Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)
1895-06-23 / 46. szám
— 858 1.766,841 hektár, melyen 39.052,809 hl. bor termett, vagyis hektáronként valamivel több mint 22. hl. A megelőző évben a szőlővel beültetett terület volt 1.793,299 hektár, melyen 50.069,770 hl. bor termett, vagyis hektáronként közel 28 hl. Az 1894. évben tehát 26,458 hektárral kevesebb szőlő volt és a termés is 11.016,961 hlterrel kevesebb volt. Az 1894. évi termés tehát az utolsó tiz évi átlagnál is (25 hl.) jóval kisebb volt. Az 1894. évi termésből 38.014,000 hl. közönséges ós 1.040,000 hl. finomabb bor készittetett. — A monarchiából Francziaországba kiszállíttatott az 1894. évben összesen 51.500,000 drb donga; ebből a cette-i kikötőbe kb. IOVí, a marseille-ibe hat, a st.-louis-ibe 1 /í ) a bordeauxiba 33, a nantes-ibe Va és a tunis-ibe egy millió drb. donga. A donga bevitel az 1894. évben a monarchiából kevesebb volt, mint az előző esztendőben, más államokból azonban több volt. A bevitel emelkedett Rumániából, Oroszországból, New-Orleansból és Olaszországból. A Bordeauxba való nagyobb donga-bevitel onnan származik, hogy a bordeaux-i szöllős gazda borát a hordóval együtt adja el, mig Cette-ben ós vidékén nemcsak a gazdák, hanem a kereskedők is hordó nélkül értik a bor eladási árát. Gothenburg-i consulatusunk jelentése szerint Svédország tiz ezukorgyárában az 1893/94. termelési évben feldolgoztatott 373,961-8 tonna répa. Az egy gyárban feldolgozott rópamennyiség 24,000 és 46,000 tonna közt változott, Az 1894. évben négy uj és három fiókezukorgyár keletkezett Svédország ezukorgyárai a beiszükségletet meghaladó mennyiséget termelnek, minek folytán egy ezukorgyár már beszüntette működését. Svédország főbb kiviteli czikkei zab, vas és aczél nyújtva, hengerelve, öntvény vas és aczél, vas és aczél-lemezek, drót stb., fűrészelt áru és bányafa, vaj, melyek kivitele nemcsak nagy ós részben igen jelentős, mint a vaj, melyből 1894-ben kiszállíttatott li.469,030 kg., hanem évről-óvro folyton emelkedik is. Nagy kivitele van Svédországnak még papírgyártásra való farostanyágból, sulphat ós sulphitból, valamint gyufából. A utóbbiból a gothenburg-i kikötőből az 1894. évben kiszállíttatott 8.335,824 kg. Végre jelentősebb kivitele van még Svédországnak papirosból, heringekből, vaslánczokból, pamutfonalak és szövetekből, palaczkokhól stb. Berlini főconsulatusunk jelentése szerint a német birodalom lisztkivitele az 1894. évben 6.264,000 márkával nagyobb volt, mint a megelőző óvó. A kivitel minden irányban emelkedett, leginkább azonban Svédországba (-f- 111,023 q), Norvégiába (+ 84,657 q), Németalföldre (+ 82,436 q), Dániába (+ 67,837 q) és Oroszországba (+ 40,000 q). Hasonló emelkedést mutat a darált gabonanemüek kivitele, melyeknek kiviteli többlete -f 3.062,000 márka volt. A kiviteli többlet ebből legnagyobb volt Oroszországba, t. i. 126,668 q. A német birodalom kiviteli többlete az 1894. évben volt búzából 12 624,000, rozsból 7.416,000, zabból 3.709,000 és árpából 2.169,000 márka értékben. A kivitt buzatöbbletből esett Svédországra + 372,122 q, Dániára + 229,463 q, Nagybrittanniára + 112,142 q ós Svájczra -f- 12,508 q; a kivitt árpából Nagybrittanniába + 57,073 q és Svájczra 15,272 q; a kivitt zabból pedig Nagybrittanniára -f-125,169 q és Svájczra + 53,042 q. — A német birodalom lókivitelónek értéke az 1894. évben 2.676,000 márkával csökkent ; kevesebb vitetett ki Belgiumba 2,082 és Svájczba 304 darabbal. — A német birodalom bevitele Oroszországból az 1894. évben emelkedett búzából 2.589,581, rozsból 4.342,140, árpából 2.811,169, korpából 1.000,630, olajpogácsából 120,526 mótermázsával, stb; kivitele pedig Oroszországba különös nagy emelkedést mutat vasárukból, műszerek és gépekből. Az 1892. év deczember hó 1-én végrehajtott állatszámlálás szerint a német birodalom állatállománya a következő volt : 1892-ben 1883-ban 1873-ban ló 3.836,252 db. 3.522,545 db. 3.352,231 db. szarvasmarha 17.555,694 „ 15.786,764 „ 1\776,702 „ juh 13.589,612 „ 19.189,715 „ 24.999,406 „ sertés 12.174,288 „ 9.206.195 „ 7.124,088 „ kecske 3.091.287 „ 2.640,994 „ 2.320,002 „ Ezen nagy állatállomány daczára a német birodalom kénytelen évenként fokozódó mennyiségű állatokat bevinni. A német birodalom legnagyobb két iparága a szeszipar és ezukoripar. Az 1892/3. termelési évben működésben volt 60,025 szeszfőződe közül volt 47,385 kisebb szeszfőződe, melyek szeszt gyümölcsből, bortörkölyből, sörgyártási hulladékokból és hasonlókból égettek, nagyobb szeszfőzde pedig, melyek lisztes anyagokat u. m. burgonyát és gabonaféléket dolgoztak fel, volt 12,613 és csak 27 szeszgyárban lett ezukorszörp (melasse)-szesznek feldolgozva. Az 1892/3. évi termelés mennyisége tett 3,028"92 hl. tiszta szeszt, melyből Oroszországra esett 2.449,626 hl. A német birodalom szesz-kivitele különösen a spanyol piacz elvesztése óta nagyot hanyatlott, még pedig azóta, hogy Spanyolország a beviteli vámot németországi szeszre 171 /2 pesetáról 160 pesetára == 112 márkára emelte, mely emelés 1892. évi február hó 1-én léptetett életbe A német birodalomban az 1893/4. évben működésben volt 405 ezukorgyár (1874/5-ben 333), melyek 5,256 gőzmotorral és 87421^ lóerővel birtak (1874/5-ben 2,233 s illetve 22,712). A répával beültetett terület volt 177,515 hektár (1874/5-ben 92,655 hk.) és a feldolgozott répamennyiség volt 106.443,515 q (1874/5-ben 27.567,451 q). A termelt nyers czukor volt 13.190,057 q (1874/5-ben 2.564,124 q), a kivitel nyers czukorból 4.366,745 q (1874/5-ben 28,838 q), finomított czukorból pedig 2.550,875 q (1874/5-ben 39,452 q). Az 1874/5. 1893/94. husz évi időszakban tehát a répával beültetett terület közel kétszer akkora lett, az ezen termelt répa majdnem négyszer akkora ós az ebből előállitott nyersezukor az ötszörösnél is több lett. A német birodalom nyersvas-termelése az 1882. óv óta 123°/o-kal emelkedett, t. i. 2.216,587 tonnáról 1882-ben 5.559,322 tonnára 1894-ben. Legnagyobb emelkedést a Thomas-féle nyersvas termelés mutatja. Az 1894. év folyamában a német birodalomban létesített 83 uj vállalat alaptőkéje volt együtt 101.196,000 márka, melyből esett : vasút- és útépítési vállalatokra . 9.917,000 márka bankokra 29.089,000 „ bányákra 120,000 „ ópitő társulatokra 1.700,000 sörgyárakra 3.232,000 „ gőzhajó ós szállító vállalatokra 851,000 „ gép-, vas- és fémipari vállalatokra 7.485,000 „ fonó- és szövőgyárakra . . . 2.850,000 „ különfélékre 45.792,000 „ A megelőző két évben alapíttatott, még pedig ! 1893-ban 74 vállalat 66.041,000 és 1892-ben 115 vállaj lat 71.400,000 márkával. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, niinisteri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél,
