Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-09-08 / 79. szám

— 1587 -kelt 1892. febr. 18., megs. 1895. febr. 18. XXVI. 314. 73. Poetsch Vincze Randeggben (Alsó-Ausztria), ujitások kaszafej-gyűrűkön ; a szab. kelt 1892. febr. 18., megs. 1895. febr. 18. XXVI. 326. 74. Opitz C. s fia Teplitzben, újszerű tok, gömbölyű gyógyszerostyák számára ; a szab. kelt 1892. febr. 18., megs. 1895. febr. 18. XXVI. 329. 75. Elastic Nus Company Milwaukeeban, (Eszakamerika), gép csavarház készitésére ; a szab. kelt 1892. febr. 24., megs. 1895. febr. 24. XXVI. 330. 76. Schwalb Ede Grossichdichfürben Marienbad mellett ; iskolai irótábla celluloidból ; a szab. kelt 1892. febr. 18., megs. 1895. febr. 18. XXVI. 334. 77. Giraud Pál Chantillyban (Francziország), ujitások thermo-oszlopokon ; a szab. kelt 1892. febr. 25., megs. 1895. febr. 25. XXVI. 366. 78. Dvorák József Senffnebergben (Csehország), biztossági horog összeköttetésben kapcsoló lánczczal, vasuti jármüvekhez ; a szab. kelt 1892. febr. 25., megs. 1895. febr. 25. XXVI. 369. 79. Stanley Frank Forrester Swampscottban, és Shippee Károly Vilmos Milfordban, sajátszerű czipő szegélyező készülék ; a szab. kelt 1892. febr. 25., megs. 1895. febr. 25. XXVI. 390. 80. Jessernigg Lipót Bécsben, ujitás a köszörülő s csiszoló korongok s köszörükövek előállításában ; a szab. kelt 1892. febr. 28., megs. 1895. febr. 28. XXVI. 394. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 62735. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az Abauj-Torna vármegye területéhez tartozó Enyieske községben a f ó szeptember hó 14-ére eső orsz. vásár ez évben kivételesen f. é. szeptember 9-én tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó óvi 62801. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Moson vármegye területéhez tartozó Moson községben a folyó évi szeptember hó 19-ikére eső heti vásár ez évben kivételesen folyó évi szeptember hó 18-ikán tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir: minister folyó évi 61589. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területéhez tartozó Klenócz községben a folyó évi október hó 26-ikára eső országos vásár ez évben kivételesen folyó óvi október hó 14-ikén tartassék meg. XII. Közlemények a consulatusok jelentéseiből. Barcelonai főconsulatusunk jelentése szerint Spanyolország összes bevitele az 1895. óvi első felében 364,956.165 peseta (az előző év hason időszakában 373,069.470 peseta); összes kivitele 292,234.695 peseta, (az előző óv hason időszakában 278,866.950 peseta) értéket képviselt. A bevitel emelkedést mutat a vegyi- és gyógyszerészet anyagoknál, len- ós kendernél, állatok- ós állati termékeknél, ellenben csökkent fémeknél, fánál és élelmi és élvezeti czikkeknél. A buza bevitel mely 1893. első felében 42.3 millió peseta volt, 1894. első felében 39.5 millióra, 1895. első felében 21.9 millióra csökkent, minek oka főkép a f. é. február hó 9-én életbe lépett átmeneti vámpótlókban keresendő, mely a f. év végéig fog érvényben maradni, azonban királyi rendelettel tartama könnyen meghosszabbítható. A borkivitel csekély csökkenést tanusit, mely azonban sokkal nagyobb volna, ha a félév utolsó havában avulás nem állott volna be, melyn ek fő okát Francziaországban várható kedvezőtlenebb bortermés képezi. Smyrnai főconsulatusunk jelentése szerint az őszi vetések termése úgy mennyiségileg, mint minőségileg jónak mondható. Â tavaszi, vetésekre a hosszantartó szárazság hátrányos volt. Árpa úgy az aidini vilayetben, mint az ország belsejében mindinkább nagyobb mennyiségben termeltetik és az idei termés 10,000.000 kilóra (à 21*8 kg.) tétetik. Smyrna főkiviteli czikkei a fentebbi terményeken kivül kukoricza, daru, sesam, mák, nyers pamut, vallonea, lóbab, sárga viasz, mely utóbbi különösen Oroszországba vitetik ki, opium, füge, szultanina, vörös mazsolaszőlő (eleme), aprószőlő (thyra, lericaras, phocea), bárány, gödölye, kecske- ós juhbőrök, marhabőrök, mely utóbbiak ára az amerikai áremelkedés folytán szintén emelkedett; beviteli főczikkei kózműárúk, férfi ruházat (Alsó-Ausztriából ós Morvaországból), posztó, melynek bevitele a vilayet kormányának azon rendelete folytán, melyben a férfi lakosság a szokásos bő nadrág viseletétől eltiltatott és szűkebb de hosszabb nadrág viselésére utaltatott, csökkenni fog ugyan, de másfelől a ruházatok bevitele emelkedni fog, czukor, kávé, mely Triesztből vitetik be, borszesz, mely majdnem kizárólag Oroszországból hozatik be, mely olcsó áraival a mi bevitelünket kiszorította stb. Janinai consulatusnak jelentése szerint az ottani aratás „jó" eredményt mutat és az 1894. évit 40%-kal felülmúlja. Yokohamai consulatusunk jelentése szerint a Japán ós Nagybritannia közt létrejött kereskedelmi és hajózási szerződós alapelvei a következők : Nagybritannia japán földön a törvénykezést saját alattvalói fölött megszünteti s e helyett azok szabad költözködósjogot nyernek ez országban. Az ingatlan tulajdon szerzési jog Japánban angol alattvalóknak meg nem adatik. A szerződésben a szabadalom- és védjegyótalom, valamint a sokszorosítási jog Japán részéről biztosíttatik. A szerződéshez vámtarifa is van csatolva, mely azonban nagyon hézagos és a részletes tarifa csak utólag fog kidolgoztatni. A szerződós csak 5 év múlva lép életbe, mely idő alatt a japáni polgári törvény is életbe fog léptetni. A szerződés tartama 12 évre van megállapítva, 11 év lejárta után 12 havi felmondással megújítható. Japán ezen első revideált s 1894. évi augusztus hó 25-én megkötött kereskedelmi és hajózási szerződésót követte az Eszakamerikai egyesült államokkal az 1895. év elején kötött hasonló szerződés. Ezen megújított szerződéseknek egyelőre csak azon erkölcsi hasznuk van, hogy a külföldiek törvénykezését japán földön megszünteti, később azonban anyagi haszna is be fog következni. Japán népességének száma az 1893. óvi deczember hó 31-ik napján végrehajtott népszámlálás eredménye szerint 41,388.313 lélek, mely szemben az 1883. évi 37,017.302 lélekkel, 4,371.011 szaporodást mutat. Az 1893. évi népességből 20,906.465 férfi, 20,481.848 női lakosság. A népesség három osztályba van beosztva, melyek közül a Kwasoku, magas nemesség, 599 családból 3.905 család-taggal, a Shizoku, alsó nemesség vagy az előbbi harezosok a Samuraiak, 432.724 családból 2,024.317 család-taggal és a Heimiu, polgári osztály, 7.875.858 családból 39,360.091 családtagból áll. Minden család élén, mint a család főnöke, áll a családfő. Japánban egy kilométerre átlag 108 lakos esik. Japánnak egy milliónál több lakossággal egy városa, 100.000-től egy millióig öt és 30.000-1 öl 100.000-ig 33 városa van, melyek közül a jelentősebbek a következők : Tokio 1,214.113 lakossal Osaka 482.961