Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-05-21 / 43. szám

712 8. Mi a foglalkozása és állása? 9. Volt-e már fegyelmi vizsgálat alatt és ha igen, miért és mily eredménynyel ? Az általános kérdések után a különös kérdések a vizsgáló-biztos által ugy teendők fel, hogy a vizsgálat érdekében álló minden mozzanatról őszinte és kimerítő vallomást nyerjen. Ha valamely vallomás a kiderített ténykörülményekkel, mások vallomásaival vagy a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivőnek megelőző más vallomásával ellenkeznék, illetve azoktól eltérne, az illető az ellentétek megmagyarázására felhívandó. Oly kérdéseknél, melyekre az adandó válasz megfontolást kiván, vagy hivatalos okmányok és ügyiratok megvizsgálását igényli, a vizsgáló biztos a kihallgatást nem siettetheti, hanem tartozik a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivőnek kellő időt engedni s a netáni segédeszközök betekintését meg nem tagadhatja. A vizsgálat során kihallgatandó tanukhoz első sorban az 1868. évi LIV. t.-cz. 202. §-ában meghatározott általános kérdések s ezek után a különös kérdések intézendők s ugy a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivő, valamint a panaszos által adott összes feleletek lehetőleg szószerint a jegyzőkönyvbe beiktatandók. 17. A kihallgatási jegyzőkönyv minden ive, a melyen a feleletek vannak, a kihallgatott által aláírandó s ha a jegyzőkönyv több Ívből áll, az a vizsgáló biztos által a lezáráskor összevarrandó és pecséljével ellátandó. 18. §. A vizsgáló biztos köteles a vizsgálatra vonatkozólag beérkezett minden beadványra a beérkezés napját feljegyezni, az iratokat kellő rendben tartani s azokat gondosan megőrizni. 19. §. A vizsgálati iratok eredetben senkinek sem adhatók ki s tartalmuk is csak annyiban közölhető, a mennyiben a vizsgálat czélja azt megengedi. A vizsgálati iratokhoz csatolt ügyiratoknak betekintése — melyekre a fegyelmi eljárás .alatt álló ügyvivőnek védelmére szüksége van — kérelmére meg nem tagadható. 20. §. A vizsgálat befejezése után a kiküldött az öszszes vizsgálati iratokat a szabadalmi hivatal elnökének vagy helyettesének bemutatja, ki is a fegyelmi bíróságot összehívja. A fegyelmi biróság tagjának nem szabad oly ügyekben részt venni: a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; b) melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai avagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldalrokonságban, vagy másodiziglen sűgorságban, továbbá fogadott szülei vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak; c) melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött. A most érintett akadályok akár az eljárás megindításakor, akár annak folyama alatt merültek fel, — habár a felek a miatt nem tettek volna is kifogást — az illető birói személy által a hivatal elnökének vagy helyettesének azonnal bejelentendők, a ki az érdekelt tag helyett egyik póttagot liivja be. 21. §. A fegyelmi biróság ülésében a fegyelmi ügyet a vizsgáló-biztos adja elő, azonban a határozat hozatalánál szavazati jogot nem gyakorol. A fegyelmi biróság eljárása nyilvános, de a határozat zárt ülésben hozatik. 22. §. A fegyelmi biróság a mennyiben a vizsgálat kiegészítését, a vizsgáló biztos által mellőzött tanuk kihallgatását vagy a kihallgatott, de meg nem eskedtetett tanuk meghiteltetését s e czélból a vizsgálati iratoknak a kiküldött kezéhez leendő visszaadását szükségesnek nem tartja, az ügy érdemében szavazás utján határoz. A szavazást a fegyelmi bíróságnak rangban legfiatalabb tagja kezdi meg s a tagok rang szerint folytatják. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 23. A fegyelmi biróság minden üléséről jegyzőkönyv vezetendő, melynek bevezetésében az ülés napja, tárgya s a jelenlevők nevei foglaltatnak. E jegyzőkönyvben a szavazatok névszerint megjelölendők, a fegyelmi biróság egyik vagy másik szavazó tagja által nyilvánított külön vélemény egész terjedelmében, a hozott határozat pedig kellő indokolással bevezetendő s az elnök és jegyző által hitelesítve lezárandó. 24. §. Ha a vizsgálat során oly büntetésre méltó cselekmények alapos gyanúja merül fel, mely a büntető törvényekbe ütközik, a fegyelmi biróság a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivő működését felfüggesztheti s az iratokat az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 25. A szabadalmi ügyvivő által elkövetett s a fegyelmi vétség fogalma alá eső cselekmények vagy mulasztások a beszámítás mérve szerint a következő büntetésekkel sujtandók : a) rosszalás ; b) pénzbüntetés; c) a jogosítvány visszavonása. 26. A pénzbüntetés 20 koronától 1000 koronáig terjedhet és az illetékes kir. biróság által végrehajtás utján hajtandó be. 27. §. A felekkel mindig Írásban közlendő és indokolt fegyelmi határozatban megállapítandó a bírósági uton végrehajtásilag behajtható eljárási költség és az is, hogy ki tartozik a költségeket viselni. A pénzbüntetés és költségnek lefizetésére a fegyelmi határozatban záros határidő tűzendő ki és az elmarasztalt által okozott károk megtérítése iránti felelősség is mindig megállapítandó. 28. §. A fegyelmi biróság Ítélete az érdekelt felek által a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. Ministerhez felebbezhető, ki a felett, véglegesen határoz. 29. §. IIa az ügyvivői jogosítvány elvonását kimondó elsőfokú itélét nem felebbeztetett volnn, ezen Ítélet felsőbb elhatározás végett a kereskedelemügyi m. kir. Ministerhez felterjesztendő. 30. A fegyelmi biróság ítélete ellen az elsőfokú ítélet meghozatalától számítandó 1 éven belül az ítélet végrehajtását nem akadályozó perújításnak van helye. a) ha a fegvelmileg elitélt ellen a fegyelmi eljárás alkalmával bizonyítékul hamis vagy hamisított okirat valódi gyanánt volt használva, vágy hamis tanuzás volt elkövetve és ezek a bizonyítékok az ítéletre befolyással lehettek; b) ha a fegyelmileg elitélt olyan uj tényt vagy bizonyítékot hoz fel, mely akár magában, akár kapcsolatban, a befejezett eljárás folyamán felhozóttakkal az elitéltnek nem vétkességét, vagy a fegyelmi eljárás enyhébb intézkedése alá eső cselekményben való vétkességét teszi valószínűvé. 31. Minden jogérvényes fegyelmi ítélet az erre rendelt és a szabadalmi hivatal elnökségénél vezetett külön könyvbe jegyeztetik be s az ügyvivői jogosítvány visszavonása esetében az elmarasztaltnak neve az ügyvivői jegyzékből kitöröltetik s ezen kitörlés a szabadalmi hivatal hivatalos lapjában közzé tétetik. 32. Az ezen eljárás szerint megítélt pénzbüntetések jótékony czélra fordítandók, melyet a m. kir. kereskedelemügyi minister határoz meg. Budapesten, 1899. évi május hó 10-én. Hegedűs kereskedelemügyi m. kir. Minister.