Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 116 — szállítandó. Ekkor állapittatik mog a megrendelt lemez ára is a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya szerint. A vas- ósaczóldrótáruk vámja rézben mérsékelte tett, részben megköttetett. Jóllehet a német ipar már a korábbi árak mellett is uralkodott az orosz piaezokon, a verseny részünkről sincs kizárva. Külö­nösen villamos világításhoz ós távirdaberendezósekhez szükséges huzalok bevitelére nyílt, kilátás. E czikkek még a táralevonásnál is előnyöket élveznek, amennyi­ben a teljsulyból a motola súlya leszámittatik s csak a tisztasuly esik vámkezelés alá. S o dro n y sz o g ek pudonkint 19 rubelért kel­nek el. Kályhákkal, különösen diszes kivitelű kály­hákkal Dél-Oroszországban jó üzletek lennének köt­hetők. Tillmons E. és társa czég Odesszában késznek nyilatkozott a magyar áruk közvetítésére. Öntött vasból való zománezozott edé­nyek már eddigelé is nagy mennyiségben vitettek ki a monarchiából Oroszországba, a bádogból való zomán­ezos edények azonban csak csekély mértékben voltak versenyképesek. Zománezozott lemezedónyek bevitelére nagyobb súlyt kell helyeznünk. Különösen jobbminő­sógü ós szebb alakú edényekkel, a melyek Oroszor­szágban még nem készíttetnek, kitűnő üzleteket lehetne csinálni. Oroszországnak egyetlen lemezedénygyára van Varsóban („Vulkán"), a mely a szükségletet fedezni nem képes. Németország évenkint mintegy D/2 millió rubel értékű zománezozott edényárut visz Oroszor­szágba. Ónozott árukra vonatkozólag ugyanaz mondható, ami a zománezozott lemezedónyekről. Utóbbi időben nikkelezett és rézzel futtatott edények találnak közked­veltségre. Ónozott és 1 a k k i r o z o 11 lemezáruk, úgymint: vakarok, vedrek, pincze- és istállólámpák, valamint kis kézilámpák, ónozott konyhaedónyek, fagylaltgépek, lemezkoszoruk virág nélkül Oroszország­ban jó piaezra találnának. Ezen czikkek bevitelére kü­lönösen az észak-m agyarországi ip ar lenne hivatva. Kaszák, sarlók, valamint reszelők, ráspolyok, kala­pácsok, harapófogók, mérnöki szerszámok, fűrészek, lapátok szónavillák, ásók, kapák, patkók stb jó keletre találnak s igen jól lennének terjeszthetők Oroszország­ban, ha több gyárosunk összoallana s nagyobbszerü raktárt létesítene pl. Varsóban vagy Kharkovban s vezetését ügyes megbízható és taotiéme utján fizetet képviselőre bízná. Lakatos munkákból egy westíáliai czóg raktárt létesített és jó eredménynycl dolgozik. L á m pák leginkább Németországból szállíttatnak. A verseny részünkről is elég jó feltételek mellett indul­hatna meg. Olcsó lámpákkal versenyeznünk azért nem lehet, mert a sárgarézrészek (béltartó stb.) legolcsób­ban Berlinben szerezhetők be s ezen részek az általunk gyártott lámpáknál nem használhatók. Jobb minőségű, különösen fényűzési és állólámpák bevitelét azonban megkisérelhetnők. E czikkek iránt a kereslet Orosz­országban élénk s ha a katalógusok áraiból 35—38%-ot engedünk, gyártmányaink könnyen találnak keletre. A legnagyobb lámpaüzletek Szent-Pétervárott Halgrern Hugó ós Aboling J. czégek tulajdonát képezik. Kivitelünk Trapezuntba. (Folytatás és vége) II. A „Kereskedelmi Közlemények" 12-ik számában közölt jelentés kiegészítéséül még a következőket em­lítjük fel : A kikötő forgalmában az osztrák-magyar lobogó az érkezésnél ós indulásnál egyaránt 68 gőz­hajóval 71,447 tonnával szerepelt, nevezetesen az érke­zett áruforgalom értékében 21'97%-kal, az érkezett utasok számát tekintve 17'30%-kal (az 1892. évi szá­zalékszámok 23 93 és 20'92°/o) ; a kiment hajóknál pedig az áruforgalom értékének 37 14%-ával, az utasok számát illetőleg 1 frU3<y0-kal (1892-ben 2341 ós 9'64%). Az osztrák-magyar gőzösök száma az előző évhez ké­pest 3-mal gyarapodott, de a járatoké 37-tel csökkent. A kikötő összes áruforgalma 1892-höz képest 108,932 mm.-val, azaz 25%-kal emelkedett, de 1891-hez képest 8 93% csökkenést mutat föl, amit főleg a vesztegzári intézkedéseknek kell tulajdonítani. A trapezunti vilayet terményei közt első he­lyen áll a mogyoró, amelyből 1893-ban 166,000 q ter­mett (—60,000) ós a minőség gyönge volt. Bab 50,000 q termett, félannyi, mint az előző évben. Dohány (Tra­pezunt és Samsun) 20%-kal több termett, mint az előző évben és a termés értékét 14 millió arany frtra be­csülik. A vilayet iparában a főhelyet a bőrgyártás foglalja el, melyet, 25 timármühelyben űznek, van to­vábbá 3 nagy hengermalom és 37 vízimalom, melyek 300,000 q lisztet állítottak elő. Az ottomán bank trapezunti fiókjának pénztár­forgalma 1893-ban 5.454,000 frt volt. A vilayet kiviteli piaczai Anglia (főleg len­mag), Oroszország (mogyoró), Francziaország (kecske­bőr^ Olaszország, Belgium, Rumánia, Bulgária, Görög­ország (főleg mogyoró), Németalföld (főleg dohány), Törökország (élő juh, füstölt hus, vaj, tojás és gyü­mölcs). A vilayet behozatala, mint már említettük, 8.137,268 arany frt értéket képviselt, 864,672 forinttal többet, mint 1892-ben. Monarchiánkra a bevitelből 17-88»/n jutott, 0-13%­kal kevesebb, mint az előző évben, mindazonáltal a monarchia 144,258 arany frttal több értékű iparczikket küldött Anatoliába, mint 1892-ben. Növekedett a be­hozatalunk czukorból, kész ruhából, posztóból, paszo­mányból, papírból gépekből, szeszes italokból. * * * Igen fontos szerepet játszik Trapezunt, amennyi­ben itt mennek át a Perzsián a k szánt áruk, ino­lyek 1893-ban 4.969,200 arany frt értéket képviseltek (1892-ben 5.343,720 frtot.) Monarchiánkra ebből a for­galomból 884,600 trf (1892-ben 838,240 frt) jutott, azaz 17'80% (1892-ben 15-69%). A monarchiából Perzsiába importált áruezikkek a következők voltak: pamutfonál (6600 frt), pamutáru (16,800 frt), üveg és porczellán (30,400 frt), aranyfonal (33,600), rövidáru és illatszer (51,200 frt), bőr ós czipő­áru (6000 frt), gépek (3600 frt), papir (8000 frt), apró vasáru (22,400 frt), bársony és selyemáru (23,200 frt), kis tükrök (4800 frt), posztó (606,000 frt), gyufa (60,000 frt) stb. A közlekedési viszonyok a perzsiai forga­lomban kedvezőtlenek. Erzcrumig és Erzinghianig épí­tettek ugyan utakat, do kocsik hiányában főleg teve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom