Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 1. félév)

1896-01-16 / 5. szám

9 4 ~ hogy mindenféle nagy palaczkok, melyeknek fonadék vagy hajlítható takarójuk van, még pedig ugy az egy­szerűek (közönségesek) mint azok, melyek a palaczkhoz közönséges fémekből készített csapok által megerősítve vannak, a behozatalnál 100 kg után két frankkal vá­mozandók. A bukaresti kereskedelmi és iparkamara jóváha­gyása és ellenőrzése mellett Niculescu Th. tudakozó irodát (Creditül eommercial Bucarest, strada Smar­dan 16.) nyitott, mely mérsékelt díjért rumaniai keres­kedő ezégek hitel és fizetési képességéről megbízható értesítéseket ad, pénzbehajtásokat eszközöl és bukások­nál képviseletet elvállal. Azonkívül nyilvános vállalatok­ról, árlejtésekről, hatósági, katonai, vasúti stb. szállítá­sokról is felvilágosítást ad. A rumán pénzügyministerium által Rumánia 1894. évi külforgalmi eredményéről közzé tett kimutatás sze­rint Rumánia kivitelének mennyisége az 1894-ik évben 2,071.161 tonna, értéke pedig 422,142.237 lei volt, az előző 1893. évnek 2.895.490 tonna forgalmával szemben. A hanyatlást jobbára a kisebb gabna-kivitel okozta, ez pedig az 1894. évi gyöngébb termésre illetve az alacsony gabonaárakra vezethető vissza. Mig ugyanis az 1893-ik évben a kiszállított gabona ós lisztmennyisóg 2,758.676 tonna volt 339.44 millió lei értékben, addig az 1894-ik évben csak 1,905.225 tonna vitetett ki 256.04 millió lei értékben. Az 1894. évi hiány még nagyobb lett volna, ha az állatkivitel 1.99-ről 6.87 és a fakivitel 2.69-ről 4.69 mil­lió leire nem emelkedett volna. A külföldi államok ré­szesedését illetőleg a német birodalom 116.97, a monar­chia pedig 114.8 millió leivel vett részt Rumánia 1894. évi bevitelében. A beviteli érték a monarchiából, mely az 1893. évben 110.37 millió volt, az 1894. évben 4.43 millió lei­val emelkedett. A beviteli érték ugyanakkor Nagybri­tánniából 84, Francziaországból 34 és Belgiumból 22 mil­lió frank volt. Rumánia kivitelénél Nagybritannia 78.7 millió frank értékkel az első helyet foglalja el, utánna következnek 61 millió frank értékkel Belgium, 58 millió frank ériékkel a német birodalom, 42.8 millió frank ér­tékkel a monarchia. Rumánia vámjövedelme a bevételből az 1894. évben 33.8 az 1893. évben pedig 34.4 milló frank volt. A rumán állami egyedáruság igazgatósága követ­kező áruczikkek szállítására hirdet árlejtést, még pedig az 1896. év január 12/24 napján a gyufaegyedáruság gyáraiban szűkséglendő nyersanyagokra, január 15—27. 120.000 m. juta-vászonra, 2800 kg. zsineg és 7.5000 kg. kötőfonalra dohánycsomagolásra és végre január 19/3l-re a bukaresti és jassy-i dohánygyárak papiros szükség­letére. Szent-pétervári consulunk jelentése szerint Orosz­ország bevitele kikészített bőrökben az 1894-ik évben kerek számban 600.000 pud (98.280 q) volt, mely bevitel főkép Amerikából történt, még pedig leginkább kikészí­tett marhabőrökből. A bevitel azért emelkedik, mivel Oroszország bőripara a belföldi szükségletet nem képes fedezni. Liverpooli főconsulátusunk jelentése szerint az alsó londoni gazdasági kiállításon egy bizonyos William Wallacc külföldi árpával elsődijat nyert. Ezen árpával Egyptomban (Ghizeh) tett kísérletek, eredménye a minő­séget illetőleg nagyon kielégítő volt. A termelők haszna szintén kielégítő és miután ugyanazon területen nyert búzáért 70, az árpáért pedig lüO török piasztert kaptak, valószínű, hogy az árpatermelés ott nagyban emelkedni fog. Az e fajta árpa mint vetőmag a földmivelők közt kioszlatott, az eredmény azonban csak f. évi május hó­ban lesz megállapítható. Corfui consulátusunk jelentése szerint az idei olaj­termést mintegy 90 100.000 hordó olajra becsülik, mely mennyiség az átlagos évi termés egy harmadát képezi. Cephaloniai consuli ügynökségünk jelentése szerint az idei olajbogyó-termés minőségileg kielégítő, mennyi­ségileg azonban csekély eiedményt ad. Toksáni alconsulatusunk jelentése szerint az idei burgonyatermés Románia e vidékén nem sikerült. A be­vitelre tehát főkép a Moldvából, Bukovinából és az erdélyrészi megyékből jó kilátás van. A tűzifa ára — a csekély készlet folytán - emelkedik és az e vidéken törtónt erdőirtás rosz következményei már nagyon is érezhetővé válnak. Moszkvai főconsulátusunk jelentése .szerint az euró­pai Oroszország 50 kormányzóságában és a 10 Visztula­kormányzóságban az idei aratás eredménye az őszi veté­sekből 1384 millió púdra tétetik, mely mennyiségből rozsra 1187, búzára pedig 197 millió pud esik. Ez a mennyiség az 1890—1894. évi átlagos termést 184 millió púddal meghaladja, de 139 millió az 1894. évi aratás mögött marad. A szükséges vetőmag levonása után marad 1137 millió pud fogyasztásra, mely mennyiség, tekintve, hogy az évi szükséglet átlag 13 pud fejenkint, a bei­szükséglet fedezésére épen elegendő Oroszországból az európai határon át az 1895. óv első 111. negyedében ki­szállított áruk értéke 51.6,916.000 rubel volt, szemben az 1894 óv ugyanazon szakában kiszállított 482,548.000 rubel értékű áruval, a bevitel értéke ugyanakkor 370,022.000, illetve 370,032.000 rubel volt Oroszország hagymakivitele az utóbbi években jelentősen emelkedett. Csupán a balti tenger kikötőibe évenkint kiszállított hagyma-mennyiség több 1.00.000 púdnál. Az oroszországi kormány a hagyma­termelés emelése czóljából a termelők közt jobb minőségű magot osztatott ki. Londoni főconsulátusunk jelentése szerint a gyapjú ára emelkedik ós nagyobb kelendőségre van kilátás egy­részt az angol gyapjuipar helyzetének folytonos javulása, másrészt pedig az ausztráliai gyapjunyirás állítólagos cse­kélyebb eredménye következtében. Az idei gyümölcstermés folytán a gyümölcs ára Londonban igen alacsony és a gyümölcskivitel hazánk­ból ez utóbbi helyre nem fizetné ki magát. A svájezi áruforgalom értéke a monarchiával az 1885-1894. évtizedben tett a bevételnél 859,388.000, a kivitelnél pedig 374,492.000 frankot, a beviteli többlet tehát 484,896.000 frank volt. Az évi bevitel és kivitel értéke, valamint az áru százalékban kifejezve, melyben az összes bevitel és kivitelhez áll, az utóbbi tiz évben a következő volt: Svájcz bevitelének Svájcz kivitelének értéke a monarhiábél értéke a monarchiába frankokban 0 0 -ban frankokban %-ba.n 1885-ben 65,693.000 8.7 37,327.000 6'7 1886-ban 91,775.000 115 35,830.000 5'4 1887-ben 88,388.000 10'56 38,168.000 5*6 1888-ban 95,963.000 11-6 33,165.000 4*9 1889-ben 106,490.000 1116 38,534 000 5-4 1890-ben 102,319.000 10-73 39,258.000 5-5 1891-ben 86,726.000 9 3 36,246.000 53 1892-ben 67,683.000 7-7 37,342000 5; 6 1893-ben 76,236.000 9 2 39,907.000 61 1894-ben 80,255.000 9-72 39,343 000 6-3 Az átlagos évi bevitel értéke ezen tiz év alatt 85-93 millió frank volt, mely átlag hatszor eléretett, illetve tul lett haladva, négyszer pedig az átlagon alul maradt. Svájcz búzaszükségletének legnagyobb részét 1890-ig Magyarországból fedezte, innen kezdve azonban bevite­lünk gyorsan apadt. Ezt, valamint a buza egységárait a következő számok mutatják:

Next

/
Oldalképek
Tartalom