Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 146 ket, a mely utóbbiak különleges czikkeik miatt voltak föl veendők. Ezen ezimtárnak a külföldre szánt kiadásában a franczia szöveg előtt még magyar, német, angol, olasz, szerb, bolgár és román nyelven közöljük betüsoros rendben azon gyártmányok jegyzékét, melyeket magyar czégeknél meg lehet rendelni és minden gyártmány mellé odatettük a folyó számokat, melyek alatt a vevő a franczia szövegben megtalálja az illető gyártelepeket. A külföldi vevő, ha nem értené is a franczia szöveget, hanem csak a többi hét nyelv bármelyikét, a jegyzékből megtudja, hogy pl. tűzmentes téglákat a 703. 706. 709. 715. 716. és 737. szám alatti czégektől kaphat. Ha az illető számokat fölkeresi a franczia szövegben, ha nem tudna is francziául, elérti, hogy pl. a 703. sz. a. czég 10 lóerőt (10 HP.) ós 80 ouvr. (munkást) foglalkoztat, tehát versenyképes; nom kell egyebet tennie, mint leirni a czégnek kövér betűkkel szedett hiteles elnevezését, a helység nevét (á . .), esetleg a megye (comitat) nevét; sőt az idéző jelek közé tett szavak felhasználásával táviratot adhat fel. A czél az volt, hogy a typografiai beosztásban eligazodjék még az is, aki a franczia szöveget nem érti ós Írhasson olyan czimet, melyet a levélhordó még a kis helységekben is megért. És ebből a szempontból kiindulva, mellőztük a czégnevek önkényes lefordítását, mely a postát sokszor tévedésbe ejtheti. A magyarországi czégeknél a magyar, a horvátországiaknál a horvát hiteles neveket használjuk. Azok részére, akik francziául tudnak (vevőink igen jelentékeny része), a zárjelek közt megmagyaráztuk a magyar czégnevek értelmét, illetve a gyártelep kategóriáját. Vevőink érdekében a gyártmányok jegyzéke felölel minden fontosabb ezikket, sőt kevésbé fontos czikkeket is, ha ezek különleges termószeto miatt a beszerzési forrás kipuhatolása nehezebb ós a puszta csoportbeosztás nyomán meg nem állapitható. Arra is súlyt fektettünk, hogy az egyes ezikkeket különféle elnevezéseik (synonimek) alatt is találja meg a vevő és itt föltettük, hogy a vevő nem törődik a nyers anyag természetével, sőt nem is azzal, hogy a gyártelepet milyen iparágba sorozhattuk be, hanem a czikk rendeltetésével; ehez képest pl. a szeszgyárak után soroljuk föl a szeszgyárakat berendező czégeket, a bútorok után az asztalosoknak való szerszámokat, a gópgyárosok után a ,,gópolaj"-at, a gépkannát és igy tovább. Természetes, hogy a szöveg végén közöljük az előforduló czégek betüsoros névjegyzékét is, még pedig ugy, hogy a vevő könnyen tudhassa meg, hol olvashatja az adatokat arról a gyártelepről, melyet magyar vagy franczia neve alatt esetleg már ismer. Közlünk végül földrajzi jegyzéket, melyből az utazó-ügynök vagy a határainkhoz közel lakó vevő megtudhatja, hogy a közeleső városokban milyen gyártelepek vannak. Tudjuk, hogy munkánk, moly ipar-statisztikánk hézagosságánál fogva mi nálunk, de sajátszerű beosztásánál fogva általában is uj utakon járt, nem teljes, csak kisérletszámba mehet. Ezt elismerjük és a mű hiányait nem kívánjuk azzal mentegetni, hogy czégeink tanusitották-c a szükséges előzékenységet. De ugy hiszszük, hogy czégeink, ha munkánk első kiadását meglátják, jobban fognak érdeklődni vállalatunk iránt ós felszólalásaikat ezennel kérjük is. A betüsoros névjegyzékből (115—146. lap) rögtön láthatják, ha kimaradtak ; a gyártmányok jegyzékéből (1—16. lap) megtekinthetik, hogy oly czikk után, a melyre súlyt fektetnek, meg vannak-e nevezve beszerzési forrásul. A földrajzi jegyzékből (146—150 lap) a hazai kereskedelmi és iparkamarák rögtön megállapíthatják, hogy a területükön levő helységek kivitolképes gyárai mind belekerültek-e a műbe. Fölkérjük ugy az illető czégeket mint a tisztelt kereskedelmi kamarákat, hogy megjegyzéseiket, pótló adataikat közöljék minél előbb a Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodájával, mely a kiegészítéseket be fogja vezetni ugy a saját példányába, mint az összes kirendeltségek példányaiba. IIa müvünk olyan hasznosnak fog bizonyulni, a mint hiszszük és a hazai kiviteli czégek kellő érzéket fognak tanúsítani a kitűzött czél iránt, akkor mihamarább rendezhetünk egy második javitott kiadást ós abba — ha az illető körök érdeklődése lehetővé teondi — esetleg bevehetjük a terménykiviteli czégeket is és kiadhatunk egy teljes magyar kiviteli czimtárt. De ugy hiszszük, hogy már ez a munka is jelentékeny hasznára fog válni a hazai kivitelnek. Végül legyen szabad arra is utalnunk, hogy ez a czimtár értékes támpontokat szolgáltat ugy a behozatal mint az iparfejlesztés szempontjából, mert kitűnik belőle, hogy mely iparczikkek azok, amelyeket a magyar ipar egyáltalán nem, vagy elégtelen mennyiségben állit elő. közgazdasági és iizlHi tudósítások Kiviteli kereskedelmünk Port Saidba. (A port-saidi főconsulatus jelontósénok adataiból.) Monarchiánknak Port-Saidba való bevitele, az általános import csökkenése daczára, az 18!'3-iki jelentési évben jelentéktelenül bár, de mégis túlhaladja a megelőző óv bevitelének összegét ós pedig 8°/o-ról 8-3'V 0- ra emelkedett. A bevitel azonkívül nagyobbodott a keletázsiai angol birtokokról, Chinából, Orosz- ós Törökországból ; a többi országok bevitele azonban vagy csökkent, vagy ugyanaz maradt. Port-Said ki- és beviteli keroskedelmo tekintettel Ausztria-Magyarországra : Áruczlkkek Bevitel K i v i t e 1 Áruczlkkek összesen F.bből esik Ausztria-Magyarországra összesen i Ebből esik Ausztria-Magyarországra Szesz klg 123,203 82,091 102,800 88,118 Égetett agvagtnunkák 123,203 82,091 102,800 88,118 drb 746,497 — 673,108 — Épiiletfa drb .... .— — 320,466 178,304 Gyapottakarók drb . . 2,564 392 3,228 1,688 Gyapotszövetek drb 68,886 _ 46,704 — „ méter . 58,496 4,616 70,001 8,562 Pamutmagolaj klg. . . 79,848 2,215 79,848 2,238 Sör hordókban, darabja 79,848 2,215 50 L 808 1 1,362 132 Sör palaczkokban, tuczat 131,698 4,001 8,250 27 Vaj, friss ós besózottkg. 49,945 21,117 63,748 26,976 Czement, hordók. . . 2,893 — 3,231 — Különböző nyers bőrök 2,893 3,231 klg. . -21,504 — 62,496