Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

ll/ileti tudósítások. Közgazdasági jelentés Turn-Szeverinből. A turn-szeyerini cs. és kir. alconsulatus 1893. óvi jelentése szerint az úthálózat a magyarországi határ felé .meghosszabbíttatott. A Tergu-Jiu-ból a Vulkán-szoroshoz vezető müut közel van a befejezéshez, s a Tergu-Jiuból a Vulkánszorosig vezető vasútvonal építésének előmunkálataira a rumán kormány megadta az engedélyt. A rumán pénzügyminisztérium 1893. julius havában a Dunagőzhajó-társaság t u r n - s z e v er in i hajógyárát azon szándékkal vette meg, hogy azt oly módon fogja- nagyobbítani és kiegészíteni, hogy abban saját használatra uj hajókat is tudjon építtetni. Az állam tulajdonában jelenleg öt gőzös és 46 uszályhajó van és az Escher és Wyss czégnól Zürichben most készül egy nagy személyszállító gőzös, mely a turn-szeverini hajógyárban fog összeáliittatni és vízre bocsáttatni. A turn-szeverini hizlaldában az 1893. évben beállittatott 14,454 drb sertés, vagyis 4000 darabbal több, mint a megelőző évben. Ezen mennyiségből Magyarországban eladatott 6000 drb, a többi pedig bent az országban került fogyasztásra. A turn-szeverini hizlalda 30,000 drb sertés befogadására van berendezve. Rumániából vasúton az 1893. évben kiszállíttatott, 15,105 drb sertés Orsovába, mig 1892-ben csak 4662 drb került oda kivitelre. Az 1893. évben kiszállíttatott Magyarországból Turn-Szeverinen át 2722 drb ló, onnan pedig juh ós kecske nagyobb csapatokban hajtatott a magyarországi határvidékek felé. Rumánia baromfi-állománya is szaporodott. A turn-szeverini sertés-hizlaldában elhelyezett coneervgyár, mely kapcsolatban volt egy sertésvágóhíddal, melyet egy svájezi társulat tartott üzemben, jutalmazó foglalkozás hiányában kénytelen volt 1893-ban az üzemet megszüntetni és felszámolni. A turn-szeverini consulatus kerületében a legjelentősebb ipartelep egy szép haszonnal dolgozó sörg y á r kapcsolatban szeszgyárral; azután van több kisebb téglaégető, fazekas- és agyagáru-telep, kötélverő- és timármühely. A szappanfőzők száma szaporodott és kb. tíz uj vizi- és gőzmalom létesíttetett. A p a r q uettagyá r Grozestiban jelentősebb tevékenységet fejtett ki ez évben. Egy bécsi ezóg kőbányája, hon/ nan a kövek a csernavodai hídépítéshez szállíttattak, a hidópitós befejezése után megszűnt. A forgalom a turn-szeverini consulatus kerületében az 1893. évben igen szerénynek mondható, minek oka főkép a pénzszűke, mely különösen az óv vége felé mutatkozott feltűnő módon, valamint az alacsony gabonaárak, melyek még mindig tartanak. A főbb g abonanemüek árai Turn-Szeverinben a következő hanyatlást mutatják: buza 8—5 frank hlkint, tengeri 57a

—4'/2

„ rozs 5 V2

—472 árpa 6—572 » 100 kgkint, zab 10 -97a „ Az alacsony gabonaárak daczára az 1893. óvi gabonakivitel nagyobb volt, mint a megelőző évben. Az 1893-ik évben az osztrák-magyar vámterületről Turn-Szeverin melletti Verciorovába érkezett, va! lamint a Rumániából Verciorován át Orsovába kiszál: litott áruk mennyiségét a következ6 számok mutatják : Behozatal Kivitel Kilogrammokban 1. Gyarmatáru és fűszer 290 I 2. Déli gyümölcs 2,418 — 3. Czukor 4,665,089 4. Gabonanemiiek és hüvelyesek . . . 145,310 970,177 5. Liszt — 325 6. Főzelék és gyümölcs 74,808 69,114 7. Szarvasmarha drb — j 8. Juh ós kecske — 1,0C0 9. Sertés — 15,109 10. Só drb 2,722 13 11. Egvéb állatok 712 30,6'I2 12. Állati termékek " - . 14,074 21,703 13. Zsiradékok és olaj 15,287 368 14. Sör 53,598 15. Szesz és pálinka 25,954 16. Bor 6,728 497 17. Ásványvíz 227,937 18. Eledelek 17,301 44,286 19. Épület és tűzifa 153,126 1.572,860 20. Kőszén, coaks ós briquette 16.618,792 146,700 21. Esztergályos és faragó anyagok . . . 5,363 12,274 22. Ásványok és érezek 5.598,124 23. Gyógy- és illatszeráruk 1,907 24. Festő- és cserző-anyagok 122,251 2">. Mézga, gyanta és ásványolaj .... 66,750 4.357,007 26. Pamut, fonal és növ. fonó anyagok . . 1.019,022 41,369 27. Gyapjú ós gyapjuáruk 139,763 28. Selyem- és selyemáruk 6,844 29. Ruházatok, fehérnemüek ós pipereáruk . 75,420 30. Kefekötő- és szitakötőáruk 1,064 31. Áruk szalmából és háncsból .... 1,676 32. Papiros- és papirosáruk 137,236 ;

— 33. Kaucsuk, guttapercha és ezekből való áruk 24,031 34. Dőr, bőr- ós szücsáruk 169,836 35. Fa- és csontáruk 227,973 86. Üveg és üvegáruk 298,277 — 37. Kő- ós agyagáruk 6.268,265 335 38. Vas-, fém- és ezekből való áruk . . . 1.231,515 9,292 39. Gépek és közlekedési eszközök . . . 668,680 126 40. Műszerek, órák ós apróáruk .... 52,497 41. Vegyészeti segédanyagok ós áruk . . 4-89,919 17,796 42. Gyertya ós szappan 6,824 43. Gvnjtóáruk 32,770 — 44. Irodalmi ós műtárgyak 11,170 45. Hulladékok 241 550,984 46. Különfélék 159 583 Rumánia bevitelében résztvettek még a nómet birodalom 867,862 kg. vas- és aczólárukkal, 556 kg. gyapjuáruval, 500 kg. rizszsol, 3279 kg. kikészített bőrökkel; Nagybritannia és Skandinavia 1407 kg. heringgel, Bulgária 1266 kg. gyapjuáruval, Szerbia 1907 kg. nyersdohánynyal és 403 kg. kötélverő árukkal és Olaszország 305 kg. táblaolajjal. Rumániából kiszállíttatott a német birodalomba 41.000,000 kg. gabonanemüek és hüvelyesek, 10,000 kg. liszt, 80,000 kg;baromfi és tojás, ISOO kg. szőr ós sörte, 80,500 kg. bor, 145,000 kg. szerszámfa, 98,0(0 kg. ócska vas, 423,000 kg. különféle hulladékok és 70u0 kg. különfélék ; Erancziaországba 69,000 kg. széna, 27,000 kg. nyers bőrök és irhák, 1500 kg. bor ós 3500 kg. különfélék; Olaszországba 1557 kg. selyemgubó ; Belgiumba 10,573 kg. bor; Svájczba 10,000 kg. baromfi és tojás, 55,000 kg. disznózsír és szalonna; 412,000 kg. bor, 42,000 kg. kolbász és füstölt hus és 20,080 kg. ócska vas; Szerbiába 3400 kg. déli gyümölcs, 200 kg. dohány, 2800 kg. faolaj, 7300 kg. egyéb olaj, 9200 kg. sózott halak, 750 kg. eledelek, 5700 kg. petróleum, 590 kg. gyapjuáruk, 34( 0 kg. különféle faáruk, 750 kg. közönséges üvegáru, 11,900 kg. vas-és aezóláru ós 3500 kg. különfélék. . A cs. kir. szab. Dunagőzhajó-társaság által 430 uszályhajón transitó átvitetett az 1893-ik óv-