Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)
1900-11-04 / 94. szám
I. RÉSZ. BE YEZETÉ S. A kartellek lényege és hatása. A kartellpolitika általános vezérelvei. 1. §. A kartell mibenléte. A kartell szót, mint annyi sok mást, a német nyelvből vettük ál. Kivételesen, német irók forditásakép, megjemk az a franczia folyóiratokban is,*) de rendesen nem egyedül, hanem a zárjelbe telt „syndicats industriels" kifejezés kíséretében. Az angol irodalomban e" szó teljesen hiányzik s annak megfelelő általánosan elfogadott terminus technicus nincs is.2 ) Az amerikai „trust", mint látni fogjuk egészen más valamit jelentett s ujabban ismét megváltozott értelemben szerepel. Az üzleti világ, mely nem definiál, hanem csak a szükséghez képest teremti a maga kényelmére saját műszavait, kartell alatt a vállalkozók legkülönbözőbb jellegű megállapodásait érti, a mennyiben azok a verseny kizárására irányulnak. Allami szállításoknál az ajánlat iránt való megegyezés, versenyző vasúttársaságoknak a díjszabásokat bizonyos viszonylatokra megkötő szerződései épugv kartellek, mint a termelést kontingentáló és felosztó oszlrák-magyar czukorkartell. Ellenben nem szokás kartellnek nevezni azokat a tisztán üzérkedési jellegű egyesüléseket, melyeknél a czél az, bizonyos áru összevásárlása után annak árát mesterségesen felszöktetni. Ezeket „ring", „corner" néven ismerik — ilyenek voltak a hirhedt rézring, a tengeriring stb. Nemcsak ephemer jellegük, hanem az is megkülönbözteti őket a kartelltöl, hogy tulnyoniólag kereskedők, üzérek vesznek benne részt, nem magok ') Pl. a „Revue d'économie politíque" 1899. évi júliusi számában Liefmann R. ezikkének ezime: „Les caractéres et les modalitás des cartels" s ugyanazon folyóirat 1894. évi folyamában Monzel A. „Les cartels (syndicats indrustiels) etc". Leroy-Beaulieu nagy „Traité théorique et pratique d'économie politique"-jében szintén használja e kifejezést s „kartell"-t ir (IV. v. 41. p.) 2) Legáltalánosabban használvák : combination, agreement, understanding, pool. Az elsőnek értelme nem felel meg a mi kartellünknek. a termelők, mint a kartellekben. Ámbár igaza van Menzelnek, a kartellügy egyik legkiválóbb jogásztekintélyének, hogy termelők is csinálhatnak ringet s igy jogilag ez utóbbi s a kartell közt nincs különbség,2 ) a minthogy nála a ring a kartell egyik válfaja: mégis a gazdasági élet szempontjából, a mi a czélt és hatást illeti, oly nagy ür választja el őket, hogy azok egybefoglalása zavart okozna. Az amerikai „trustök", melyeknek feltűnése oly óriási zajt okozott s az Egyesült-Államok törvényhozó testületeinek és bíróságainak annyi gondot és munkát adott: eredeti alakjukban szintén nem sorolhatók a kartellek közé. Az egész | jogi compositió, melyet állítólag maga Rockefeller, a legújabban ismét sokat emlegetett milliárdos vállalkozó, a Standard Oil Company megteremtésére 1882-ben eszelt ki: az angolamerikai jogrendszer sajátosságain alapul. Az angol jog trustee alatt azt a teljhatalmú megbízottat érti, a ki valamely vagyont más javára kezel, kötelezve lévén a vagyon hozadékát ez utóbbinak kiszolgáltatni. Hogy a részvénytársaságok vezetését a fő részvénybirtokosok maguknak biztosítsák: ezt az intézményt használták fel s álruháztatták magokra a részvényeket, ezek helyett certificatumokat állitva ki, melyek átruházhatók voltak s az osztalék felvételére jogosítottak. Rockefeller geniusa ezt a gépezetet alkalmazta vállalatok egyesítésére, olykép, hogy a részvénytársaságok egész seregének részvényesei átadták részvényeiket s azokkal együtt szavazatjogukat a megbízottak kis csoportjának. Ezzel az utóbbiak feltétlen uraivá lettek valamennyi társaságnak, a melyek önállósága csak külső látszat maradt. A trust lényegileg különbözik a kartelltöl, mert valóságos egységes vállalat, fusiója elébb 1) Verhandlungen der am 28. und 29. September 1894. in Wien abgehaltenen Generalversammlung des Vereins für Socialpolitik. (Schriften des V. f. S. LXI. B.) 25 lapon. 2) Igy pl- a z 1820. franczia Code pénal 419. §-a tényleg „coalition entre les prineipaux détenteurs" kitételt használja, mi egészen általános.