Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-09-30 / 79. szám
—1592 — V. Kitüntetés. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Felmayer Károly székesfehérvári gyáros, valamint törvényes utódainak, a gyáripar fejlesztése körül és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül, a magyar nemességet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1894. szeptember hó 15-én. Ferencz József s. k. gróf Andrássy Gyula s. k. .V A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 53686/1894. száiu alatt Bars vármegye alispánjához intézett rendelete. Homolay dános körmöczbányai lakos ellen lakatosiparnak jogtalan üzóse miatt indított ipar-kihágási ügyben az alispán ur részéről f. é. február hó 23-án 17101/93. sz. a. hozott másodfokú határozatot, mely a vádlott felebbezését visszautasította azon alapon, hogy azt m. ó. november bó 27-én, tehát a felebbezósre mogengedett határidőn tul terjesztette be s ennélfogva az mint elkésett tárgyalás alá vehető többé nem volt, a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatóság! határozatot ezennel harmadfokú -lag megváltoztatom, s felhívom alispán urat, hogy panaszlott ügyében bozzon érdemleges II. fokú ítéletet, mely nevezettel, felebbezési jogára való kitanittatása mellett, megfelelő módon közlendő. Megváltoztatandó volt az idézett II. fokú határozat, mert igaz ugyan, hogy panaszlott az 1. fokn ítélet ellen irányuló felebbezését az itólet kézhezvétele utáni 16-ik napon adta be, azonban a felebbezési határidő utolsó napja vasárnapra esvén, az azt közvetlenül követő hétköznapon benyújtott felebbezés elkésettnek nem tekinthető. Ugyanis az 1868. XIV. t.-cz. 255. §-ában kifejezett azon szabály, hogy ha valamely haláridő végnapja szünnapra esik, az a legközelebbi köznapig terjed, az ipartörvény elbírálása alá tartozó ügyeknél is alkalmazandó s ennélfogva, ha a felebbezési határidő vasárnapra vagy ünnepnapra esik, a legközelebbi köznapon beadott felebbezés mindig mint törvényes határidőben beadott, elfo;gadandó. Folyó évi május hó 29-én 5087. sz. a kelt jelentésének csatolmányait megfelelő további eljárás végett lekiildöm. Budapest, 1894. julius 29-én. nak kező A minister helyett: Reiszig s. k. államtitkár. V. Közlemény. Az északamerikai egyesült államok külforgalmáértéko a most lefolyt pénzügyi évben a követvolt : 1893/94-ben 1892/93-ban dollárokban Vámmentes bevitel 379.796,006 445.544,211 Vámköteles „ 275.199,145 421.856,711 Együtt . . . 654.995,151 866.400,922 Kivitel: Mezőgazdasági termények . . . • Bányászati termények Erdészeti „ Halászati Különféle belföldi termények . Kézmüáruk „ Együtt . . . 628.318,773-20.288,627-27 965,628-4-174,470-72-30 » 0 615.382,986— 74 05 o/o 2-33 3-22 0,48 20.020,026— 28.127,113— 5.541,378— 2-41 3-38 0-67 . 4.549,896— 0-52 „ 3.936,164— 0 47 „ 183.910,547— 21-15 „ 158.023,118— 19-02 869.207,941—100 00 „ 831.030,785-100 00 „ Az 1894-ik pénzügyi óvben tehát az Egyesült Államok bevitele 211.405,771 dollárral, vagyis 24-41%-al csökkent, kivitele pedig 38.177,156 dollárral vagyis, 4'40%-al emelkedett. Nagyobb emelkedést mutat a mezőgazdasági termények ós kézmüáruk kivitele, mig vámmentes, de még inkább a vámkötebehozatalának értéke mutat nagyobb a bevitelnél a les áruezikkek csökkenést. A lisztes kivitele az 1894. kent, a mint azt kétszersült anyagok, valamint a buza és búzaliszt óvben a megelőző évhez képest csöka következő számok mutatják: 1894-ben 1893-ban Büschel 2.379,714 1.468,843 Hs. 723,802 Büschel 30.211,154 Bbls. 770,526 Büschel 2.027,934 Hs. 238,528 Büschel 59.407,041 Bbls. 69.271,760 1.744,199 . . 166.774,588 tele zet, volt Árpa Kenyér és Rozs Rozsliszt Zab. Zabliszt Buza Búzaliszt Egyéb lisztes anyagok Összesen Az északamerikai Egyesült Államok az európai főbb államokból, valamint 752.353 24.587,511 793,081 951,920 160.660 93.534,970 75.494,347 2.568,969 200.312,654 be- és kivia különböaz 1894. ós 1893. pénzügyi években a következő 18944)e n 1893 'b - — kevesebb ^.n 1. Osztrák-magyar monar 6.896,341 10.054,501 — 3.158,160 527,509 2. Belgium 8.609,74L 11.166,196 — 2.556,455 28.422,989 3. Francziaország- 47.550,274 76.076,215 — 28.525,941 55.315,511 4. Németbirodalom 69.387,835 96.210,203 — 26.822,368 92.357,160 5. Görögország 798,281 1.283,557 — 485,276 124,449 6. Olaszország 18.006,675 26.250,241 — 8.243,566 13.978,650 7. Rumánia — — — 91,198 8. Oroszország 2.851,270 5.735,096 — 2.883,826 6.777,475 9. Szerbia 22,360 23,808 — 1,448 — 10. Spanyolország 4.255,875 5.694,553 — 1.438,678 13.168,002 11. Svájcz 11.450,270 16.010,728 — 4.560,458 17,124 12. Európai Törökország- 1.637,218 2.215,464 — 578,246 85,166 13. Nagy-Brittania és Irland .... 107.372,986 182.859,768 — 75.486,783 431.063,687 Kivitel 1893-ban 571,037 26.740,434 46.619,138 83.578,988 130,461 13.019,539 48,798 + + 2.301,823 + 13.460,083 — 7,391 + 45,889 + 421.134,551 + + Több — kevesebb 43,528 - 1.682,555 8.696,373 8.778,172 6,012 959,111 42,000 4.475,652 + 292,081 9,733 39,277 9.929,136
