Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 172 Ez a még egészen fiatal iparág már jó árakért képes szöveteket előállítani. Olaszországban több mint 150 millió eperfa van, a melyekből összesen 300,000 quintal szövetet nyerhetni. Statisztika. Magyarország külkereskedelme. Hogy miként oszlik meg Magyarország külkereskedelme származási és rendeltetési országok szerint, arról az orsz.statiszt. hivatal közleményeiben a következőket találjuk. Miként ós mily arányban oszlik meg forgalmunk az egyes országok között? A mily könnyűnek látszik a fölvetett kérdés, ép oly nehéz reá a felelet. Nem azért, mintha áruforgalmunk országok szerint részletezve nem volna, hanem mivel adatgyűjtésünk ez idő szerint még oly alapon történik, mely inkább a kereskedelmi összeköttetéseknek, semmint az áruk származási ós rendeltetési helyének földerítésére vezet. Hogy pedig a kereskedelmi összeköttetés az áru származási ós rendeltetési helyével nem mindig azonos, azt bővobben fejtegetni fölösleges. Alig hagyható azonban figyelmen kivül, hogy sok esetben maga a kereskedő sem tudja, sőt nem is tudhatja pontosan megjelölni a rendeltetési helyet, vagy a világ minden részéből raktárolt árukra nézve azok származását, minélfogva a kilátásba helyezett uj törvény életbe lépése után is, midőn a föladási vagy leadási állomás megnevezése helyett a származási vagy rendeltetési hely pontos bevallására helyeztetik át a súlypont, sok esetben kénytelenek leszünk megelégedni a kereskedelmi összeköttetésnek ismeretével s annak a ténynek constatálásával, hogy áruforgalmunk a nyugati államokkal aránylag csak ritka esetben közvetlen. A származási ós rendeltetési hely pontos megállapításának nehézsége azonban valamennyi ország áruforgalmi statisztikájának közös baját képezi, melyet teljesen leküzdeni soha sem sikerül. De ha az adatgyűjtés ujjá szervezése megszünteti a zavaros fölfogást, mely a vasúti csatlakozás s az áru származási ós rendeltetési helye közt különbséget nem ismer, ha az árunyilatkoz atokon a posta- ós vasútállomás mellet az ország is megneveztetik s végül, ha az adatszolgáltató közegek felett szigorú ellenőrzés gyakoroltatik, hogy az átrovatoló állomások a rajtuk áthaladó külforgalmunkat híven tükrözzék vissza : akkor áruforgalmunk országok szerint való részletezése tekintetében eljutottunk a lehetőség határáig. Ez irányban az orsz. statisztikai hivatal már is foganatosított oly intézkedéseket, melyek a jelenleg érvényben álló törvény keretén belül életbe léptethetők voltak: a korábbi években „más államok" gyüjtőrovatába foglalt országok mindegyike ez évben külön-külön kimutattatik ; minden oly árunyilatkozatra nózve, melyen föladási vagy leadási hely gyanánt valamely osztrák határszéli állomás volt kitüntetve, az áru tényleges származási vagy rendeltetési helyének kipuhatolása végett kérdés intéztetett, sőt az 1894. óv elején gondoskodás történt arról, hogy ezen határszéli állomások forgalma „osztrák határszéli állomások ós Trieszt" összefoglaló megnevezés alatt az egyébb osztrák forgalomtól elkülönítve mutattassék ki, miután kétségtelen, hogy az ezeken átmenő küldemények jelentékeny része tényleg nem ausztriai eredetű vagy rendeltetésű. Ez intézkedések a részletekben, egyik-másik irányban mindenesetre javítanak, gyökersorvoslást mindazonáltal csak a meghozandó uj törvénye tői várhatunk. Behozatalunkból a túlnyomó rész természetesen Ausztriára esik. Mig azonban az ausztriai be! hozatal értéke az összes behozatal értékének 81'17%-át teszi, addig ugyanannak mennyisége az öszszes mennyiségnek csak 66 80%-a. Ellenkező jelenséget észlelhetünk Németországnál, mely behozatalunkban mennyiség szerint 13-39, órték szerint 5'48%-kal participál, jeléül annak, hogy a szóban forgó államból inkább csekélyebb értékű tömegárukat, kőszenet, vas-és aczélárukat stb. hozunk be. A behozatal értékét tekintve, a 3-ik helyet Szerbia foglalja el, melynek 19-5 milió forintot meghaladó behozatala 3'81°lu -&t teszi az összes behozatalnak. Szerbia behozatalát leginkább szarvasnirha- és sertésbehozatala rúgtatják ily magasra, a mi onnan is kitetszik, hogy a darab szerint, kimutatott behozatali áruknak 77'16°/0 -a reá csik. — Azon államok, melyekből behozatalunk az összes behozatalnak 1%-kát eléri, az előbb emiitetteken kivül fontosság szerint való sorrendben a következők : Olaszország (2'49°/o), Rumánia (T46%), Nagybritánnia (1*09), mig a többi államokból való behozatalunk egészen jelentéktelen s együttvéve sem éri el az 5°/0 -ot. Kivitelünket vizsgálva, annak legjelentékenyebb része természetesen szintén Ausztriába irányul, mig azonban a behozott áruk értékből 8ri7°/o, addig a kivitelnél az értéknek csak 71-09, a mennyiségnek pedig 70'24°/0 -a esik Ausztriára, a mi mindenesetre arra az örvendetes jelenségre mutat, hogy kiviteli kereskedelmünk inkább tudja magát emancipálni az osztrák közvetítő kereskedelem gyámkodása alól, mint behozatalunk az osztrák gyáripar termékei alól; de a mi arra is mutat, hogy az iparos Ausztria még inkább rá van utalva a magyar fogyasztókra, mint az őstermelő Magyarország Ausztriára. Mennyiség szerint az összes kivitelnek 13 56 (darab szerint 16-86) százaléka az értékből 70 milliót meghaladó tekintélyes öszszeg — az összes kivitel értékének 13'42%-a — esik Németországra, melylyel forgalmunk az 1891. decz. 6-án kötött kereskedelmi szerződós hatása alatt örvendetesen föllendült A kiviteli országok sorába a harmadik helyre Nagybritannia sorakozik, utána következik Francziaország, hová kivitelünk, daczára, hogy dongán, liszten ós épületfán kivül más árut alig szállítunk nagyobb mennyiségben, az összes kivitelnek 2-47%-át érte el; 2'26%-ot tesz kivitelünk Olaszországba; fontosság szerint utána következnek — mindenütt a kivitel értékét tartva szem előtt — Rumánia (1'95%), Svájcz (l'28n /0 ), Bosznia (1 15%), Szerbia (114%), a többi államokba kivitelünk az 1%-kon alul maradt. Összes forgalmunkból mennyiség szerint 68'85 (darab szerint 73 51) °/0 , érték szerint közel 790 millió forint — 76-80% — esik Ausztriára. Ausztrián kivül jelentékeny forgalmat móg csak Németországgal mutathatunk föl, melyre az összes forgalomnak mennyiség szerint 13-49, órték szerint 9 49%-a csik. Jóval alatta marad a sorban Szerbia (2"40%), ezután következnek Olaszország, Rumánia, Nagybritannia, Francziaország, Bosznia, stb. Külforgalmunkat a korábbi évek eredményeivel összehasonlításban, órték ós százalók szerint az 1892-ig követett országolás szerint a túloldalon levő táblázatból láthatjuk:
