Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-08-08 / 69. szám

1396 -319. Güll Albert Zürichben (Svájcz) szellenytüs hordócsap : a szab. kelt 1894. jan 29., megs. 1895. jan. 29. XXVIII. 383. 320. Grocho-wina Pál Laurahiittében (Poroszország) söröspohár alátéte, ellenőrző készülékkel ; a szab. kelt 1894. jan. 23., megs. 1895. jan. 23. XXVIII. 385. 321. Baneth Ede dr. Krotoschinban (Poroszország), akasztó horog, használati tárgyak s ruhanemüek számára; a szab. kelt 1894. jan. 29., megs. 1895. jan. 29. XXVIII. 391. 322. Friend János Ede Aucklanban (Ausztriába), szénhydrogénes gázmotor ; a szab. kelt 1894. jan. 24., megs. 1895. jan. 24. XXVIII. 388. 323. Booth Smith József Birdus és Falconer Ernő Jakab Manchesterben, elektromágneses telefon ; a szab kelt 1894. jan. 21., megs. 1895. jan. 21. XXVIII. 386. V. Állami kedvezmény. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pónzügyminister, valamint a m. kir. földmivelésügyi minister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket ifj. Cséry Lajos budapesti lakos szentlőrinczi műtrágya gyára részére a szoros értelemben vett műtrágya gyártási üzemére nézve az üzembe helyezés napjától számitandó 10 évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a gáesi gyapjúszövet és finom posztó gyár részére az 1881. évi XLIV. t. ez. alapján 1882. évi január hó 1-től kezdődőleg engedélyezett állami kedvezmények hatályát, annak a nevezett gyárban újonnan bevezetett kék parasztposztó gyártási üzemére való kiterjesztése mellett az 1890. XIIÍ. t. cz. 3. §-ának végpontja alapján am. kir.pénzügyministor hozzájárulásával az 1896. óv végéig kiterjesztette. X. Ipartestületi alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a csáktornyai ipartestület alapszabályait f. évi 48,824-. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t. cz. 128. §-a alapján jóváhagyta. XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 55,841. sz. a. k. rendeletével megengedte, hogy a Komárom vármegye területéhez tartozó Kisbér községben a f. évi augusztus hó 15-óre eső országos vásár kivételesen f. óvi augusztus hó 22-én tartassék meg. XII. Közlemények a consulatusok jelentéseiből. Zürichi főconsulatusunk jelentése szerint a tojásárak emelkednek. A selyemgubótermelés nem felel meg egészen a várakozásnak és az árak erősen tartják magukat. N i s i alconsulatusunk jelentése szerint Nis, mint Dél-Szerbia legfontosabb piacza, kereskedelme az 1894. évben az alacsony gabonaárak ós a kisebb kivitel folytán nagyon szenvedett. Az egyedüli nagyobb ipartelep Nisben az ottani vasút műhely, mely mintegy 300 munkást foglalkoztat, és a mely javítási munkálatokon kivül egyes vasúti kocsi és góprószeket is készit. Azoukivül létezik még ott két gőzmalom ; egyike ezeknek csak akkor kezd dolgozni, mikor vízhiány folytán a nagyobb számban ott levő vizmalmok szünetelnek. Yan még egy paprikamalom 30,000 kg. évi termelési képességgel, két szódavizgyár, egy téglavető s egy cognacgyár, mely utóbbi azonban csak névleg létezik, miután tényleg nem dolgozik. A leskováczi gajtángyárakban az 1894. óvben kb. 120,000 kg. gajtán-gyapjuzsinór készíttetett, a kötélverő műhelyekben pedig kb. 20,000 q kender dolgoztatott fel köteleknek és kötéláruknak. A piróti szőnyeggyártás virágzó állapotából sokat veszített. A még ezen alconsulatusi kerületben előforduló agyag-, lábbeli, kecskeszőrszövő, takaró, kocsi, butor, viasz és gyertyamártóipar stb. csekély ós a készítés ezekben igen kezdetleges. A nisí piacz főkiviteli czikkei a következők : buza, rozs, bab, kender, vágó marha, sertés, különösen pedig bárány- ós gödölyebőrök, valamint juh- ós kecskebőrök, úgyszintén prémbőrök ; kisebb kiviteli czikkek : baromfi, tojás, szárított belek, faggyú stb. Főbeviteli czikkek a monarchiából : kózmüáruk, vas-és vasáruk, papiros, kikészített bőrök, üveg és üvegáruk, szücsáruk, czukor, kávé, olaj, gyógyanyagok és gyógyáruk, épület- ós szerszámfa stb. A jelentés sajnálattal konstatálja, hogy a német birodalom versenye a monarchiából való behozatalt a nisí piaczon mindinkább háttérbe szorítja. Ennek oka főkép abban keresendő, hogy a német birodalmi czikkek olcsóbbak, mint a mieink, az olcsóság pedig ott sokkal lényegesebb, mint a jó minőség, valamint az, hogy a német birodalmi kereskedelmi utazók minden lehetőt elkövetnek az ottani igények kielégítésére ós a piacz szükségleteit a legkisebb részletekig behatóan tanulmányozzák és a gyárosok otthon a megrendeléseket kellő figyelembe veszik ós a gyártást a szerint rendezik be. A mi kiviteli kereskedőink ellenben ritkán látogatják vevőiket, a piacz szükségleteit és viszonyait pedig saját tapasztalatból csak kevesen ismerik. E tekintetben egészen ügynökeikre bizzák magukat, kik pedig csak saját pillanatnyi előnyüket nézik, hogy t. i. mentől több megrendelést eszközölhessenek és mentől nagyobb közvetítési dijakat kapjanak, nem pedig megbízóik érdekét ós a jövőt. Mig a németbirodalmi kereskedő és gyáros a közvetlen megfigyelés által mindinkább több bizalmat és megrendelést nyer, addig a mi kereskedőink a szenvedett veszteség által elégedetlenek lesznek ós visszavonulnak. Alconsulatusunk állítása szerint a nisí piacz hitelviszonyai egészségesek és biztos alapon nyugszanak és azért "nem okadatolt némi veszteség után a visszavonulás. Minden esetre azonban szükséges az elővigyázat és az alconsulatus ezután is ugy, mint eddig, bárkinek kellő elővigyázattal megadja a hitelértesitóst, a ki ezért hozzá fordul, még pedig nemcsak az üzlet megkezdése alkalmával, hanem később is, mikor már egy bizonyos összeg erejéig hitelben részesült ós a fél annak felemelését kívánja. Nisnek kereskedelmi fontossága földrajzi fekvésében rejlik, mely az északról és délről jövő külföldi verseny középpontján fekszik. Szerbia dólnyugoti, déli és keleti részei innen látják el magukat külföldről bejövő árukkal ós ide hozzák nyerstermónyeik nagyobb részét értékesítés végett. Nis tehát a jövőben is megmarad fontos kereskedelmi piaeznak, mely Szerbia fele részének képezi kereskedelmi központját. Felelős szerkesztő : SZÁSZ ROBERT, miuisteri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.