Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-07-23 / 61. szám

— 1021 -­Királyi törvényszék A bejegyzést ren­delő végzés kelte, a czég folyó- és alszáma A czég szószerinti szövege A főtelep és a fióktelepek helye Czégvezetök és felszámoló czég­vezetök A társaság jogviszonyai Irattári I s/.ám I Jegyzet Kaposvári törvényszék 1899. julius 12. 5688. sz. 8/16 Nagyatádi takarékpénztár részvénytársaság Főtelep Nagyatád Az 1899. évi junius hó 28-án tartott közgyűlésen az eddigi 30,000 forintot tevő alaptöke 120,000 forintra (240,000 koronára) határoztatott felemeltetni, oly­kép, hogy a 30,000 forintot tevő tarta­léktöke alaptőkévé alakittatik át és ennek ellenében minden részvényesnek minden darad részvénye után egy darab 100 írt­ról (200 korona) névértékű, névre szóló uj részvény lesz kiadva, — 60,000 forint pedig 600 darab 100 forint (200 korona) névértékű, névre szóló részvény kibocsáj­tása által képződik. Ugyanezen a közgyűlésen a rész­vénytársaság tartama 1950. évi deczem her hó 31-ig meghosszabittatott. Ezen változásokhoz képest az alap­szabályok 3., 14., 15., 19., 21., 30., 38., 72., 73, 76.. 77., 78., §-ai módosít­tattak. (Lásd 1899. évf. 39. számát.) Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. minister Battonyai Ödönt czégnyilvántartóvá kinevezte. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénzügy­minister hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket a .,Magyar fém- és lámpaáru-gyár részvénytársaság"' budapest—kőbányai czég által Kőbányán levő fém- és lámpaáru-gyárában ujabban létesített gyártási osztály egyes üzemágai részére 1899. évi január hó 1-étől számítandó öt (5) évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügy­minister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket Gerbeaud Emil buda­pesti csokoládé és cacaó gyári ipartelepe részére a gyár üzembehelyezésének napjától számítandó 10 — tizévre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénz­ügyminister hozzájárulásával a Dr. Zechenter Gusztáv és Teschler György által Körmöczbányán létesített és höel­szigetelő anyagot előállító gyári ipartelep részére engedé­lyezett állami kedvezmények hatályát az 1890. évi XIII. t.-czikk 3-ik §-a alapján 1899. évi január 1-étől számítandó két (2) évre meghosszabbította. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénz­ügyminister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket »a temesvári első gyufa-, kocsikenőcs- és vegytechnikai-gyár« részvénytársaság temesvári ipartelepének ásvány- és növény olaj kompositió­kat, vaselint, kékítő és mázoló festéket, enyvet üvegtapaszt, dobozforgácsot és forgácsdobozt előállító üzemágai részére a gyár üzembe helyezésének napjától számítandó tíz évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénz­ügj minister hozzájárulásával az „tílső magyar szövő- és kötőgyár részvénytársaság Váczott" czég váczi szövő- és kötögyára, továbbá selmeczbányai és volt hodrusbányai jelenleg iglói kötszövészeti tanműhelyei és váczi uj fonodája részére engedélyezett állami kedvezmények hatályát az 1904-ik év október hó l-ig meghosszabbította. Alapszabály-jóváhagyás. A kereskedelemügyi m. kir. minister a tornaaljai járási általános ipartestület békéltető bizottságának alapsza­bályait f. évi 44761. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t.-cz. 141. §-a alapján jóváhagyta. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi julius hó 8-án 44541. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez tartozó Rákos-Keresztur községben hetenként kétszer és pedig kedden és pénteken állatfelhajtás nélkül, helypénzszedési joggal egybekapcsolt hetivásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi julius hó 18-án 49114 sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Baranya vármegye területéhez tartozó Vaiszló községben a folyó évi julius hó 3-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett folyó évi julius hó 24-én pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi julius hó 19-én 49000. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Baranya vármegye területéhez tartozó Villány községben a folyó évi julius hó 3-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett folyó évi augusztus hó 3-án pót vásár tar­tassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi julius hó 8-án 37354. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Hajdú vármegye területéhez tartozó Téglás községben hetenként pénteki napon helypénzszedéssel és állatfelhaj­tással egybekötött hetivásár tartassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom