Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 93 a legnagyobb behozatali mennyiséget, mely valamely előző évben eléretett: Behozatal Legnagyobb behozatali 1893-ban : mennyiséget elért 1893-ban 11 _ evek Buza mm. 65.417,308 il 1891 66.312,962 Búzaliszt mm. 20.408,168 1892 22.106,009 Árpa mm. 22.842,257 1893 22.106,009 Zab mm. 13.976,982 ! 1891 16.600,394 Bab mm. 3.946,985 1876 4.607,555 Borsó mm. 2.302,443 1887 2.992,357 Tengeri mm. 32.880,003 Rizs mm. 5.449,597 1892 6.271,699 Burgonya mm. 2.828,125 1893 Hagyma bushel 4.673,710 1893 Alma bushel 3.463,917 1892 4.514,700 Narancs bushel 4.593,157 j 4.514,700 Czukor inni 2\191,421 Vágó marha (ökör, te­hén, borjú) drb. 340,045 1890 642,593 Juhok drb. 62,682 1882 1.124,391 Sertés drb. 138 1 1865 133,280 Zsir min. 1.118,106 133,280 Friss marhahús mm. 1.808,052 1892 2.079,637 Sózott marhahús mm. 200,514 1864 302,860 Friss juhhus (többnyire 200,514 fagyott) mm. 1.971,500 1892 1.699,966 Fris sertéshús nini. 183,091 1888 242,778 Sózott sertéshús mm. 186,921 1879 400,06K Szalonna mm. 3.198,887 1880 4.387,082 Sonka (sódarj mm. 988,411 1892 1.253,132 Konzervált hus (sótalan) 988,411 1.253,132 min. 591,919 1892 799,501 Különféle hus (részben 591,919 799,501 sózott) mm. 177,509 1881 178,250 Házinyúl drb. 103,823 1890 14-3,6-1-1 Vaj mm. 2.327,473 1893 14-3,6-1-1 Miivaj nun. 1.300,033 1892 1.305,350 Sajt min. 2.077,482 j 1892 2.232,817 Süritett tej mm. 501,005 !! 1893 2.232,817 Baromfi és vad (értéke 501,005 sterlg). 578,959 j — Tojás drb. 1,323.108,960 1892 1,336.730,280 Az egyes behozatali czikkekről a következők em­líthetők fel: S ö r: Brémai sörfőzők igen sok u. n. pilzeni sört importálnak. A continensről behozott sör 105.660 font st. értéket képviselt (1891-ben S3.647 és 1892-ben 85,776 fontot. (Viszont kivitetett 1.505,699 font st. értékű,an­gol sör Ausztráliába, Kelet-Indiába, az Egyesült Álla­mokba, Dél-Afrikába, Nyugat-Indiába és Egyptomba. Komló: 204,592 font értékben hozatott bo és ebből 7 156 font értékű reexportáltatott. Bor: behozatott 14.68 millió gallon (1892-ben 17.31 milikV, pezsgőbor 10.16 millió palaczk (1892-ben 9.62 millió palaczk.) Szeszesital: behozatott 10.96 millió gallon (1892-ben 11.83 millió.) Dohány: behozatott 84.218.342 font (1892-ben 67.560.910 font.) * Tea: behozatott 249.9 millió font (1892-ben 239.4 millió) és ebből 33.5 millió font reexportáltatott. Ivávé. A behozott 828,858 mm.-ból ismét kivite­tett 488,309 mm. Hollandiába, Belgiumba, Német­országba, Svédországba és Oroszországba. C z u k o r. Északi Angolországban kísérleteket tet­tek a czukorrépa termeléssel és az eredmény az volt, hogy a termelt mennyiség hektáronkint a kontinensen elért átlagnak a kétszeresét tette, a czukortartalom pedig állítólag 13°/o volt. Angolország 1893. óvi czu­korfogyasztását 1.255,250 tonnára (fejenkint 31 kgr), mig az összes országok czukorfogyasztását 6.200,000 tonnára becsülik. A czukorkereskedelem 1893. óvi ada­tai a következők : behozatal reexpoií font sterling értékben nyersczukor 16.036,935 353,025 szörp 584,747 207,(»27 finomított czukor 11.569,739 164,901-Angolországh aj ó forgalma 1893-ban 61.748,187 tonnát képviselt; ebből angol hajókra 45 457,810 tonna, idegen hajókra 16.290,377 tonna, osztrák-magyar ha­jókra 155,708 tonna jutott. A londoni kikötőbeli 1893-ban 11 osztrák ét* ma­gyar hajó (közte 8 Adringőzös) fordult meg 20,000 tonna rakománynyal, mig a mult évbeli 8 osztrák és magyar hajó fordult meg 11,000 tonna rakomány nyal, Kiviteli czégeink ismételt figyelmeztetések daczára még mindig félreértik az angol á r u v é d j e g y t ö r­vényt. Nevezetesen azt hiszik, hogy ez a törvény nem alkalmaztalik, ha az áru csak átmeneti forgalom­ban érinti Angolországot és rendeltetési helye nem va­lamely angol gyarmati kikötő. Kiemeljük tehát, hogy Angolország ezt a törvényt alkalmazza minden árura, mely angol területet érint, bármi legyen is az áru végső rendeltetési állomása. Sőt az árut épen a transito-forgalonira alkalmazzák a legnagyobb szigor ral, mert ugy tapasztalták, hogy az angol kikötőkön való átmenetet sokan azért választják, hogy az angol eredetet illetéktelenül jelző védjegy indirccte megerősít­tessék Kiviteli czégeink, melyek Angolországba vagy angol kikötőkön át bárhova árut küldenek és bizonyos árumegjelölést használnak, bizonyosodjanak meg afelől, hogy a. megjelölés nem ütközik a törvénybe. Előfordult az eset, hogy angol megrendelők hanyagságból vagy tudatlanságból, olyan megjelölést irt-ak elő, mely a tör­vénybe ütközött de ilyen esetben a vámhatóságok nem fogadtak el semmiféle mentséget, hanem elkobozták és megsemmisítették az árut. A konzulátus itt már nom segíthet. Az angol „Merchandise Marks Act" főbb intéz­kedéseit a „Kereskedelmi Közlemények" 1893. évi 13-ik (augusztus 10-iki) számában tüzetesen ismertettük ; czé­geink egyébiránt, ha biztosan nem tudják, hogy az áruniegjelölós megfelel-e a törvénynek, legjobban teszik, ha előzetesen fordulnak az ottani osztrák-magyar kon­zulátushoz, mely tüzetes és megbízható fölvilágoáitással szolgál. Végül újból és újból figyelmeztetjük kiviteli czé­geinket, hogy előttük ismeretlen angol czégeknek no hitelezzenek, amíg azokról szokott módon értesítést nom szereztek be. (1049.) Yáiniigy. Származási bizonylatok Spanyolországba. A kereskedelemügyi m. kir. Minister ur az érdekletteket a következőkről értesiti : A spanyol kormánynak f. évi márczius hó 8-án kelt rendelete értelmében a Spanyolországba vitt áruinkat kisérő származási bizonyítványoknak akár valamely magyar vagy osztrák vámhivatal által, akár más hatóság vagy személy által állíttatnak ki —a fel­adás helyére nézve illetékes spanyol konzuli hivatal által hitelesítve kell lenniük, mely hitelesítésért járó dí j 5 peseta-ban, illetve ha az áru után Spanyolország­ban fizetendő vám 20 peseta-nál kevesebbet tesz, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom