Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 70 Aruczikk: Svájcz összes bevitele : 1893. 1892. Darab 1. 2. 3. 4. Ló 7,694 8.368 Ökör 24,666 32,459 . Tenyészbika 957 5,751 / Tehénfogat váltott 3,209 5,318 \ 5. Marha váltott 679 218 6. Fiatal marha 2,721 4,845 7. Hizlalt borjú 11,339 11,599 8. Sertés 60 kg. nehezebb 55,320 9. Sertés 60 kg.-ig 10. Juh 1891. 7,876 60,140 19,749 Ebből bevitel a monarchiából 1893. 1892. Darab 406 1,256 52 98 2 12 9 673 4,447 260 1891. 659 1511 216! 26 15 18,170 781. 3,294 67,096 86,296 2,785 2,061 12,489a nehezebbekkel együtt 50 nehezebbekkel együtt 63,086 67,373 70,031 10,304 14,327 16,294 Svájcz állatbevitele ugy általában, de különösen monarchiánkból apadt. Az apadás nagy, a szarvasmarhánál kisebb, de móg mindig jelentős a juhoknál, valamint a lovaknál is. Az apadás sertés bevitelénél is feltűnően nagy, de nem annyira a monarchiából eredő forgalomban, mely különben nagy sertésállományunkhoz képest egészben is csekély. Svájcznak állati élelmezési czikkekből, valamint egyéb állati terményekből az 1891—1893-ik években a következő volt: Svájcz összes Ebből bevitel bevitele : a monarchiából: Árunem : 1893. 1892. 1891. 1893. 1892. 1891. Méterm ázsákban 1. Disznózsír 16,846 24,354 28,937 1,680 2,142 124 291 2. Friss vaj 12,550 9,399 l $ 28,937 l f 1,680 2,142 110 ) 3. Olvasztott l $ 13,747 l f > 3,656 vaj 8,216 52,073 5,645 l $ l f 4,721 2,749 ) 4. Tojás 8,216 52,073 48,784 l $ 48,271 28,645 31,280 28,251 5. Friss hus 9,200 16,157 13,127 2,149 2,335 2,048 6. Huscon-9,200 16,157 13,127 servek 7,310 —. 3 1,307 — — 7. Élő ba-7,310 1,307 romfi 5,935 5,829 6,124 37 43 62 8. Leölt ba-5,935 5,829 6,124 romfi 15,600 3,641 14,020 12,317 3,468 1,112 709 749 9. Vad 15,600 3,641 3,491 12,317 3,468 1,815 1.560 1,451 10. Kolbász-3,491 1,815 félék 3,313 3,256 2,852 3,020 59 76 135 11. Ágy toll 3,313 3,256 3,086 3,156 331 249 263 12. Hólyagok 3,961 4,040 4,010 574 700 1,190 Svájcz bevitele a monarchiából az elősorolt áruczikkekből a tojás ós vaj kivételével nem mondható jelentősebbnek, noha erre a monarchia és különösen hazánk képes lenne. Azonban több czikk bevitelenél monarchiánkból emelkedést látunk, mint disznózsirnál, leölt baromfinál, vadnál, ágytollaknál. A kolbászfélék bevitele monarchiánkból feltűnően apad, noha a szalámi-ipar hazánkban elterjedt és folyvást uj vállalatok keletkeznek, valamint még inkább apadt a hólyagok és belek bevitele is, talán épen összefüggésben a belföldi szalámi-ipar emelkedésével, mely nagyobb menynyiségü hólyagokat és beleket használ fel. (728/94.) Spanyolország külkereskedelme." I. Spanyolország áruforgalma az 1887—1891. években emelkedett, mely emelkedés összforgalmának következő számaiból látható : 1887-ben 1.533-39 millió peseta (frank) ' 1888-ban 1.479-19 „ 1889-ben 1.763-17 „ 1890-ben 1.878-90 „ 1891-ben 1-951-02 „ Spanyolország ezen nagy értéket képviselő külkereskedelmi áruforgalma túlnyomó részben tengeren örtónik, ós csak kisebb része a szárazföldi határon át. Tengeren való forgalmának jóval nagy fele idegen országok lobogói alatt közvetittetik, kisebb fele pedig nemzeti lobogó alatt. Összforgalmának értéke az utolsó három évben következőkép osztatott meg: 1889-ben 1890-ben 1891-ben nemzeti lobogó alatt 685'42 755'57 775'30 millió peseta idegen ., „ 76671 826-03 843-49 szárazföldön 311-04 297J39 332-2

3 ^ _ összes forgalom 1-763-17 1-878-90 1-951-02 millió peseta Spanyolország tengeri áruforgalma ugy a nemzeti lobogó, de még inkább az idegen lobogó alatt folyvást emelkedik, valamint szárazföldi forgalma is némi emelkedést mutat átlag véve. Spanyolország külfoi'galmában a bevitel ós kivitel aránya áruforgalmi statisztikájának számaiból látható : Bevitel Kivitel 1887-ben 811"21 millió peseta 722-18 millió peseta 1888-ban 716-09 „ „ 763-10 „ 1889-ben 866-31 „ „ 896'86 „ 1890-ben 941-14 „ „ 93776 „ 1891-ben 1.018-77 „ „ 932.24 „ E számokból kitetszik, hogy Spanyolország úgynevezett kereskedelmi mérlege hol activ, hol passiv volt, nagyobb eltérés azonban ritkábban fordult elő. Spanyolország külforgalmát 54 állam, ország és gyarmat szerint mutatja ki, melyek közül legnagyobb forgalma — bevitelének sorrendjében — a következőkkel volt: Bevitel Kivitel 1891-ben milló peseta millió peseta 1. Francziaország .... 326-79 457-23 175-99 3. Egyesült államok .... 86-73 15-12 4. Portugal 53-67 33.33 5. Német birodalom .... 42-53 10-15 6. Belgium 38-48 17-47 7. Cuba szigete 37-27 114-86 8. Oroszország .... 23-76 0-48 9. Olaszország 23-57 7-68 10. Fillippini szigetek 22-50 14-05 11. Puertó Rico-sziget. 16-89 17-12 12. Norvégia 16-71 1-99 13. Svédország 14-91 1-46 14. Argentínai köztársaság . 11-30 7-80 15. Marokkó . . . . '. 8-72 1-44 16. Törökország 8-47 o-oo 30. Osztrák-magyar monarchia . 1-76 o-oo Spanyolország kiilforgalnií t

az osztrák-magyar vámterülettel igen lényegtelen ós nagyon változó. Az 1891-ik évben 1.761,091 pesetával a monarchia a 30-ik helyet foglalta el Spanyolország bevitelében, a kiviteli értéke pedig csak 4,483 peseta volt. Közlekedési és díjszabási ügyek. Az osztrák—magyar vasúti kötelék II. rósz 4. díjszabási füzetéhez folyó óvi május hó 1-ón a VI. pótlók lép életbe. Ezen pótlék az áruforgalmi korlátozások kiegészítését, illetve módosítását, a reexpeditionális táblázat változtatását, díjtétel-változtatásokat, Dános állomásba való forgalomban darab áru-díjtételek életbeléptetését, a forgalom beszüntetését Puszta-Szt.-Imre kitérőn, uj magyarországi állomásoknak a díjszabásba való levonását, a kilométermutató ós póthatáridő-táblázat kiegészítését ós helyesbítéseket tartalmazza. Az osztrák-magyar—svájezi vasúti kötelékben 1890. óvi márcz. l-jétől érvényes kivételes fadijszabás (IV. rész 2. füzet) és az osztr. —magyar—svajez—délbadeni forgalom XXII. számú kivételes