Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-11-17 / 101. szám

— 1961 -képest suly szerint alig változott. Az itt felsorolt áruczikkek közül 12 emelkedést, 16 pedig hanyatlást mutat. Nagyobb emelkedés van a buza, rozs, épület- és szerszámfa és lovaknál, jelentősebb hanyatlás pedig a korpa, zab, bab, repeze, kukoricza, szalma, tehenek, ökrök és sertések bevitelénél. Az őrlési forgalomban a német birodalom az 1895 év január—augusztus hónapjaiban következő mennyiségű nyers terményeket vitt be: Buza 2,265.118 q. n. Rozs 2,014.977 „ „ Tönköly 31.878 „ „ Borsó, "bükköny stb. . 22.003 „ „ Köles 18.287 „ „ Árpa 171.208 „ „ Földidió 31.113 „ „ Mák 8.301 „ „ Repeze 277.117 „ „ Sesam 88.118 „ „ Zab 1.453 „ „ Az ismóti kivitelben kiszállított mennyiség ugyanakkor a következő volt: Búzaliszt 309.975 q. n. Búzadara 1.407 „ „ Rozslist 434.911 „ „ Ugyanaz búzaliszttel keverve 14.890 „ „ Rozsdara 60.421 „ „ Zabdara 526 „ „ Tönköly] iszt 8 „ „ Tönkölydara 8.069 „ „ Borsó, hántolva .... 10.500 „ „ Árpaliszt 13.920 „ „ Árpadara 16.658 „ „ Föididióolaj , . . . . 495 „ „ Repczeolaj, nyers . . . 2.924 » „ Repczeolaj, finomított . 34.906 „ „ Sesamolaj 760 „ „ L i p c s e i consulátusunk jelentése szerint a zöld takarmányban beállott hiány miatt a tej- és vajtermelés apadt és az árak emelkedtek. Jeruzsálemi consulátusunk jelentése szerint az 1895. év III. negyedében 1.000,000 frank értékű közönséges szappan, 125.000 frank friss gyümölcs és főzelék, 100.000 frank értékű cedrát, 93.000 frank értékű bab, 67.000 frank értékű bor és borpálinka stb. vitetett ki külföldre. A szerb kir. pénzügyministerium vámügyi osztálya által Szerbia 1894. évi külkereskedelmi forgalmáról összeállított statisztika szerint Szerbia összforgalmának értéke 98,941.785 dinár volt, melyből 34,881.173 d. a bevitelre, 46,023.249 d. a kivitelre és 18,037.363 d. az átvitelre esett. Az 1893. év eredményével szemben az összforgalom 7,240.237, a bevitel 6,041.411 és a kivitel 2,887.186 dinár csökkenést, az átvitel pedig 1,688.360 dinár emelkedést mutat. A vámbevétel az 1893-ik évben 10,932.026-55, az 1894-ik évben 11,292.473 91 dinár volt, az emelkedés tehát 10.059'02 dinárt tott. Szerbia bevitelében mennyiség szerint a monarchia 35,547.520 kg.-al az első helyet foglalja el, utána következik 18,886.649 kg. sulylyal Rumánia. Áz érték szerinti bevitelben 20,529.099 dinárral vagy az összes beviteli értéknek 58-85°/0

-ával első helyen áll szintén a monarchia, utána következik Nagybritánna, 3,592.152 dinárral vagyis 10-30%-kal, azután a németbirodalom, Törökország, Rumánia, Amerika stb. és utolsó helyen 1635 dinár beviteli értékkel Montenegro. Szerbia főkiviteli czikkeiből a kivitel az 1894-ik évben a következő mennyiségekkel volt kevesebb mint a kivitel ugyanazokból az 1893-ik esztendőben, u. m. : Búzából 34,983.878 kg.-a Rozsból 3,476.234 „ Árpából 1,918.4-84 „ Zabból 2,522.057 „ Kukoriczából 40,232.919 „ Sózott hus és leölt szárnyasokból . . 108.K24 „ Mézből 92.353 „ Selyemgubóból 4.332 „ Szilvaizből 335981 „ Borból 113.104 „ Zsírból 55.796 „ Emelkedést a következő főbb czikkek mutatnak : Friss g-yiimölos 1,701.840 kg.-a Szilva 1,049.627 „ Bab 341.321 „ Főzelékfélék 110.659 „ Ökör 16.322 dbbal Sertés 63.531 „ Juh és kecske 12.802 „ Szárnyasok 50.700 „ Tojás 97.849 kg.-al Pálinka 337.006 „ Nyers állati bőrök 187.024 „ Gubacs 255.375 ,, Kender 109.492 ,, Kötélverő áruk 91.190 „ Szerbia fő beviteli czikkeinek értéke az 1894-ik évben a monarchia részesedése a következő volt : Összes bevitel Monarchiából Dinár értékben Papiros- és papíráruk 713.643 694.106 Komló a sörfőzéshez ...... 118.542 118.542 Maláta 65.340 65.340 Liszí búzából 104.256 104 256 Szivar 119.021 60 580 Gyapjú 332.730 160.285 Gyapjufonál 588.738 301.492 Flanell, vattmol és finom nemez . . 466.375 157.671 Drap, toskin, peruvien, lasting, cheviot, estamet stb. s egyéb durva szövetek férfi ruházatoknak .... Orlean, lustre, thibet, cachemire, barege, reps, satin stb. vékony és könnyű szövetek női ruházatoknak bútorszövetek Kendők, sálok, övkötők gyapjúból férfi és női viseleteknek .... Tűzifa Deszkák, léczek, négyzet és lépcsőfa Asztalos, esztergályos és faragott áruk fából, fényezve .... Bevont, vagy párnázott butor Egyéb párrázott munkák Rámák fából, bronzzal v. aranyozva Lovak . . Kanczák Szárított és sózott halak . Nyers tésztaféle Szalámi, sonka stb Közönséges bor hordókban . Sör hordókban Eczet és eczetkivonat .... Ásványvíz Konyhpsó Barnaszén Kövek vágva és csiszolva Tégla és házfedélcserép . Közönséges agyagedény . Kőedény, faience és porczellán, fehé Faience és porczellán festve, aranyozva stb . . Nyers vas, ócska és hulladékvas . Vas és aczél félig megmunkálva, ni. buezavas, nyerssin, ingót Vas és aczél rudakban, négyszögszalag, lapos gembsarok stb. vas, vas és aczéllemezek Formás vas, aczél rudakban és lemezekben Vasúti tárgyak vasból és aczélból, u. m. vasúti sínek, kitérők, keresztező darabok stb 178.408 34.465 Vas és aczélpléh, vas és aczélsodrony 253.111 236.361 Ugyanaz ónozva vagy czinezve . . 50.940 30.547 Borona és ekevasak 12.215 10.737 801.905 567.211 420.392 281.329 147462 300.509 541.959 123.709 19.191 6.228 11.622 91.405 13.582 42.825 31.025 10.759 1,141.404 35.533 40.387 27.581 1,124.079 231.428 30 773 61.381 24.682 84.491 65.137 21.004 107.835 300.349 541.959 123.489 19.081 6.228 10.331 60.405 13.132 40.988 30.564 9.560 175 790 12.679 37.861 27.581 231.428 30.773 60.701 24.416 79.180 48.563 21.004 29.703 29.703 520.790 361.413 116 202 71.555