Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 156 — Olaszországból tehát az 1894-ik év I-ső felében kevesebbet vitt be fonó-szövőanyagok ós tárgyakból, különösen podig gabonanemüekből, liszt- és növényi terményekből, valamint gyarmatárukból és állatok és állati terményekből, mint a megelőző év ugyanazon időszakában. Többet vitt be a következő áruosztályokból: I. Szesz, italok és olaj . 13.924,857 1. 13.198,615 + 726,242 1. III. Vegyészeti áruk, gyógyszerek stb 26.583,129 ,, 26.319,684 + 263.445 IV. Festékek, festő- és cserző-anyagok . . . 12.943,004 „ 11.950,256 + 992.748 IX. Fa- és szalma . . . 18.957,598 „ Í8.903.729 + 53,869 „ XI. Bőrök 22.446,122 „ 21.231,131 1.234,991 „ XII. Ásványok, fémek ós áruk ezekből ... 61.144,095 „ 58.797,758 + 2,346,337 „ XIII. Kövek, földek, éghető ásványanyagok, agyag-és üvegáruk .... 70294,043 „ 62.503,848 + 7.760,195 „ Legnagyobb beviteli többlete volt tehát Olaszországnak az itt tárgyalt időszakban tüzelő-ásvány anyagból (szón -f- 10.379.975 lira), fémek- és fémárukból rézpénz + 2.879,000 lira, fonógépek + 1.107,816 lira, szövőgépek -f- 599,804, dinamo-electrogépek -4- 465,000), valamint meg nyersbőrökből marhabőrök -f- 1.992,450 lira, kecske- és juhbőr 792,120 lira vagyis ipari segédanyagokból és az ipari gépekből. A kivitel kevesebb volt a következő áruosztályból : II. Gyarmatáru, gyógyanyagok, dohány .'. 1.981,241 1. 2.705,747 1.— 724.506 1. III. Sebészeti anyagok, gyógyanyagok stb. . . 18.879,329 „ 19.682,560 „ — 803,231 „ IV. Festékek, festő- és cserző-anyagok . . . 5.595,199 „ 7.562,121 „ — 1.966,922 „ X. Papiros és könyvek 3.590,986 „ 4.187,962 „ — 596,976 „ XIII. Kövek, földnemek, égh. ásv., üvegáruk . 25.962,299 „ 28.133,053 „ — 2.170,754 „ Csak néhány áruosztályra terjedő kiviteli kovesblet mutatkozik, tel át a festő- és cserzőanyagoknál (— 2.299,617 lira) és a kénnél (— 2.449,160 lira), azonban a kivitel a XIII. áruosztályból még igy is nagy és jelentékeny. A tizenhat áruosztályból tizenegyből kiviteli többlete volt Olaszországnak u. m: 1894. 1893. ...... , . I. felében felében Kulombseg I. Szesz, italok és olaj 74.356,220 1. 66.203,576 1. + 8.152,644 1. V. Kender, len, juta ős egyéb növ. fonóanyagok .... 23.670,778 „ 23.391,635 „ + 279,143 „ VI. Pamut .... 19.042,934 „ 16.218,291 „ -f 2.824,643 „ VII. Gyapjú . . . 9.023,275 „ 5.841,335 „ + 3.181,940 „ VIII. Selyem . . . 169,356,180 ,, 152.814,765 „ + 16.541,415 „ IX. Fa- és szalma . 20.202,253 17.441,604 „ + 2.760,649 „ XI. Bőrök .... 12.078,319 „ 11.668,729 „ + 409,590 „ XII. Ásványok, fémek s áruk ezekből . . 19.656,760 „ 17.535,472 „ + 2.121,280 „ XIV. Gabonanemüek, liszt stb 52.867,918 „ 42.951,792 „ + 8.916.126 „ XV. Állatok, állati termények .... 69.084,635 „ 54.826,231 „ + 14.258,404 „ XVI. Különfélék . . 8,172,662 „ 7.310,168 „ + 862,494 „ Jelentékeny kiviteli többlete volt tehát Olaszországnak selyemből, állatok és állati terményekből ós az italokból, nem külömben narancs ós czitromból (+ 2.225,805 1.), friss gyümölcsből (1.496,320 1.) ós növényi terményekből (4.436,168 1.) stb. Olaszország vámbevételei a kisebb bevitelnek megfelelőleg az 1894. óv I-ső felében 19.713,407 lirával kisebbek voltak mint a megelőző óv ugyanazon időszakában, t. i. 102.631,381 s illetőleg 122.344,788 lira. Olaszország bevitele az itt tárgyalt időszakban a monarchiából emelkedett: 1893. 1894. I. felében 1. Bornál 340 hl. 5,825 hl. 2. Faolajnál 7,919 q 12,008 q 3. Halzsirnál 5,881 „ 16,293 q 4. Czukornál 111.283 „ 144,088 5. Gyanta és mézgánál .... 4,013 „ 5,620 6. Selyemszöveteknél 2,654 „ 3,010 7. Fapépanyagnál 34,350 „ 41,645 8. Lemezpapirosnál 17,315 „ 21.239 „ 9. Buczavasnál 31,425 „ 37,687 10. Ásványszónnól 37,204 „ 44,847 11. Derczelisztnél 179 „ 6,260 12. K. m. n. n. növényi termékeknél 6,316 „ 16,776 13. Sertéseknél 5,497 drb 10,849 drb 14. Stearinsavnál 1,955 q 2,277 q Olaszország bevitele a monarchiából a következő czikkekből hanyatlott: 1893. 1894. I. felében 1. Sörből 20,862 hl. 15,772 hl. 2. Szeszből 970 „ 609 „ 3. Illó olajok és essentiákból . . 2,286 kg. 7,281 kg. 4. Pestő és cserzőanyagokból . . 18,868 q 12,027 q 5. Nyers pamutból 10,222 „ 5,349 „ 6. Gyapjúból 2,606 „ 1,983 ., 7. Faszénből 4,823 „ 3,632 .. 8. Kpiiletfából 176,807 ., 161,554 „ 9. Bútorokból 2,411 „ 1,971 „ 10 Nyersbőrökből 6,153 „ 5,458 „ 11. Gépek és góprészekből . . . 2,871 „ 1,653 „ 12. Gypsz, mész stbből 11,057 „ 7,268 „ 13. Közönséges palaczkokból . . . 20,440 „ 12,862 „ 14. Kukoricza ós zabból .... 12,691 „ 7,987 „ 15. Lisztből 4.498 „ 3,827 „ 16. Szárított gyümölcsből .... 4,281 „ 2,675 „ 17. Szarvasmarhából 2,681 drb 1,531 drb 18. K. m. n. n.' hangszerekből . . 3,208 „ 2,746 „ Olaszország kivitele monarchiánkba a következő áruczikkeknél mutat emelkedést, u. m : 1893. 1894. I. felében 1. Faolajnál 18,415 q 33,018 q 2. Narancsessentiánál 46,036 „ 59,467 „ 3. Borkő és borseprőnél 11,434 „ 12,383 „ 4. Nyers kendernél 17,276 „ 17,772 „ 5. Köteleknél 988 „ 1,261 „ 6. Selyemszöveteknél 6,446 kg. 10,468 kg. 7. Varrott áruk selyemből .... 570 „ 964 „ 8. Kefegyökereknél 5,390 q 6,316 q 9. Tégláknál 33,811 ton. 38,908 ton. 10. Nyers és tisztított kénnél . . . 87,534 q 97,060 q 11. Kukoricza ós zabnál 1,658 ton. 6,668 ton. 12. Rizsnél 5,728 „ 6,254 „ 13. Korpánál 11,328 Nj 22,336 q 14. Narancsnál 158,932 „ 240,526 „ 15. Fris gyümölcsnél 18,548 „ 22,158 „ 16. Friss főzelékfélék stb.-nél . . . 75,432 „ 85,294 „ 17. Baromfinál 2,370 „ 2,740 „ 18. Tojásnál 1,752 „ 2,988 „ 19. Megmunkált kagylók 9.742 kg. 12,459 kg. 20. Csontok 1,280 ton. 3,402 ton. Végre Olaszország bevitele monarchiánkba a következő áruczikkeknél mutat hanyatlást: 1893. 1894. I. felében 1. Bor hordókban 545,915 hl. 419,026 hl. 2. Gyufa 1,153 q 844 q 3. Szappan 1,964 „ 683 „ 4. Festő- és cserző-anyagok . . . 14,731 „ 8,247 „ 5. Selyem varróczérna 591 kg. 153 kg. 6. Eszközök és szerszámok fából . 1,487 q 688 db. 7. Kosárkötő áruk 1,809 „ 1,423 „ 8. Nyersbőrök 16,112 „ 12,460 „ 9. Különféle ásványok 61,177 ton. 52,072 ton. 10. Üveg apróáruk 3,808 q 2,987 q 11. Szarvasmarha 4,044 drb 3,566 drb 12. Sertés 2,587 „ 1,666 „ 13. Vaj 807 q 578 q 14. Sajt 4,370 „ 4,135 „