Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 228 — do mégis olyan volt, hogy a várakozásoknak nagyon is mögötte maradt. A nagy ipar legnagyobb részét a vámviszonyok bizonytalansága akasztotta mog működésében. Különösen nagy akadálya volt az Egyesült ] Államokba való kivitelnek a Mac-Kinley bili bizonytalan sorsa. Ahoz járult az Oroszországgal folytatott \ vámháboru, a mely a legjelentékenyebb iparágaknak j elzárta a piaczát. A belföldi üzletnek is sok baja volt. A forgalom j rendetlen volt, mindamellett a szokásos üzleteket nagyobb megerőltetéssel ugyan, de mégis lebonyolították. Az üzlet sokat szenvedett a fizetési nehézségek, a ki- | látásba holyezett nagyobb adók által okozott nyugta- j lanságok ós azon terhek folytán, melyeket a szocziális j törvények róttak az iparra. A szászországi üzletben az is okozott zavart, hogy kísérletet tettek (habár eredménytelenül) a lipcsei vásárt Berlinbe áthelyezni Az a kísérlet mindenesetre azzal a kedvező eredménynyel járt, hogy a mérvadó körök belátták, hogy a vásárok berendezésében reformokra van szükség. Mindezek daczára az 1893-ik évet a gazdasági helyzet javulása jellemzi Szászországban. Az élelmiszerek alacsony ára következtében a kevósbbe tehetős osztályok holyzete szemmel láthatólag javult. Hogy pedig az üzlet általános menete szintén javult, mutatja az a körülmény, hogy 1893-ban a munkások között béremelési mozgalmak indultak meg, a mi nagy üzleti pangások között nem történik. * - * * A mi a mezőgazdasági viszonyokat illeti, ezekre a nyár rendkívüli szárazsága és a későbbi tartós esőzések okoztak bofolyást. Ilyen körülmények között oly termést nyertek, a mely búzát ós rozsot illetőleg kielégítőnek volt mondható, mig az árpa, tekintettel a minőségre is, közepes, a zab teljesen rosz volt. Jó termés volt burgonyában, mig ezukorrépában és szalmatakarmányban a termés a rendes szükségletnek a felét sem tette. Hüvelyes veteményeknek, a melyeket a consulatusi kerületben csak annyit termelnek, hogy a házi szükségletet fedezzék vele, a termés szintén nem volt teljosen kielégitő. Olajmagvak termése mögötte maradt az átlagos termésnek. Ilyen kedvezőtlen volt a termés kerti veteményekbon is. A gyümölcstermés ugy menynyiség, mint minőség dolgában jó volt. De ha a tormés magában véve nem is volt kedvezőtlen, bajt okozott az eladásra került tormények alacsony ára. Feltűnő volt, hogy néhány külföldi takarmányezikknok móg az ausztria-magyarországinak is, szintén alacsony ára volt, noha nagyobb volt a kereslet ós tényleg nagyobb mennyiség vitetett be. A takarmányhiány első következménye az volt, hogy a marhaállományt csökkenteni kellett, a mi mog is történt. A szarvasmarhák ára„a nagy kínálat következtében nagyon leszállt. Igy törtónt, hogy néhány vásáron teheneket ós ökröket 30—42 márkáért adtak el darabját 100 klgrjával. Hogy ezek a viszonyok a marhatenyésztőknek rendkívüli károkat okoztak, magától értetődik, annyira, hogy a tavalyi takarmányhiány valószínűleg móg évek múlva is fogja éreztetni a hatását. A gabonakereskedő lem január első fölében szilárd hangulatban folyt le. A lisztkereslet valamivel javult, a kínálat pedig a várakozásnak nem felelt meg egészen, minek következtében jobb árak voltak elérhetők. A hónap második felében az üzlet valamivel gyengébb lett különösen rozsban és buzában. Az árak ennek következtében csökkentek, mig a zab és árpa ára ugyanaz maradt, A hónap vége felé a hangulat az üzletben nyomott volt és a forgalom meglehetős szük határok között mozgott Február havának egész tartama alatt nagy kínálat és csekély koreslet volt, a mi márcziusban sem változott. A malmok szükséglete kicsiny volt, ugy, hogy csak a csekélyebb kínálat akadályozta meg az árak további sülyedését. Április havában, kezdetben, a tartós száraz időjárás következtében és a nagyobb kínálat folytán szilárd volt az üzlet, de azután visszaesést szenvedett s az egósz hónap folyama alatt meglehetősen csöndes volt A szárazság lassú, de állandó áremelkedést eredményezett Május közepe felé nagy élénkség támadt az üzletben, különösen rozs ós buzában. A jó árak következtében azonban annyi árut hoztak a vásárokra, hogy a vásárlási kedv ismét megcsappant, i-x hónap további folyamán esőzések álltak be, a mi ismét hanyatlást vont maga után. Juniusban ismét szárazság volt, némi áremelkedéssel. Az azután következő hónapokban tartós esőzések voltak, a melyek a még mezőkön fekvő gabonában nagy károkat okoztak, de az üzletben élénkség volt. Szeptemberben nem volt szilárd a hangulat. A malmok a rossz lisztüzlet miatt panaszkodtak, a kereslet kicsiny volt, mind a mellett az árak nem csökkentek. Az óv további folyamán az üzlet nem volt képes a részvétlensógből és nyugalomból kiemelkedni. Bányászat. A szász érezbányászat, a mely 1892-ben kedvezőtlen volt, a jelentési évben nem vett jobb fordulatot. Ennek az oka az volt, hogy a fémek ára folyton hanyatlott. Hozzájárult az is, hogy az óv második felében nagy vízhiány állott be. A működésben levő fémbányák és az azokban dolgozó munkások száma ismét csökkent. Különösen sokatt szenvedett a meiszeni ezüstbánya, az altenburgi és az ehrenfriedensdorfi czinkbánya, a sclnvarzenbergi kerületben a fontos schnoebergi kobalt-, keneny- ós nikkelbányászat tartotta magát, ellenben a vasbányászat legnagyobb részt teljesen hanyatlott A meiningeni rézbányában a munkát kísórletképen ismét megkezdették. A szónbányászatról statisztikai adataink móg nincsenek; de valószínű, hogy a szónforgalom nagyobb volt, mint a mult évben. Malomipar. Az 1893-ik óv különösen a hoszszantartó vízhiány következtében a legrosszabbnak mondható, ugy, hogy a malomipar helyzetét teljesen abnormisnak tartják. Szászország ós Türingia iparosai legnagyobb részt vagy nyereség nélkül, vagy veszteséggel dolgoztak. A forgalom az egész évben rossz volt. Szeszfinomitás. A mult évi rossz helyzet ebben az iparágban még nem fordult jobbra. Az 1.350,000 márka alaptőkével megnyitott lipcsei szeszgyár jul. 1-ón nyitotta meg üzemét. Róp a c zu kor-ipar Ennek az iparágnak Szászországban kilátása volt jó eredményekre. A szárazság daczára jól fejlődtek a répák, mindamellett a termés mennyiség dolgában közepes volt, a mi nyerességgel járt a termelőre nézve, de vesztességgel a gyárosra nézve, mert a ezukorárak I1%"al ostek. Könyvkereskedelem. Az 1893-iki óva könyvkereskedésre nézve kevésbbé kedvezőnek volt mondható. Vegyi gyárak. Aether-olajok. A Drezdában és Lipcsében működő gyárak, amelyek