Központi Értesítő, 1898 (23. évfolyam, 2. félév)
1898-12-25 / 104. szám
- 1744 -az esetekben is amunkaadótól követeltetett, midőn a munkaadónak nem állott módjában a munkás béréből az adólevonás jogát érvónyesiteni; és vééül az 1875. óvi XXIX. t.-cz. 7. §-ának mai értelmezése mellett, oly gyári ós iparvállalati alkalmazottak is adó alá vonattak, akik az idézett t.-cz. taxativ felsorolásába nem esve, adóztatási szempontból napszámosoknak tekintendők, s igy az 1883. évi X. t.cz. értelmében keresetük után meg nem adóztathatók. A jelzett visszásságok megszüntetése czéljából, különös figyelemmel a munkaadók ós munkások érdekeinek megóvására, az alább ismertetett eljárást léptettem életbe, hogy ekként a munkásosztálynak, a törvény által megengedett határokon belül, lehetőleg csekély rétege, de olykép adóztattassók meg, hogy az ekként előirt adó tényleg beszedhető is legyen. Ezek alapján meghagyom a Czim-nek, utasitsa, illetve hivja fel az I. oszt. kereseti adó kivetésére illetékes községi ós városi közegeket, hogy a gyárakban és iparos-műhelyekben alkalmazott egyéneknek az I. oszt. kereseti adó megfelelő alosztályaiba való sorozásánál szigorúan és kizáróan a következő elveket tartsák szem előtt : A gyárakban és az iparvállalatok (ipar°sok) műhelyeiben alkalmazott egyének közül az 1875. óvi XXIX. t.-cz. 7. §-ának a., alosztályába tartoznak: a szakismerettel nem biró, szolgai minőségben, cselódként alkalmazott egyének; a c., alosztályába sorolandók: a szakismerettel biró segédek és segédmunkások, ha 40 frtnál több havi dijat nem húznak, vagy ha darabszámra dolgoznak (a heti, vagy tisztán napi bér mel) lett alkalmazott munkások tehát ide nem vonhatók, a d., alosztályba veendők fel: az illető gyári vagy ipari vállalatnál alkalmazott dijnokok, evi vagy havi állandó fizetést nem huzó Írnokok és általában az Írásbeli, számviteli, vagy felügyelői teendőket állandó alkalmazás nélkül végző egyének. Mindazok a gyári és iparvállalati munkások, akik a törvényen alapuló eme taxativ felsorolás szerint az alosztályok egyikébe sem sorolhatók, napszámosoknak tekintendők és az 1883. évi X. t.-cz. értelmében keresetük után adó alá nem vonhatók. Az egyedüli kivételt azok a segédek ós segédmunkások alkotják, a kik 40 frtnál több havidijat húznak, mert ei-ek az 1875. óvi XXIX. t.-cz. 2. §. IV. b., pontja éltelmében IV. oszt. kerwseti adóval rovandók meg. Hogy az adókivetésnél csakis a fentebb, adóköteleseknek jelzett gyári és iparvállalati alkalmazottak adóztassanak meg, a következőket rendelem : A kir. pénzügyigsj^gatóságok ós a székesfővárosi kir. adófelügyelő e rendelet kibocsátása után azonnal ós a jövő évtől kezdve minden év szeptember havában kötelesek felhivni a gyárak ós iparosmühelyek tulajdonosait, hogy az 1875. évi XXIX. t.-ez. 16. §-ának első bekezdésében kimondott kötelezettség alapján, de saját jól felfogott érdekükben is, a vezetésük alatt álló vállalatokban az óv oklóber havában alkalmazott összes munkásokról, munkás-nőkről, segédekről, szolgákról, cselédekről, dijnok okról, szóval az illető gyárban vagy iparos műhelyben alkalmazott összes egyénekről e czélra az ide mellékelt minta szerint külön előállítandó s a községi elöljáróságlól, illetve városi adóhivataltól díjtalanul beszerezhető nyomtatványon szerkesztett ós az alkalmazottak lakhelyére való tekintettel községenként elkülönített névjegyzékeket egy-egy példányban készítsék el és mindenkor az adóévet megelőző óv november hava 15-éig az illetékes kir. pónzügyigazgatóságnak, Budapesten a közigazgatási kerület szerint illetékes székesfővárosi kir. adófelügyelőhelyettesnek küldjék meg. E névjegyzékben a gyáros, illetve az iparosmühely vállalkozója csupán az alkalmazottak neveinek, alkalmaztatásuk minőségének s végül a napszámjuk, bérük, illetőleg havi dijuknak megfelelő 1—7. rovatokat töltik ki. A kir. pénzügyigazgatóság (kir. adófelügyelői helyettes) a hozzá érkező névjegyzékeket átvizsgálván, köteles lesz azonnal kijegyezni ama segédekre és segódmuúkásokra, illetve írnokokra vonatkozó adatokat, a kik 40 frtnál több havi dijat húznak és az 1875. óvi XXIX. * t.-cz. 2. §-ának IV. pontja értelmében, — az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 6. §-ának 3. b. pontja rendelkezéséhez, képest, — a IV. oszt, kereseti adóval rovandók meg s ezt a névjegyzék-jegyzet rovatában megjegyzi. Ezután a névjegyzéket a kir. pénzügyigazgatóság (kir. adófelügyelőhelyettes) azzal az utasítással köteles az illetékes községi elöljáróságnak, illetőleg városi adóhivatalnak megküldeni, hogy a névjegyzék adatait az 1898. évi 85661. számú körrendelet III. fejejezet l. pontja értelmében az adóévet megelőző óv november havában eszközlendő általános adóösszeirás adataival tételről-tételre hasonlítsák össze és ennek alapján a névjegyzék 8. és 9. rovatait a gyári és iparvállalati alkalmazottak családtagjainak, esetleg cselédjeinek számával töltsék ki, illetve ezeket az adatokat a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó alkalmazottakra vonatkozólag, a gyűjtött állomások beterjesztésével együtt, az adóév január havában a kir. pénzügyigazgatóságnak (kerületi adófelügyelőhelyettesnek) jelentsék be. Az ekként kiegészitett névjegyzéket a községi) illetve városi tisztviselő az illető gyárba vagy iparos" műhelybe magával vivén, a vállalkozó vagy megbízottjának közbenjöttóvel megállapítja, hogy a fentebb előadott s a névjegyzék-nyomtatvány 10—13. rovatainak fejfelirásait képező meghatározások szerint, minden egyes alkalmazott az I. oszt. kereseti adónak a) c) illetve d) alosztályainak egyikébe sorolandó-e, vagy ezek egyikébe sem tartozván, mint napszámos, adómentességben rószesitendő-e ? Oly nagyobb gyári és ipari vállalatokra vonatkozólag, melyek 50-nél több egyént foglalkoztatnak, a névjegyzék adatainak az általános összeírás adataival való összehasonlítása és kiegészítése, nemkülönben a gyárban, illetve műhelyben foganasitandó hivatalos megállapítása a (Czim) kiküldöttjének felügyelete és közreműködése mellett bizottságilag történik ; e bizottság tagjai a székes-fővárosban: a kir. adófelügyelő illetékes kerületi helyettesének kiküldöttje, az illetékes kerületi adószámviteli hivatal egy közege és a gyáros vagy vállalkozó, illetve ennek megbízottja. Megjegyzem, hogy a kir. pónzügyigazgatóság kiküldött tisztviselője ezt a kiküldetést az általános adóösszeírás felülvizsgálásával kapcsolatban tartozik teljesíteni. Az ily módon elkészített névjegyzék adatainak felhasználása mellett az I. oszt. kereseti adó kivetésére illetékes közegek az adót a község (város) I—II. oszt. kereseti adókivetési lajstromában szabályszerűen kivetve, az a) ós c) alosztályokba sorozott adóköteles alkalmazottak tóteleinél a) lajstromjegyzet rovatába beírják a munkaadó nevét, mint aki az 1875. évi XXIX. t.-cz. 11. § a értelmében az adót megfizetni tartozik. Meghagyom továbbá a Czimnek, utasitsa a községi