetett, másrészről számításba kellett venni a külföld ily jutalmainak hatását s a nemzetközi áralakulást. Hogy a czukoripar helyzetét a kartellalkotás előestéjén megvilágítjuk, okvetlen ki kell terjeszkednünk a czukortermelés és forgalom nemzetközi főadataira. Nehogy azonban nagyon is nagyra terjedjen az adatok halmaza, be fogom érni az 1873—90 évek, vagyis a fentebb is tekintetbe vett időszak adataival. A szakkörökben u. n. látható világtermelés, mely tehát az ázsiai nagy nádczukortermelő országoknál csak azok kivételét veszi számba, ez időszak alatt következőleg fejlődött: czukortermelés millió métermázsákban a répaezukor év répaezukor nádezukor összesen hányada 1873/4 13-17 18-4a 31-65 4r6 % 1874/5 13-oa 19-03 32-06 40'6 „ 1875/6 15-33 19-02 34-34 44'e „ 1876/7 1 1-55 19 74 38-2« 32 e „ 1877/8 15-41 19-oi 34-42 44"s „ 1878/9 16-59 21-26 37-85 43's „ 1879/80 15-40 19-89 35-28 43'e „ 1880/1 18-21 20-27 38-48 47's „ 1881/2 18-98 22-05 41-03 46'2 „ 1882/3 22-55 22-46 45"oi 50.i „ 1883/4 25-od 24'ai 49-2 i 50's „ 1884/5 26-ofe 25-94 52*92 5Po „ 1885 6 21-74 25-90 47"63 45"6 , 1886/7 27-26 26-31 53"56 50'9 „ 1887/8 23-83 26-26 50'os 47'e „ 1888/9 24-38 24-53 48'yi 49's „ 1889/90 35-24 25-07 60'ai 58'2 „ 1890/1 36-66 28-60 65"26 56'« „ E láblázat alig szorul magyarázatra. Látható abból, hogy e 17 évi időközben a répaezukor, mely még az ötvenes években félmillió tonna termeléssel sem dicsekedhetik, legyűri a nádezukrot s bár mindkét ezukorfaj termelése növekedik, a czukorrépából készült czukor majdnem megháromszorozódik. Megjegyzem mindjárt itt, hogy feltűnő ugrások vannak e sorban, természetesen a répaterméssel összefüggésben, a legfeltűnőbb ugrás azonban az 1889/90. évre esik s a következő évad még valamivel magasabb színvonalon áll. A monarchia adóreformját követett évek tehát nemcsak hazánkban, de az egész Európában igen erős lendület, a termelés nagy fokozásának évei valának. Bármily tanulságos volna is a fenti táblázat részletes elemzése s különösen az európai vezető államok versengésének vázolása, a fogyasztási adó!) A monarchia kivitele jellemzően tünteti fel ez apadás hatását, a mennyiben a nyolezvanas évek első felében elért U'5 millió mm.-ról 1887/8-ra 1'8 millió mm.-ra hanyatlik.
