Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Ertesitő" 1894-iki 77. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1804. Budapest, szeptember hó 21-éu. 20. szám. Közgazdasági és üzleti tudósítások. Oroszország köz­gazdasági viszonyairól. (Külkereskedelem. — Gabona­termények. -- Ipar. — Orosz mértékek. — A moszkvai főconsu­latus jelentéséből.) — Üzleti forgalom Beirutban. — (Consuli jelentés). Statisztika. Magyarország külkereskedelme 1893-ban. Vámügy. Borkivitel Németországba. Közlekedési és díjszabási ügyek. Árlejtések. Vegyes közlemények. Dél-Szerbia idei terméséről. — Görög bevitel Dél-Szerbiába. — Románia termése. — Apró szőlő Görög­országban. — Gyapotüzlet Liverpoolban. — Uj posztósajtó. — En­gedélyek a kikészitési eljárásra. — Magyar Szabadalmi Hirlap. — Uj könyv Szerbiáról. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Augusztusi forgalom. — Kiküldetés Dóloroszországba. — Hivata­los órák. •— Kirendeltségek. Közgazdasági és üzleti tudósítások Oroszország közgazdasági viszonyairól. (A moszkvai főkonzulátus jelentésének adataiból.) Oroszország külkereskedelme az 1893-ik évben ugy a bevitelre, mint a kivitelre nézve az előző évhez képest nagyobbodott, anélkül azonban, hogy a kivitel elérte volna az 1891-ik óv kivitelének a magasságát, a mikor a gabonakivitel a kiviteli tilalom életbe lépése előtt való időszakban szokatlanul nagy volt. Az európai határon való kivitel 1893-ban 594.685,000 rubelt tett ki, (1892-ben 471.177,000 ós 1891-ben 700.471,000 rubel volt). Az idei export emel­kedésének nagy része az élelmiszerekre esik. Minden egyóbb árunemek kivitele ellenben csökkent. Élelmi­szereket 90.451,000 rubellel többet vittek ki, mint 1892-bon. Az exportban különösen nagy szerepe volt az árpának. A külföldi takarmányhiány következtében volt nagy a kereslet árpaára, a mely Oroszországban na­gyon jól sikerült és olcsó is volt. A be- ós kiviteli mennyiségeket a túlsó hasábon levő táblázat mutatja rubel értékben-Gabonakereskedelem. Daczára a táblázatban kitüntetett nagyobb kivi­teli mennyiségnek, a jelentési óv mind a mellett a ga­bonakereskedelemre vonatkozólag kedvezőtlen volt. Az 1892-ik évről visszamaradt nagy készletek, továbbá az afeletti általános bizonytalanság, hogy miképpen alakul majd a nemzetközi gabonapiacz, a déloroszországi ki­kötőkben az 1892-ik óv végén a gabonaárak sülyedósét vonta maga után, különösen búzában, a melynek ára az előző évhez képest 20—40°/0 -al stilyedt. Ehez járultak azok a nehézségek, a melyeket a német-orosz vámháboru okozott, az orosz gabona forgalmának. Azzal akarták ugyan kárpótolni magokat az orosz gabonaexporteurök, Kivitel Árunemek 1 1892 1893. Élelmi szerek .... Nyersanyagok és fél­gyártmányok . . . Állatok 199.248,000 232 645,000 15.220,000 332 387,000 226.169,000 117.778,000 Osszoscn 471 177,000 j 594.685,000 Bevitel Árunemek 1892. 1893. Élelmi szerek .... Nyersanyagok és fél­gyártmányok . . . Állatok Gyártmányok . . . , 55.403,000 235.702,000 807,000 75.356,000 72.985,000 259,030,000 1.338,000 88.603,000 Összesen 367.268,000 . 421.956,000 hogy a német piacz helyett a franczia és svájczi pia­czot akarták meghódítani, a mi aránylag kedvező eredményekre is vezetett, minthogy az osztrák ós ma­gyar vasutakon lényegesen olcsóbb tarifa szerint szál­líthatták át a gabonát. Igy augusztus végétől novem­ber közepéig a galicziai határról Oroszországból a mon­archián át körülbelül 6200 kocsirakomány gabonát szállítottak. Ezek a szállítmányok nagyrészt Svájcz felé vették az utjokat. Az exportált gabonamenyiségek közül esik zabra 30°/0 , árpára 19%, olajvetemónyekre 14%, hüvelyes veteményekre 10%, szénára 3%, bú­zára 2%, tatárkára 2% ós lóherére szintén 2%. Jel­lemző, hogy az exportált gabonamennyiség között egyetlen vaggon orosz rozs sem volt, a melyet oddig kizárólag Németországba exportáltak. A franczia ós svájczi piaezokon nyert kárpótlás azonban oly csekély volt, hogy nem jöhetett számba a vesztességgel szemben, a melyet a német piacz hiánya okozott az orosz gabonakereskedésnek. 1893 augusztus havától deczember haváig 40%-al kevesebb rozsot vittek, mint az elmúlt öt óv megfelelő időszakában, a mi ebben a czikkben jelentékeny ár­esést vont maga után. A kormány ennélfogva szüksé­gesnek látta nénháy rendszabálylyal megakadályozni a további áresést. Ilyenek voltak: hitelek az állami bank­nál rozsra, a vasúti tarifák jelentékeny leszállítása gabonaszállitmányok számára ott, a hol nagyobb meny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom