Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 275 — lomra döntöttek, hogy helyet csináljanak a szőlőtermelésnek. Amire azonban a befektetett tőke gyümölcsözhetett volna, a franczia szőllők ismét megjavultak, az algiriai borok eladása nehezebbé vált és éppen az 1893-iki szokatlan jó szőllőtermésnek csak csekély részét és azt is veszteséggel lehetett eladni. A minden évben ismétlődő sáskajárás a jelentési óvben enyhébben folyt le, de a helyett a kolera és a benszülöttek Ínséges viszonyai eléggé hozzájárultak a rossz gazdasági viszonyokhoz. Tekintettel a veszélyekre, a melyeket egy nagyon is egyoldalú gazdaság a telepeniára nézve magában rejt, a kormány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy egy mezőgazdasági kísérleti állomást létesítsen; a mely általában úttörő lesz az uj kulturára. Mindenek előtt a figyelmét arra fogja fordítani, hogy takarmányi növények termelésére készítse el a talajt, a minek czélja az, hogy a marhatenyésztést megkönnyítse. Mezőgazdaság. Móg a tavaszszal nem nagyon fényesek voltak a termésre vonatkozó kilátások, minthogy a hosszan tartó szárazság következményeitől tartottak. Ezek az aggályok azonban utólag alaptalanoknak bizonyultak és a gabonanemiiek eredménye kedvezőnek mondható. Sajnos ez az eredmény nem a termelők hasznára van, minthogy az árak épenséggel nem voltak kielégítők. Amerika jelentékeny bevitele Franeziaországba az árakat erősen nyomja és igy törtónt, hogy telepesek, kiknek az aratás idejében pénzre volt szükségök, kényszerülve voltak 20, 19, sőt 18 frankért eladni. A kereskedők jobb viszonyok reményében raktárakba helyezték gabonájukat, de minthogy az óv végéig az árak nem javultak, az üzlet mindenki számára rosszul végződött. Legtöbbet árpát és zabot termesztettek és ez leginkább járt haszonnal, mig a búzatermelés mindinkább csökken. A lentermelés az algiriai mezőgazdaság teréről csaknem egészen letűnt, hogy helyet adjon a la-platai olcsóbb termelésnek és a babtermelést is a tunisi eredetű olcsóbb termelés lassankint kiszorítja. A faolaj haszna a jelentési évben szintén nem volt valami jelentékeny ós a jobb minőségűeket ennek következtében magában az országban fogyasztották. A szőllőszüret eredménye mennyiségileg az utolsó évben rendkívüli volt és az 1892-iki gazdag termést egy harmaddal haladtatul. Mindamellett — mint említettük — a termelőknek és a kereskedőknek kevés örömük tellett benne. Mig a campagne kezdetén 12—15 frankot fizettek, az ár az óv vége felé 6—7 frankra sülyedt. A közép ós csekély minőségűek teljesen elhanyagoltattak és minthogy sok helyen kezelni sem tudják kellőleg, feltehető, hogy a termés nagy része még a termelés helyén megromlott és eczettó vált. Az ezáltal okozott kár rendkívüli nagy és a lakosság nyomott hangulatához nagyban hozzájárul. Bányászat. Jelenleg Algiriában 21 tárnában dolgoznak és legnagyobbrészt czinket, ólmot és rezet produkálnak. Az újonnan fölfedezett phosphátbányák kiadóknak bizonyultak. Ujabban azt reménylik, hogy Algiriában petroleumot is nyernek. Az eddigi fúrások nem haladták tul a 100 métert, de a mérnökök számítanak rá, hogy 300 méter mélységben petróleumra fognak bukkanni. Kereskedelem. A kereskedelem ós forgalom Algiriában szoros összefüggésben van a mezőgazdaság állásával, minek következtében az akut válság ez évében nem nagyon örvendetes képet nyújtott. A nagykereskedés a válságos viszonyok miatt az ország belsejében mindig jobban korlátozza a hitelt, minthogy a fizetési képességbe vetett hite alaposan megrendült. Ennek megfelelőleg a külföldi megrendelések kevesbednek és fényűzési czikkek a közeljövőben nagy csökkenést szenvedhetnek, Sajnos, hogy éppen ilyen időszakban a gyárosok csekélyebb jelentőségű vevőkhöz intézik ajánlataikat, minek következtében a kellő pillanatban szomorú eredmények keletkeznek. A legnevezetesebb beviteli czikkek a jelentési évben a következők voltak : buza, árpa, hüvelyes vetemények, burgonya, czukor, kávé, gyapjuáruk, petróleum, kőszén és építőanyagok. A legnagyobb szaporodást az Oroszországból származott buza tengeri ós árpa mutatta, továbbá a marseillei liszt, petróleum és agyagáruk. Csökkenést szenvedtek: zsirok, finomitott ezukrok, kávé, dohánylevelek, szesz és gépek. A legfontosabb kiviteli czikkek: juhok, (amelyeknek kivitele azonban csökkent), gyapjú, (amely jelentékenyen gyarapodott), továbbbá szántott kecske- és juhbör, tengeri halak, friss gyümölcs és főzelék, amelyek szintén csökkentek. A következő táblázat az utolsó két év forgalmának számszerinti viszonyait tünteti föl: Bevitel: Nevezetesebb áruk 1893 1892 Szarvasmarhák drb 2-477 1-109 Besózott hus q 2289 2594 Sajt q 9-482 9-400 Zsiradékok és disznózsír q. . 6106 6-823 Bőrök q 5 518 2 670 Tengeri halak q 6946 6-707 125-785 27 336 32 771 2 582 135-168 52 805 43 099 20-234 14 844 12-715 Burgonya q 98-352 66149 Hüvelyes vetem, q 43 989 38-850 Gyümölcsök q 6-959 8 150 Nyers czukor q 9314 9456 Finomitott czukor q 40194 47 367 13116 13 560 Dohánvlevelek q 3 367 4-704 Epitőfa föl nem dolgozott q. 80-800 59-300 Fürészelt épületfa q 114-410 112-550 Építőanyagok 360-855 356-492 624 120 669-383 11 -590 23-0)1 Sör hl 41 319 18 379 Pamutszövetek q 44-983 47591 Papir, karton q Fémmunkák q 20-080 19 146 Papir, karton q Fémmunkák q 41 824 44683 Kivitel. Nevezetesebb czikkek 1893 1892 Szarvasmarkák és juhok drb 318 122 336-239 Zsíranyagok q 1-271 1 03 J 8-336 8 575 Gyapjú q 22-915 10-994 Tengeri halak q 2 844 6-200 Szarvak és csontok q 5747 5673 6 069 17-568 3-237 290 Zab q 25 903 2-311 5-429 1-977