Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

31 3. §. A malmok kartellj érői. Legnagyobb általános hírnévnek örvendő iparunk, a malomipar, a nagyüzem előnyeinek köszöni sikereit. Csak természetos, hogy mint minden nagyipar, a túltermelés eshetősége alatt szenved s ha a szilárd vezetés nem is engedi válságok kitöréséig jutni a versenyt, időközönként oly árak állanak elő, a melyek a nyereséget erősen leapasztják s kívánatosnak tüntetik fel a termelés egyöntetű mérséklését. Viszont, csak természetes, hogy malomiparunk mai összetétele mellett az egész iparra kiterjedő, a több mint 20,000 malmot egyesítő kartell nem képzelhető. A kis vizi- és szélmalmok ezrei azonban csak helyi jelentőséggel birnak s a vezetés, a termelés és ezzel az árképzés súlypontja mindinkább és inkább a nagy gőzmalmokra megy át. *) Ez utóbbiak közt is kiváló jelentőséggel birnak a budapesti malmok, melyek az 1894-re vonatkozó adatgyűjtésünk szerint 7.178,203 métermázsa gabonát őröltek meg, egy hatodrészét az egész ország malmai által megörlött mennyiségnek. A malmok között 1887-ben az eladási feltételekre, a zsákok visszavásárlására, a liszt csomagolására, valamint a lisztfajták számának és minőségének megállapítására vonatkozóan létrejött egyezmény nem oly tárgyú, hogy az itt számba jöhetne; az árakra annak hatása nem lehetett. Ellenben igenis találkozunk 1887. óta — szinte állandóan — üzemreductióra irányuló törekvésekkel. Az idevágó tanácskozások, kivált eleinte, nehezen vezettek sikerre. Nehéz volt a különböző tőkével, különböző felszereléssel működő nagy malmokat egyezségre hozni, mert a verseny egyeseknek még akkor is előnyösnek mutatkozott, mikor a többi már veszteséggel dolgozott. A viszonyok nyomása azonban erős vala. A részvénytársasági statisztika hiányainál fogva be kell érni a budapesti nagymalmok üzleti viszonyainak feltüntetésével s e czélra elég legyen arra utalni, hogy részvénytársaság alakjával biró malmaink osztaléka következőleg alakult százalékokban : 1876-80. 1881—85 . 1886. 1887. 1888. átlag á

b a n Első Budapesti ... 24-4 19-2 10 10 10 Concordia ... 5'6 7'2 0 5 6 Erzsébet ... 120 s-o 5 8 12 Hengermalom ... 9-0 7-6 0 5 5 Lujza... ... ... 18-25 15*75 6-25 0 6-25 Molnárok és sütök 19-95 15-7 10 12-5 16 Pannónia ... ... 17-5 6 0 25 3 Victoria ... ... ... 21-24 6-08 0 0 6"66 Összesen 15-99 10-67 3-91 5-6 799 Látszik ez összeállításból, hogy nagy malmaink aranyévei a hetvenesek voltak, a nyolezvanasak elején még voltak kedvező mérlegek, de 1886-ban már oly apály állott be, a ') Az 1895. évi összeírás 15,194 kis vizi-, 712 szél- ós 2033 száraz malmot talált. Ezzel szemben a 100 métermázsa őrlőképessóggel s azon felül berendezett gőzmalmok száma csak 488 volt, mig a kisebbeké 1235. Tiz évvel elébb, 1885-ben nagyobb berendezésű gőzmalom csak 122 volt, kisebb 788, 1894-ben 16 malmunk napi őrlöképessége haladta meg az 1000 métermázsát. mely a kartell már nem egészen ismeretlen gondolatára vezette az illetékes köröket. Az 1887-ben folyt tanácskozások csakhamar eredményre vezettek s az 1887. évben négy, az 1889. évben hét havi, majd meghosszabitás által teljes egy esztendeig tartó üzemmegszoritási kartell jött létre. Semmi kétség, hogy ezek a megállapodások a .szükség szülöttei" voltak. Az 1887. év egyike volt a lisztüzlet legválságosabb és legmozgalmasabb éveinek. l

) Fentebb láttuk azt, hogy már az előző év eredményei egyenesen aggasztók voltak a dus osztalékhoz szokott malom-részvénytársaságokra. Vámemelések mindenfelé — az agrárvámok felduzzasztása Németországban ez évben éri el tetőpontját, a liszt vámja 7'5 márkáról 10'5 márkára emelkedik ugy, hogy azt csak ép a legfinomabb liszféleségeink képesek elviselni. Még Svájcz is elhatározza a vám emelését. Anglia, legjobb piaezunk, az amerikai olcsó liszt által mindjobban elárasztatik és saját malomipara is mind versenyképessebbé lesz. Az előző évről maradt nagy készletek annyira nyomják az árakat, hogy malmaink szerint,2

) az 1887 év egész első felében az őrlemények ára a buza ára és termelési költség színvonala alatt mozgott, azért is, mert nálunk a buza, az előző év rossz termése folytán, drága volt. Fővárosi malmainkat a vidék növekedő versenye s a házi őrlés ujabb, nem is sejtett méretű föllendülése is nyomta. Ily körülmények összejátszása alatt történt, hogy az Országos iparegyesület malomügyi bizottsága 1887. április 10-én felhívást bocsátott közzé egy általános malomgyülés megtartása ügyében. A gyűlés ugyanazon hó 17. és 18. napjain megtartatott s eredménye általános megszorítása a termelésnek, mely május hó 1-én kezdődött. E kartell kedvező hatását a lisztárakra fokozta az a körülmény, hogy a kitűnő aratási kilátások folytán a buza, mely az év első felében a budapesti tőzsdén havi átlagban 9 frt 32 kr. és 9 frt 4 kr. közt kelt métermázsánként,3

) rohamosan olcsóbbodott és augusztustól októberig 7 frt alatt állott. Hogy a búzaár e hanyatlását nem lehet malmaink üzenimegszoritásának tulajdonítani, azt eléggé bizonyítja az, hogy 1887. évi búzatermésünk 5'4 millió hektoliterre rúgott, szemben az előző évi 36*2 millió hl.-rel és 1886. évi 40-l millió hektoliterrel; a világtermést pedig ugyanazon évekre 810'7 millió, illetve 721-4 és 712'4 millió hektoliterre becsülték, a mi teljesen elég magyarázat a búzaár J) Statisztikai havi füzetek. Kiadja Budapest főváros statisztikai hivatala. 1887. évf. 134. 1. A budapesti malomipar 1887-ben. a) Ugyanott. 3) Az Országos iparegyesületnek 1898. január 14. kelettel 114/898. sz. a. a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztése, mely a 39,149/97. sz. leiratnak volt eleget teendő, a 2. lapon kedélyes zavart csinált. Miután az előző lapon megmondta volt; hogy 1887-ben jött létre az első malomkartell, a 2. lapon 1888-ra teszi az első üzemmegszoritást. Hogy ez nem sajtóhiba, az a közölt búzaárak jegyzékéből folyik. A memorandum szerint a „redukezió egész tartama alatt a búzaárak folytonos javulást mutatnak" s idézi a havi átlagárakat: „májusban 7'17, juniusban 6'9, novemberben 7'69-re emelkedett", fiát biz ez 1888-ban körülbelül igy volt, de — nem is említve azt, hogy novemberben már a 4 havi kartell rég lejárt volna, — a kartell ép egy évvel elébb létezett s bizony a gabonaárak annak tartama alatt egyáltalán nem emelkedtek !