Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-10-29 / 89. szám

- 1532 — Királyi törvényszék A bejegyzest ren­delő végzés kelte, a czég folyó- és alszáma A czég szószerinti szövege A főtelep és a fióktelepek helye Czégvezetök es felszámoló czég­vezetök A társaság jogviszonyai S SS 's N U SE Jegyzet Zala-Egerszegi törvényszék 1809. október 7. 4771 a p99. sz. 77/3 Pölöskei hitel­szövetkezet, mint az Országos Központi Hitel­szövetkezet tagja Főtelep Pölöske Ez a szövetkezet az 1899. évi augusztus hó 13. napján tartott köz­gyűlés határozata folytán „az 1898. XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet"-be tagul be­lépett s jövőben az 1898. XXJI1. t.-cz. határozatai értelmében működik. r--35 ü 05 (Lásd 1899. évf. 74. számát.1 Kitüntetés. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Kerekes Péter dunagőzhajózási társulati gépészeti felügyelőnek sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréseül a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1899. évi október hó 20-án. Ferencz József s. k. Gróf Széchényi Manó s. k. Kinevezés. Kereskedelemügyi magyar ministerem előterjesztésére Papp Árpád osztálytanácsosi czimmel és jelleggel felruhá­zott ministeri titkárt osztálytanácsossá kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1899. évi október hó 21-én. Ferencz József\ s. k. Hegedűs Sándor, s. k. Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 64162. szám. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Kételyek merülvén fel, hogy a bányászati és kohászati vállalatok mennyiben esnek a bányatörvény, s mennyiben az 1884. évi XVII. t.-czikk-be foglalt ipartörvény és az 1893. évi XXVIII. t.-czikk rendelkezései alá, e kételyek eloszlatása czéljából a m. kir. pénzügy minister úrral egyet­értőleg a következőket hozom a Czim tudomására. Az ipar gyakorlását szabályozó 1884. évi XVII. t.-czikk 183. § a c) pontja szerint a bányászat és kohászat nem esik a törvény rendelkezései alá. Másrészt pedig az ált. bánya­törvény 131. §-a közelebbről megjelöli a bányászat és kohászat üzleti terjedelmét, illetőleg részletesen felsorolja mindazt, a mire a bányaadományozás a vállalkozót fel­jogosítja. A meddig a bányászat és kohászat az idézett 131. §. keretében mozog, addig az illető vállalatok csak a bánya­törvény rendelkezései alá esnek s bányarendőri, illetőleg bányahatósági felügyelet alatt állanak. A bányatörvény 131. §-a b) pontjából következik, hogy az adományozás a vállalkozót csak nyers termények előállítására és forgalomba hozatalára jogosítja fel, amennyiben tehát a bányászati és kohászati vállalatoknak csak nyers termények nyerése képezi a feladatát, annyiban az illető vállalatok nem tartoznak az ipartörvény rendel­kezései alá. Mihelyt azonban az ily bánya- vagy kohóvál­lalatok a nyers termény feldolgozásával is foglalkoznak, ez esetben ezen finomító műhelyek és feldolgozási üzemágak tekintetében már az ipartörvény rendelkezései alá esnek. Ennélfogva nem esnek az ipartörvény rendelkezései alá : 1. a fentartott ásványok kutatása, feltárására és lefejtésére szolgáló, vagyis a szó legszorosabb értelmében vett bányamüvek ; 2. az érez előkészitö müvek, vagyis mindazon tele­pek, a melyeken a bányából kihozott fejtménvek aprítása, osztályozása és töményitése történik; 3. a szénelőkészítő müvek, nevezetesen a szénosztá­lyozó és szénmosó telepek, de ugy a 2., mint a 3. alattiak csak annyiban, amennyiben még kereskedelmi forgalomba nem került, vagyis közvetlenül a bányából kihozott fen­tartott ásványok (érez- és szén) aprítását, osztályozását, töményitését, illetve mosását eszközlik ; 4. a lugzás, foncsorozás és villamos kifejtés utján búnyaterményekböl és kohó középterményekböl nyers féme­ket előállító müvek; 5. a nyers fémek előállítására szolgáló olvasztó kemen­czék és egyéb készülékek; 6. azon pörkölő kemenczék, a melyekben a fentar­tott ásványoknak a 4. és 5. alatti kohósitás szükségképeni elömüveletét képező pörkölése eszközöltetik ; 7. kokszkemenczék, amennyiben a szén termelése helyén állíttatnak fel; (1884. évi XVII. t.-czikk 25. §rr— 8. briket-sajtók szintén amennyiben a szén termelési helyén állíttatnak fel; 9. a kohómüvekkel szoros kapcsolatban álló azok az üzemek, melyek a kohók mellékterményeit dolgozzák fel, avagy a kohósitás, lugzás stb. czéljaira szükséges anya­gokat a kohótelepen állítják elő ; 10. a bánya- és kohótelepeken lévő kovács-, ács-, asztalos-, drótkötél- és gépműhelyek, téglavetők és fűrészek, ha azokban kizárólag a bánya és kohóüzemhez szükséges eszközök és szerek készíttetnek és javíttatnak. Amennyiben valamely konkrét esetben a fentebbiekből folvólag a bánya, illetve az ipartörvény alkalmazásának kérdése minden kételyt kizáró módon nem volna eldönthető, ilyenkor a m. kir. pénzügyminister úrral egyetértőleg én fogom eldönteni azt, hogy vájjon az illető mühelytelep, vagy üzemág ki van-e véve az ipartörvény rendelkezései alól, vagy sem. Felhívom a Czimet, hogy a körrendeletem tartalmáról a hatósága területén létező elsőfokú iparhatóságokat is értesítse. Kelt Budapesten, 1899. évi október hó 15. Hegedűs, s. k. Vásár. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 70,319. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Kassa szab. kir. városban az 1900. évi augusztus hó 13., 14. és 15-ik nap­jaira eső országos vásár ez évben kivételesen 1900. évi augusztus hó 27., 28. és 29-én, a május hó 2-ára és október hó 3-ára eső havi állatvásárok pedig május 9-én, illetve október 10-én tartassanak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom