Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

- 226 zésére helyiséget. Az állandó kiállításnak az eddigi keretben, vagy esetleg nagyobb szabásban való újból leendő megnyitását czélba vettem, s ugy hiszem, vagy a muzeum jelenlegi helyisége, t. i. az 1896-ra meg­nagyobitott iparcsarnok, vagy az ezredéves kiállítás valamelyik más állandó épülete alkalmas lesz annak­idején a kereskedelmi muzeum befogadására. Anélkül, hogy az intézetnek a vezetésem alatt álló ministeriumhoz való viszonyán változtattam volna, szükségesnek láttam az intézet elnevezésében annak nemzeti jellegét feltüntetni és az eddigi „budapesti" jel: ő elhagyásával azt „Magyar kereskedelmi muzeum­nak" elnevezni. A kereskedelmi muzeum, főleg az 1892. évi II. törvényezikk 4. §-ának határozmányakövetkez­tében a lefolyt évben nem rendezett szakkiállítást. A kereskedelmi muzeum fontos iparfejlesztési munkássága mellett a lefolyt évben is közrehatott ki­viteli kereskedelmünk térfoglalásának előmozdítására. Az intézet által tavaly elért, ós számszerűleg is kimutatható üzleti eredmények újból igazolták ezen n tézet életképességét és követelték a továbbfejlesztést, melyhez a magam részéről megadtam a szükséges támogatást. A muzeum keleti képviselőségei utján k ö z­vétlenül : 1890-ben 189 l-ben 1892-ben és a lefolyt évben 336,652 frt 21 kr. 436,586 „ 85 „ 695,506 „ 52 „ 1.240,310 77 „ értékű hazai termék helyeztetett el. Az üzletnek ezen számadatok tanúsága szerint mutatkozó jelentékeny emelkedésével oly intézkedések egész sorozatának szüksége merült fel, melyek alkal­masaknak bizonyultak az eddig elért eredményeknek biztosítására és a forgalom további fokozására. Terme­lőink ugyanis nemcsak künn levő követeléseik beszedé­sét kívánták a magyar keresk. muzeum képviselősége­ire ruházni, de keleti üzleteikből folyólag birtokukba került váltók leszámítolását, a keleten kezdeményezett nagyobb szabású üzleteik pénzügyi ellátását, a kép­viselőségeknek bizományba adott árukra, előlegeket is kívántak. Ezen kívánságok teljesítése elől a térfog­lalás érdekében elzárkózni nom lehetett ós mindjobban érezhetővé vált a kereskedelmi muzeum és az üzleti felek között a bankár szerepét játszó közvotitőnek a szüksége. Már előző évi jelentésemben megemlékeztem arról, hogy kisérletképen jóváhagytam a kereskedelmi muzeum és a magyar- kereskedelmi részvénytársaság között létrejött egyezményt, melynek értelmében a muzeum képviselőségeinek egyrószo a kereskedelmi részvénytársaság üzleti kezelése alá bocsáttatott. Minthogy a lefolyt évben a közvetítés ezen módo­zata több oldalról aggályosnak jeleztetett és teljes mérvű eredményt szakértők meghallgatása után akkép véltem elérhetőnek, ha magukat az érdekelteket, illetve a hazai kivitellel foglalkozó czégek szövetkezetét bízom meg a muzeum összes képviselőségeinek üzleti keze­lésével : kísérletet tettem egy kiviteli szövetkezetnek megalakítása iránt. Összesen 38 előkelő magyar czég jelentkezett a kiviteli szövetkezetbe való belépésre s habár azon összeg, melyet a most mondott czégek jegyeztek, nem mondható jelentéktelennek, még sem volt elégséges arra, hogy azzal a szövetkezet feladatai megoldhatók legyenek. Ezen körülmények között szükségesnek és ajánlatosnak láttam újból a magyar kereskedelmi rész­vénytársaság ajánlatát elfogadni, mely a vele kötött ujabb egyezményben számos uj irányban tett oly termé­szetű kötelező ígéreteket, melyek megvalósítása által a czél elérésére, most már ezen módozat elfogadásá­val is, reményem lehet. A magyar koreskedelmi muzeum és a kereske­delmi részvénytársaság között létrejött emez ujabb egyezmény 1894. óv január hó elsején lépett életbe és a társaság a jövőben a már eddig kezelt belgrádi, sofiai, philippopoli, salonichi kirendeltségeken kivül kezelésébe fogja venni móg a rustsuki, konstantiná­polyi és bukaresti képviselőségeket is. A koreskedelmi részvénytársaság kötolezve van a keleti üzletekből elő­álló követelések beszedésére, a kirendeltségek által közvetített forgalomban fizetés gyanánt beküldött vál­tók leszámítolására ós a bizományba vett áruk utáni előlegezésre. A kereskedelmi részvénytársaság továbbá gondoskodni fog arról, hogy a hazai vállalatok figyelme a keleti közszállitásokra is felhivassék ós azok a szállí­tások elnyerése után a netán szükséges tőkét meg­kaphassák. A kereskedelmi részvénytársaság egész ügykeze­lősógének ellenőrzését közvetlen a kereskedelmi mu­zeum igazgatóságára, közvetve a muzoum felügyelő­bizottsága kebeléből alakított végrehajtó bizottságra bíztam. a magyar kereskedelmi muzeum igaz­előterjesztése alapján ezen, a felügyelő-Ugyanis gatóságának bizottság hat tagjából alakított végrehajtó bizottság az ügykezelést ellenőrizvén, szükségképen feladatává tettem azt is, hogy a magyar keresk. részvénytársaság ügykezelését ellcnőrizzo. * * * Áttérve az egyes kirendeltségeknek a lefolyt év­ben kifejtett üzleti tevékenységét illető adatok előter­jesztésére, felemlítem, hogy a belgrádi képviselőség közvetítésével kötött üzletek értéke 190,774 frt 47 krra rúgott. Ezen összegből ősik 51,831 frt vasipari gyárt­mányokra, 34,791 frt a fonó- és szövőipar czikkeire, 22,215 frt vegyészeti árukra, 15,276 frt gépekre ós 19,891 frt fa- és bútoripari gyártmányokra. A bukaresti képviselőség a lefolyt óvbeii 105,188 frt ós 58 kr. forgalmat ért el. A forgalom ezen képviselőségnél az előző évivel szemben emelke­dett. Nem kicsinylem ugyan az eredményeket, melyeket a muzoum eme képviselősége elért, ha­bár azzal teljesen kielégítve nem is voltam ; mert figyelembe kell vennem, hogy ezen állammal szemben szerződéses viszony hiányában még mindig hátrányos helyzetben vagyunk és hogy a rumaniai piaezokon az egész müveit Nyugat versenyével állunk szemben. Románia déli részeit, ezen ország tengeri kikötői ut­ján, különösen a tömegárukban erősen uralja a nyugati verseny ós csak évek hosszú küzdelmei után lesz le­hetséges egy és más czikket ezen államban sikere­sen bevezetni. Egyébként különösen tekintettel az időközben ezen országgal kötött kereskedelmi szerző­désre, mely mindenesetre a helyzeten könnyíteni fog, azon tervvel foglalkozom, hogy a budapesti képvise­lőséggel kapcsolatosan több ügynökség állittassék fel Romániában s az a reményem, hogy őzen intézkedé­semmel az üzleti forgalomnak élénkülését érem el. A fiu m e i képviselőség üzlotköro, ugy mint az 1892-ik óvben miként azt már 1892. óvi jelenté­semben is említettem, a lefolyt óvbon sem mutat na­gyobb fejlődóst. A képviselőségnek helyzete ós külön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom