Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-08-01 / 63. szám

— 904 — Fentartom magamnak a jogot, hogy a szóban forgó munkákat azon vállalkozónak adjam át, a kiben legtöbb biztosítékot fokok találni, továbbá azt is, hogy a pályázattól teljesen eltekintve intézkedhessem. Budapest, 1897. évi julius hó 12-én. Kereskedelemügyi m. kir. minister. V. Versenytárgyalási hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnál a jövő 1898. év elejétől kezdve az 1900. óv végéig terjedő időben szüksóglendő könyvkötői munkák biztosítása iránt a nevezett ministerium elnöki osztályában folyó évi szeptember hó 10-ón déli 12 órakor ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Felhívom ennélfogva a vállalkozni óhajtókat, hogy zárt, illetve kellően lepecsételt ajánlataikat folyó óvi szeptember hó 10-ón dóli 12 óráig Schmidt Ferencz segédhivatali főigazgatóhoz nyújtsák be. A különböző könyvkötési munkák árjegyzéke, valamint a benyújtandó ajánlat és a kötendő szerződés tervezete ugyanannál bármely köznapon délután 1 ós 2 óra között megtekinthető. Az ajánlat a szabályszerű 50 kros bélyeggel ellátandó s az ajánlathoz a m. kir. központi állampénztárnál leteendő (ötven) 50 frtnyi bánatpénzről kapott nyugta csatolandó. Fenntartom magamnak azt a jogot, hogy a könyvkötőmunkákat azon vállalkozónak adjam át, a kiben a legtöbb biztosítékot fogok találni, továbbá azt is, hogy a pályázattól teljesen eltekintve intézkedhessem. Budapest, 1897. óvi julius hó 12-én. Kereskedelemügyi m. kir. minister. V. A kereskedelemügyi; m. kir. minister urnák f. é. julius hó 17-én 343./I. P. K. sz. a. kelt rendelete. Francziaszország 1900-ban Párisban nemzetkőzi kiállítást rendez s részvételre hívta fel az összes államokat. Valamennyi állam kijelentette, hogy részt vesz a XIX. század záró kövét képező ezen nemzetközi kiállításban. A magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország szintén részt veend s a kormány ezen elhatározását az 1897. évi XVIII. törvényczikkel a törvényhozás is jóváhagyta. Az eddigi előkészületek után ítélve valamennyi nemzet méltóan kíván részt venni e nemzetközi kiállításban, mely be fogja mutatni azt a haladást, melyet az emberiség szellemi és gazdasági termelése elért. A békés munka e nagy versenyéből, mely az egyes nemzetek életképességét és haladását tükrözi vissza, Magyarország el nem maradhat, a haladás és művelődés iránti érzékéről, szorgalmáról és munkájáról, szellemi életének lüktetéséről és erőkifejtéséről a produktiv munka mezejón szintén bizonyságot kell tennie. Magyarország 1878. óta nemzetközi kiállításon nagyobb arányban nem vett részt s minthogy közgazdasági életünket önálló nemzeti alapon helyesebben véltük fejleszthetni ós kiépíteni, munkánk és törekvésünk termékeny talajba vettetett, a miről tanúságot tehetett ezredéves kiállításunk. Megerősödve kerültünk ki a küzdelemből, a nemzet erőmegfeszitése feltárta az ország gazdagságát az ipari és gazdasági termelés terén, érzékét, törekvéseit, haladását a művelődésben, humanitásban, művészetekben. felelős szerkesztő : LAKATOS ALADÁR ministeri osztálytanácsos. Munkánkban megállnunk nem lehet, csak ugy ismerhetjük meg erőink valódi értékét, csak ugy erősíthetjük meg a jövőbe vetett további reményünket, ha a nemzetközi versenyben helyünket méltóan elfoglalva, alkalmat szolgáltatunk a külföldnek erőnk, haladásunk, viszonyaink beható tanulmányozására; ha mindennel, a mit gondolkozó agyunk, érző szivünk és munkás kezünk termelt, más nemzetek mellé állva, bemutatjuk életképességünket s ez által saját önbizalmunkat is növeljük. Ha a magyar államot alkotó összes erőket a szellemi, művészeti, anyagi ós erkölcsi téren való munkálkodásunk összes eredményeit ós vívmányait az 1900. évi nemzetközi kiállításon, a népek e nagy találkozóján méltóan bemutatjuk : önálló fejlődésünk és czéltudatos munkánk feltárása, — meggyőződésem szerint — bármely más eszköznél sikeresebben fogja állami és nemzeti ön állóságunk tudatát terjeszteni ós megerősíteni. E mellett figyelmet érdemel a kiállításnak remélhető gazdasági hatása is. A nyugati nemzetek iparával a versenyt mindenben, igaz, még nem vehetjük fel, de tévedés volna ebből a körülményből azt következtetni, hogy fáradozásaink s anyagi áldozataink hiába valók. Mezőgazdasági termelésünk magas színvonalon áll. versenyképes, arra támaszkodó nagy iparágaink verseny-és kiviteli képességük hírnevét fenn kell hogy tartsák s azokon kívül is számos oly iparágunk van, mely nemcsak megállja a versenyt, hanem kiviteli piaczok szerzése által egészséges fejlődésének és felvirágzásának további alapjait szerezheti meg. Nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy az 1900. óvi párisi kiállításon nem csak Francziaországgal fogunk találkozni, hanem ott lesznek más államok is, melyeknek gazdasági termelése kevésbbó fejlett, találkozója lesz az a föld minden tájairól oda sereglő idegeneknek s igy kedvezően kínálkozó alkalom kereskedelmi összeköttetések létesítésére. Ily kereskedelmi összeköttetések létrejövetelét készségesen fogja támogatni a m. kir. kormánybiztos is, ki a magyar korona országainak a párisi kiállításon leendő képviselésével van megbízva. Mindezeknél fogva az országnak a nemzetközi versenyben leendő méltó bemutatását nagy nemzeti feladatnak tartom, mely sikeresen csak az összes tényezők buzgó közreműködésével oldható meg, s épen azért kérem az ország minden polgárát, szakférfiút, művészt, mezőgazdát, iparost, ki e nagy nemzeti munkában eszmével, tanácscsal, közreműködéssel, munkával és termeléssel hozzájárulhat, hogy az 19U0. évi nemzetközi kiállítás magyar osztályainak minél szebb és tökéletesebb rendezésében a kormányt hazafiúi buzgalommal ós lelkesedéssel támogatni szíveskedjék. Vessük tekintetünket a jövőbe, a magyar állam az imént megnyílt évezredet, szebben, hasznosabban, méltóbban meg nem kezdheti, mintha bemutatja immár a világnak is őserejét, földének kincseit, népeinek szellemi világát, szorgalmát, munkásságát ós haladását az európai civilizáczióban. XI. V á s á r. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 49352. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Bács-Bodrog vármegye területéhez tartozó Zsablya községben a f. é. junius hó 20-ára esett országos vásár helyett f. óvi julius hó 31-én pótvásár tartassék. Nyomatott Légrády testvéreknél.