Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

A füzet VII fejezetet tartalmaz. Az I. fejezet előadja, hogy kereskedelmi viszonyunk Rumániával miképen szabályoztatott. A II. fejezet ismerteti a rumán vámszabályzat főbb határozatait, melyek kivitelünket érdeklik, fölsorolja Rumánia 35 vámhivatalát, szól az áruk beviteléről, az átvitelről, a vasúton való szállítást illető külön határozatokról ós közli egész terjedelmében a szerződéses tarifát, melyet a Rumániába való bevitelre nézve a német—rumán kereskedelmi szerződés megállapított ós mely a tőlünk eredő árukra nézve is érvényes. A III. fejezet behatóbban tárgyalja azokat az árukat, melyekkel a megnyílt rumán piaczokon tért foglalhatunk : ilyenek nevezetesen füstölt hus és kolbászfélék, sajt, hüvelyesek, liszt, tésztanemüek, dara, keményítő, komló, finomitott czukor, boreczet vagy t'aeczet, sör, lepárolt szeszes italok, konzervek, ásványvizek, kénsav, eserzőanyagok, írónők, viasz, szappan, gyertya, áruk viaszból, cserzett bőrök, finom bőrök, lószerszámok, nyergek, hajtószijak bőrből, finom bőráruk, utazási czikkek, bőrkeztyiik, ezipészáruk, szücsáruk, kaucsuk ós guttapercha, szövetek és tricotszövetek, kötött áruk, paszománt- és szalagáruk, nemezáruk, pamutszövetek, kötéláruk, vászon, hajtószijak lenből, kenderből és pamutból, ruházatok, papíráruk, lemezpapiros, épiilet-és szerszámfa, puha fatörzsök, hordók, dongák, közönséges faáruk, kosárkötőáruk, iürnirok, parketták, bútorok, szerszámok, műszerek stb. fából, esztergályos árúk, kőszén és koksz, barnaszén, kőfaragó munkák, malomkövek, czement, fazekasáruk, kőedény, porczellán, agyagipari díszműáruk, ablak- ós táblaüveg, palaezkok, üvegáruk, fémáruk (háztartási eszközök rézből, tartályok, vas, aczél, sinek, pántvas, hengerezett, vaslemezek, bádog, aczélplóh, aczéllemezek, vassodronyfonadék, szegek és csapszegek, srófok, emelőrudak, tengelyek, rostélyok, vaspléháruk, pénzszekrények, földművelési eszközök, késmüves áruk, gépek és géprészek), kocsik, művirágok, játékszerek, apróáruk stb. A IV. fejezet tájékoztat a consuli hivatalok igénybevételére nézve. Az V. fejezet tájékoztat aziránt, hogy a Magyar Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodáját és bukaresti kirendeltségét mily ügyekben vehetik igénybe az érdeklődő czégek. Végül a VII. fejezet ismerteti a rumán kereskedelmi törvény fontosabb intézkedéseit, a kereskedelmi társaságokról, a ebekről, az idézési, felebbezési és bejelentési határidőkről, a csődnyitási határozatról, a rumán hagyatéki, váltó és csődeljárás főbb részleteiről. Ezek kapcsán tüzetesen ismertetjük Rumánia 1893. évi külkereskedelmének statisztikáját. Rumánia áruforgalma 1893-ban. II. A rumán áruforgalom az 1893-ik évben nagy emelkedést mutat. Összforgalma sulyszerint, a legnagyobb mit Rumánia eddig felmutatni tud és sokkal túlhaladja az előbbeni évek forgalmát, mi áruforgalmi statisztikájának következő számából látható. Be- ós ki v i t e 1 e g y ii 11: 1885-ben 2.368,353 tonna, 1886-ban 2.276,594 „ 1887-ben 2.219,459 „ 1888-ban 2.405,148 „ 1889-ben 2.722,382 tonna, 1890-ben 2.774,882 1891 ben 2.757,210 „ 1892-ben 2.612,671 „ 1893-ban 3.696,288 ,. Az 1893-ik óvi emelkedés a megelőző eszsendővel szemben ugy a behozatalnál (-j- 71,343 tonna), de még inkább a kivitelnél (+ 1.012,864 tonna) mutatkozik és mindkettő túlszárnyalja Rumánia eddigi bevitelének, illetve kivitelének súlyát, mint az 1885. óta a következő számokból látható : Behozatal : Kivitel : 1885-ben 571,183 tonna. 1.797,170 tonna. 1886-ban 571,664 „ 1.704,930 „ 1887-ben 414,243 „ 1.805,216 1888-ban 453,243 „ 1.951,905 „ 1889-ben 485,439 „ 2.236,943 1890-ben 553,938 „ 2.220,944 1891-ben 702,604 „ 2.054,606 1892-ben 653,370 „ 1.959,301 1893-ban 724,713 ,, 2.972,165 „ Rumánia külforgalma az 1893-ik évben érték szerint is messze túlszárnyalta valamennyi megelőző esztendő összes külforgalmának értókét, nevezetesen : Be- és kivitel együtt: 1885-ben 516.507,351 frank. 1886-ban 552.044,625 „ 1887-ben 580.407,365 „ 1888-ban 567.166,962 1889-ben 642.111,245 1890-ben 638.749,469 1891-ben 711.344,768 1892-ben 666.131,353 „ 1893-ban 805.658,641 Az összforgalom értékének emelkedése volt az 1893-ik évben a megelőző esztendővel szemben 139.527,278 trank, külön pedig a behozatalé 44.249,982, a kivitelé 95 277,306 frank. A behozatal és kivitel értékének hullámzása 1885 óta a rumán áruforgalmi statisztika következő számaiból látható: Rumánia bohozatalának kivitelének értéke • 1885-ben 268.539,150 frank. 247.968,201 frank. 1886-ban 296.497.362 „ 255.547,262 „ 1887-ben 314.680,752 „ 265.726,613 1888-ban 310.378,320 ., 256.788,642 1889-ben 367.944,099 „ 274.167,146 1890-ben 362.791,054 „ 275.958,415 1891-ben 436.682,685 „ 274.662,038 „ 1892-ben 380.747,296 „ 285.384,057 1893-ban 424.997,278 „ 380.661,363 „ A behozatal értéke tehát csak az 1891. évben (az uj vámtarifa életbeléptetésének évében) volt, nagyobb, mint az itt utolsónak kimutatott 1893-ik évben, mig a kivitel értéke eddig meg sem közelitett magasságot mutat az 1893-iki esztendőben. A behozatal emelkedésével emelkedett Rumánia vámbevitele is, mint a következő számokból látható : 1885-ben 15.623,185 frank. 1886-ban 17.173,595 „ 1887-ben 21.191,897 „ 1888-ban 20.321,024 „ 1889-ben 23.093,970 „ 1890-ben 20.520,569 „