Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-06-13 / 48. szám

— 684 — \ Királyi törvényszék A bejegyzést rendelő végzés kelte, a czég folyó- és alszáma A czég szószerinti szövege A főtelep és a fióktelepek helye Czégvezetők és felszámoló czég A társaság jogviszonyai vezetők Il rt gjj Jegyzet Zombori törvényszék 1897. máj. 19. 3709. sz. 88/10 Parabutyi segélyszővetkezet Parabutyer Hilfs-Genossenschaft Főtelep Parabuty Az 1896. évi január hó 25. napján tartott közgyűlésen az alapszabályok 54. §-a értelmében az alapszabályok 53. §-a akként módosittatolt, hogy a szövetkezet tartama az 1897. évi január hó 1. napjától számítandó további öt évre meghosszabittatott. Továbbá Keiter Antal, Händler József és Fuchs Antal igazgatósági re ndes, valamint Effenberger György, Büchler János és Hermann Manó igazgatósági póttagoknak ebbeli minősége töröltetik, ellenben az 1897. évi február hó 20. napján megválasztott Durat.h József és Eisemann Fülöp igazgatósági rendes, valamint Marx János, Röder Samu és Effenberger Márton igazgatósági póttagoknak ebbeli minősége bejegyeztetik. (Lásd 1896. évf 113 számát.) V. A Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur 13470. szám a. kelt körrendelete az összes magyarországi másodfokú iparhatóságokhoz (alispánokhoz és törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsához.) Tudomásomra jutott, hogy külföldi gyárosok és kereskedők az áruikon alkalmazott czimkéken a magyar ezimert használják ós ugyancsak ily czimkéken a valóságnak meg nem felelő felírásokat, jelzéseket használnak és az ilykópen kiállított árukat belföldi (magyar) kereskedők közvetítésével Magyarországon forgalomba hozzák. Minthogy az utóbbi időben különösen a külföldi textil-gyárosok, tudomásom szerint, a jelzett módon felszerelt árukkal az országot tömegesen elárasztják, szükségesnek találom a czimet tájékoztatni, milyen törvényes alapon állapitható meg a szóban forgó czikkeket elárusító belföldi kereskedők felelőssége, nevezetesen mily módon lennének ezek arra szoríthatók, hogy az ily áruk forgalomba hozatalától tartózkodjanak. Az 1883. XVIII. t. cz. értelmében a magyar korona országainak egyesitett vagy az ország külön czimerének használata engedélyhez lévén kötve és a czimereknek engedély nélküli használata kihágást képezvén, azon belföldi kereskedő, aki ilyen czimkével ellátott külföldi árukat forgalomba hoz vagy árul, ha cselekménye nem is volt rosszhiszemű, az idézett törvény 9.§-a alapján büntethető s ugyanezen szakasz harmadik bekezdésében foglaltak alapján a magyar ezimert feltüntető czimkék eltávolitandók ós megsemmisítendők. Azon belföldi kereskedő ós iparos pedig, aki oly külföldi árukat árul vagy hoz forgalomba, amelyek oly czimkékkel vannak ellátva, melyek a valóságnak meg nem felelő felírásokat, jelzéseket, szóval hamis adatokat tartalmaznak, ezen cselekménye által az 1884. évi XVII. t. cz. 58. §-ába ütköző kihágást követ el s ugyanazon törvény 157. §-ának d) pontja alapján 20 frttól200 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő és ezenkívül az elkobzásra és megsemmisítésre irányuló eljárás 1879. XL. t.-cz. 25. §-aésaz 1878 V. t.-cz 61. és 62. §§-ai értelmében ezen czimkékre is kiterjesztendő. Ezeket előrebocsátva felhívom a czimet: utasítsa a hatósága alatti első fokú iparhatóságokat, hogy a menynyiben akár eljelentés, akár közvetlen tapasztalat utján a fentemiitett visszaélések tudomásukra jutnak, a czimkék és jelvények minőségéhez képest, az illetékes rendőri hatóságot megfelelőleg értesítsék, illetve az 1884. XVII. t cz. 157. §-ának d) pontja alapján a megtorló iparkihágási eljárást tegyék folyamatba. V. A kereskedelemügyi m. kir. minister 29183. sz a. kelt rendelete. A kereskedelemügyi m. kir. minister a főhatósága alatt álló ós eddigelé „Tanműhely" elnevezéssel birt iparoktatási intézetek részére az iparoktatás szervezetében fokozatuk jelzésére a „Kézmives iskola" általános elnevezést állapította meg, mig az egyes ily intézetek czimóben csak az általuk képviselt iparágak megnevezése fog foglaltatni. Ehhez képest azok számára következő uj elnevezéseket állapította meg: „M. kir. állami gyermekjátókkészitő iskola Hegybánya-Szólaknán". „M. kir. állami kosárfonó iskola Belluson" „M. kir állami kosárfonó iskola Békésen". „M. kir. állami csipkeverő iskola Körmöczbányán". „Államilag segélyezett szövőiskola Pozsonyban". „Államilag segélyezett szövőiskola Nagy-Disznódon" . XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi május hó 26-án 29,296. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Borsodvármegye területéhez tartozó Mező-Csáth községben a f. évi. október hó 10-ik napjára eső országos vásár ez évben kivételesen f. óvi október hó 14-én tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 37,996. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Kercseliget községben f. évi május hó 15-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi junius hó 15-én pótvásár tartassák. Felelős szerkesztő : LAKATOS ALADÁR ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.