Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

- 180 — Kiovi czégeket a Tudakozó Iroda megne­vezhet. V a s á r u k r a, lóvakarókra, Finom üvegekre, lámpákra, villamos készülékekre, Írószerekre, festékekre, aszfaltra. (1986.) Statisztika. Francziaország kereskedelme monarchiánkkal. Francziaországnak az 1893. évre kiadott és most megjelent áruforgalmi statisztikai kimutatása szerint összes külforgalmának értéke ez évben, valamint a megelőző öt esztendőben, a következő volt: 1888-ban 7,353-7 millió frank 1889-be n 8,0208 „ 1890-ben 8,1903 „ 1891-ben 8,337'8 „ 1892-ben 7,648-7 „ 1893-ban 7,091-1 „ Francziaország összes külforgalmának értéke tehát ugy az 1892-ik, de móg inkább az 1893-ik évben lényegesen apadt, mint természetes következ­ménye az 1892. február hó 1-én életbeléptetett uj vámtarifának, melynek befolyása, alatt, ugy behozatala, mint kivitele nagyobb csökkenést mutat, mint az a következő számokból látható : Behozatal Kivitel Érték millió frankokban 1888-ban 4,107-0 3,246'7 1889-ben 4,316-8 3,704 0 1890-ben 4,4369 3,753-4 1891-ben 4.767"8 3,5700 1892-ben 4,188-0 3,460'7 1893-ban 3,853-7 3,2364 A csökkenést tehát a megelőző évvel szemben az utolsó esztendőben a behozatalnál 334.3, a kivitelné) pe­dig 224.3 millió frank értéket tett. Francziaország külforgalmi kimutatása szerint az o s z 11' á k-m agyar vámterület Francziaország összes külforgalmának értékében az 1893-ik évben a 16-ik helyet foglalja el. A monarchiát megelőző ós az utána következő államok összes forgalmának értéke Francziaországgal az utolsó három évben a következő hullámzást mutatja: 1891-ben 1892-ben 1893-ban Államok megnevezése Érték millió frankokban 1. Nagybritannia és Irland . . 1,601-6 1,557-4 1,453-2 2. Belgium 986'9 890"9 899 7 3. Németbirodalom . . . . 7304 692-8 6594 4. Északamerikai Egyesült Államok 733-9 773'6 522'0 5. Algír 3938 384-9 327'2 6. Spanyolország 592-7 412'6 322 2 7. Olaszország + 2491 265-0 279-7 8. Oroszország + 225'5 178'1 256 6 9. Svájz 338-2 319-9 2477 10. Brit-India 259 3 213 2 227 5 11. Argentínai köztársaság . . . 250'4 239'7 226-1 12. Törökország 178 9 176 4 161-9 13. Brazilia 186-7 152-1 148-3 14. China + 1061 138-4 134-2 15. Németalföld 84'9 86-5 90'3 16. Osztrák-magyar vámterület . 149 7 78'6 85-2 23. Rumánia ...... 48'6 44'6 43 7 37. Görögország 47'5 365 23'1 Francziaország külforgalma o sze­rint a legtöbb állammal hanyatlott ós csak nóhánynyal mutat kisebb-nagyobb emelkedést. Az utóbbiak közé tartozik a monarchia is, melynek forgalma 1892-ben 78*6 millió frankról, 1893-ban 85*2 millió frankra emelkedett s igy a többlet az utóbbi év­ben 6'6 millió frank volt. Francziaország főbb boviteli czikkeit az o s z t r á k-m agyar vámterületről s ezek érté­kének hullámzását az utolsó három esztendőben áru­forgalmi statisztikai kimutatásának következő számai mutatják: 1891-ben 1892-ben 1893-ban Áru megnevezése 1. Közönséges fa . 2. Kos, bárány ós juh 3. Nyers bőrök 4. Gabonanemüek, mag és liszt 5. Szárított hüvelyesek s azok lisztje 6. Áruk tajtékból . 7. Agyag-, üveg- ós üveg­áruk 8. Só 9. Vegyileg előállított cel­lulose anyag 10. Leölt szárnyas ós vad 11. Selvem ós selyemhul­ladék 12. Bútor 13. Mindenféle szesz (tiszta alcohol) .... 14- Maláta 15. Eszközök és munkák fémekből .... 16. Gyógyszerészi anyagok 17. Bőr és szücsmunkák . 18. Disztollak .... 19. Takarmányfélék 20. Papiros, lemezek, köny­vek és képek 21. Vegyészeti áruk 22. Selyemszövetek, paszo­mántos szalagok 23. Játékszerek és gombok 24. Faáruk 25. Lóhere és luczernamag 26. Vetőmag 27. Tojás 28. Közönséges bor 29. Gyapjú 30. Ékszeráruk, arany, eziist és platinból . 31. Aczél 32. Szövetek, paszom. sza­lagok gyapjúból 33. Korpa 34. Ásványvizek 38 Állati nyers csontok . Értéke frankokban 20.310,914 4.157,120 4.012,294 58.152,958 4.488,006 9.164,795 — 4.660.287 — 4.244,169 24.642,147 5.036,753 4.857,119 4.026,630 1.743,940 1.806,974 1.501,950 1.960,747 -6 642,682 — 949,568 — 89,914 — 536,93'. 364,357 739,828 616,850 536,109 410,366 333,743 845,4-94 1.027,104 89,951 550,230 6.101,535 481,815 409,558 10,349 94,413 76,629 255,018 2.937,131 2.201,980 1.967,519 2.151,400 1.427,541 958,909 2.549.788 1.155,160 7,877 486,359 594,04-3 708,509 550,767 637,311 109,030 659,821 229,916 703,116 348.339 52,555 123,784-2.384,385 290,949 5,485 225,695 277,242 3.473,85 i 2.837.820 2.215,084 2.436,700 2.307,388 1.461,507 1.237,410 1.210,410 240 943,470 899,174 757,554 744,439 771,587 688,480 640,795 424,277 508,093 440,557 489,760 405,688 377,509 392,591 248,172 367,978 316,185 271,619 170,509 217,916 264,154 179,479 A legtöbb áru bevitele a monarchiából Franczia­országba az 1893-ik évben a megelőző esztendő bevi­telével szemben emelkedést mutat. Legnagyobb volt az emelkedés közönséges fánál, cellulosenál, malátánál, takarmányfóléknél ós vetőmagnál; jelentősebb juhok­nál, nyers bőröknél, hüvelyeseknél, tajtékáruknál, lo­vaknál, leölt szárnyasoknál, bőr- és szücsmunkáknál, selyemáruknál, faáruknál, bútoroknál, tojásnál, stb. vagyis többnyire oly czikkeknél, melyek a magyar ko­rona országainak is főbb kiviteli czikkei. Legnagyob hanyatlást mutatja a monarchia bor­kivitele Francziaországba, mely kivitelünk értéke volt még 1891-ben 6,101-535, 1892-ben 2,384.385, 1893-ban pedig már esak 248.172 frank. Jelentősebb hanyatlást mutat még gabonanemüek és liszt, a selyem ós selyem­liulladókok, játékszerek és gombok kivitele stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom