Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 235 — Közgazdasági és üzleti tudósítások. Bulgária közgazdasági helyzete 1894 lll-ik negyedében. (A sofiai főkonsulátus jelentéséből.) Az idei gabonatermésről még biztos adatok nem állanak rendelkezésre. A prefekturák jelentései szerint, a melyek azonban nem tökéletesek, az őszi vetések termése kielégitő, ellenben a tavaszi vetés, a tartós szárazság következtében, rossz lesz. A tengeri a legtöbb vidéken elpusztult, a buza mennyiségileg jobban áll, mint a mult óvben, de a minősége nem a legjobb, minthogy a gabona sok helyen rozsdás. Rozsban 10— 15% kevesbedés várható, de a minőség jó; árpa ós zab sok károkat szenvedett és a kevesbedóst árpában 15—20%-ra, zabban 30—40%-ra becsülék. A rustsuki mezőgazdasági mintaiskola az odavaló kerületben a következő eredményt tartja valószínűnek, a mely megközelítheti az egész bolgár dunavidék termését : buza 10—12 hl. pr. ha árpa (őszi vetés) 24 „„ „ árpa (tavaszi vetés) 11—12 „ „ „ árpa (helyenkint csak) 3 „ „ „ rozs 13 „ „ ,, zab 24 „ „ „ tengeri 12 „ „ „ A suly a következő volt: buza 78V2 klg. pr. hl rozs 73 „ „ „ árpa 61—671/2 „ „ „ zab 41—16 „ „ „ A szőllők is sokat szenvedtek a tartós szárazság által, különösen mennyiség dolgában, a minőség dolgában azonban a szőllő valószínűleg jó lesz. A szüret, a mely gyakori esőzések által szakittatott meg, még nem fejeztetett be. A szilvatermós ebben a konsulátusi kerületben kielégitő volt és 10,000 q-ro becsültetik. Selyemgubókkal déli Bulgáriában középszerű eredményeket értek el, a mennyiben 47—48,000 klgrammot szállítottak. A kormánynak szándékában van 14,000 mmzsa selyemhernyót vásárolni, hogy szétosztogassa. A mi a kereskedelmi viszonyokat illeti, a Szófia— Roman vasútvonal építési tervezete, valamint egyéb építkezési tevékenység folytán sok megrendelés törtónt építőanyagokban ; az őszi ós téli évadra a kézmű- ós divatáruk megrendelése is nagy kiterjedést nyert. De a forgalmi viszonyokban szemmel látható pangás állott be, a melyet a gabonakivitel hiányával és a gyenge terméskilátásokkal hoznak összefüggésbe. A helyi üzleti forgalom pangása már kifejezést nyert némely czég bukásában, ós még több bukás is van kilátásban. Minthogy még mindig általános pénzhiány uralkodik ós vevósi kedv nem észlelhető, néhány kereskedő fizetési zavarban van, a mi hitelezésnél óva -tosságra intheti az érdekelt köröket. Ennek a konsulátusi kerületnek a bevitele jun'us ós augusztusban (szeptemberről még hiányzanak az adatok) 4.095,321 frkra tehető ós a következő országok vettek benne részt: Ausztria-Magyarország 2.042,885 frk, Németország 952,740 frk, Törökország 288,703 frk, Angolország 259,741 frk, Olaszország 178,047, Franeziaország 112,683, Oroszország 98,612, Szerbia 78,496, Svájcz 52,296, Belgium 26,165 frk. Ezekből a számadatokból kiviláglik, hogy a konsulátusi kerület bevitelének a fele monarchiánkra esik. Az első félév külkereskedelmére vonatkozólag máistatisztikai adatok állanak rendelkezésre. E szerint a bevitel 46.789,990 frank, a kivitel 38.754,300 frank volt. A .mult óv ugyanezen időszakához képest a bevitel 6.553,575 frankkal emelkedett, ellenben a kivitelben 16.743,269 frank csökkenés észlelhető, a mi a gabonaáresés ós a gabonakivitel csökkenésében leli magyarázatát. Az összes beviteli kereskedésben a következő országok vettek részt: 1894. 1893. Ausztria-Magyarország 16.895,000 14.073,261 Angolország 10.528,000 8.477,000 Németország 4.280,000 3.100,000 Rumánia 1.293,000 1.258,000 Törökország 6.306,000 4.827,000 Franeziaország .... 1.722,000 1.907,000 Ausztria-Magyarország bevitele körülbelül 37% volt, és a mult év hat havi időszakával szemben 3 millió frank emelkedést képvisel. * * * Az üzletről a következő rószletoket közöljük; Vasárukban nagy forgalom volt, mert az építkezési tevékenység, a sofia—romani vasút ós a villám világítási vállalat jelentékenyen fogyasztottak; a német ipar 13,556, az osztrák és a magyar ipar csak 3373 mm. erejéig kaptak megrendeléseket. Kereskedelmi vasat régi kötések alapján mm-ját 17 frankon (franko Sofia) főleg Németországból hozattak ; az emelkedett árak mellett nem történt kötés. Morva és magyar vas, jó minősége miatt, könnyen kelt, de 5%-kal drágábbra tartották mint a németet. Vastartányokat, sodronyszegeket, bosnyák darabos vasat Németország szállított; Ausztriából és Magyarországból nem érkezett ajánlat. Vasbádog erősen kerestetett, de legnagyobb részt belga gyárak szállítottak 211 /2 —22 frankjával Antwerpenben átvéve. A német vasbádog 10—15%-kal drágább volt; angol áru, mely minőségre nézve közel áll a belga ós a német áruhoz, de ezeknél olcsóbb, 504 q. kelt el. Czinkplóh Németországból, fehér pléh Angliából jött. Epületvasalás nagyobbrészt a monarchiából jött, de a könnyű olcsó áru Németországból. Csavarokból Franeziaország adott el legtöbbet. Öntvény (tüzhelylemez, kályha stb.) erősen kerestetott; tavai Németországból jött, de igen súlyosnak bizonyult ós a vevők ismét osztrák ós magyar árut rendeltek. Vörösréz főleg Angliából jött, mert ldtünő minősége mellett olcsóbb mint a mienk (tonnája 52—55 font st. franco Konstantinápoly.) Vaságyak állandó keresletnek örvendnek, jobbára angol árut vettek, amely igen olcsó, de elkelt az osztrák és a magyar áru is. Szerszámokat Ausztria-Magyarország ós Németország szállítottak. A francziák megrendelést kaptak a sofia—román vasútnál, mely első sorban nekik ós másodsorban a német iparnak juttatja a megrendeléseit. A villamos világításhoz Németország szállított 1409 q. csövet. Gépekből ós gépalkatrészekből Németország 1642 q-t szállított (nyomdai ós ipari gépeket), Ausztria-Magyarország 300 q. malomberendezést és szikvizkészülókoket, Franeziaország 1402 q. vasútépítéshez való' készüléket ós gépet. Kézmüáru sok jön Nómet- ós Francziaországból, de bécsi exportcurök utján; gyapjúszövetek Német- és Francziaországból, gyapjukendők, nyomtatott
