Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 2172 — kisebb lett, mint 1891-ben volt. A beviteli országok sorrendjében monarchiánk a 20, a kivitelében pedig a 21 -ik helyet foglalja el. Belgiumnak legnagyobb behozatala van Francziaországból, az északamerikai Egyesült Államokból, Nagybritanniából, Hollandiából ós a német birodalomból '299.54, 206.53, 182.62, 178.71, és illetőleg 167.82 millió franc értékben, legnagyobb kivitele pedig a nómet birodalomba, Nagybritanniába, Hollandiába és az északamerikai Egyesült Államokba 312.17, 310.66^ 234.55, 187.90 ós illetőleg 53.14 millió franc értékben mind 1892-ben. Belgium beviteli főbb czikkei monarchiánkból, valamint azok, melyek hazánkat is közelebbről érdeklik, áruforgalmi statisztikájának kimutatása szerint a következők, melyek hullámzása az utolsó három évben volt: a) A bevitelnél monarchiánkból: 1892-ben 1891-ben 1890-ben 1. Ló 101,000 frc. — frc. — frc. 2. Épiiletfa és szerszámfa .... 1.223,000 „ 640,000 „ 191,000 „ 3. Vaj, friss és sózott 121,000 „ 30,000 „ — 4. Egyéb gabonanernüek a buza, tönköly és kétszeres kivételével . . . 871,000 „ 923,000 „ 504,000 „ 5. Liszt, korpa,kenyér, kétszersült stb. . 9.000 „ 82,000 „ — 6. Tojás 625,000 ., 655,000 ., 982,000 „ 7. Gyógyanyagok . . 50,000 „ 66,000 „ 10,000 „ 8. Lenfonalak s egyéb fonalak növényi anyagokból . . . 2.012,000 „ — ,, — 9. Aszalt szilva és szárított szőlő . . . 265,000 „ 146,000 „ 120,000 „ 10. Nyers ásványanyagok meg nem munkálva 15,000 „ 184,000 „ 56,000 „ 11. Kender, csepü és len 82,000 „ 23,000 „ — 12. Gyapjú .... 41,000 „ 14,000 „ — 13. Mindennemű papiros 25,000 „ " 36,000 „ 6,000 „ 14. Bőrök megmunkálva 25,000 „ 15,000 „ 18,000 „ 15. Nyers dohány . . 33,000 „ 6,000 „ 9,000 „ 16. Festő - anyagok és festékek .... 97,000 „ 54,000 „. 85,000 „ 17. Növényi anyagok . 107,000 „ 30,000 „ 14,000 „ 18. Bor 60,000 „ 146,000 „ 55,0(X) „ 19. Buza — 1.814,090 „ — Kivitelünk Belgiumba állandó ós nagy emelkedést mutat, épület- ós szerszámfából, gabonanemüekből, leginkább aszalt szilvából és cserzőanyagokból. Jelentősebb tojás kivitelünk is van Belgiumba, amely azonban hanyatlást mutat. Monarchiánk kivitele tehát Belgiumba leginkább félgyártmányokból és élelmezési nyers anyagokból áll. Ezzel ellenkezőleg monarchiánk behozatala Belgiumból gyártmányokból és kész iparczikkekből történik, mint azt Belgium áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatják : b)a kivitelnél monarchiánkba: 1892-ben 1891-ben 1890-ben 1. Fegyverek .... 502,000 frc. 616,000 frc. 517,000 frc. 2. Gyapjú, kecskeszőr és stb. fonál .... 2.521,000 ,, .1.925,000 „ 748,000 „ 3. Vasúti és tramvay-kocsik 488,000 „ 3.719,000 „ 209,000 „ 4. K. m. n. n. gépek és műszerek .... 279,000 „ -216,000 „ 237,000 „ 5. Zsir 56,000 „ 52,000 „ 18,000 „ 6. Egyéb állati nyers anyagok .... 188,000 „ 210,000 „ 203,000 „ 7. Kender, csepü és len. 97,000 „ 174,000 „ 425,000 „ 8. Nyers bőrök . . . 323,000 „ 285,000 ,, 405,000 „ 9. Gyapjúszövetek . . 323,000 „ 381,000 „ 367,000 „ 10. Öblös üveg stb. . . 302,000. „ 908,000 ., 563,000 „ Monarchiánk zsirbehozatalaemelkedik, mig a nyersbőr, kender, gyapjúszövetek, ós az üvegáruké csökkent, végre nagy behozatalunk volt különösen 1891-ben vasúti és tramway kocsikból és kisebb behozatalunk gépek- és műszerekből. * * * Belgiumnak földrajzi fekvésénél fogva nagy jelentőségű átviteli forgalma van, még pedig ugy a tengeren, mint szárazföldön és vasutakon. Ezen átvitel i forgalmának értéke volt 1892-ben 1.274,884,000 frc., 1891-ben 1.327,973,000 frc., 1890-ben 1.511,128,000 frc., mely összegből esett 1892-ben 1891-ben ' 1890-ben a tengeren át való vitelnél 573.443,000 frc. 583.057,000 frc. 710.648,000 fre. szár^zfölclön ós vasutakon . 617.664,000 „ 667.507,000 „ 714.520,000 „ cs3ítornákoii es folyókon . . 83.777,000 „ 77.409,000 „ 85.960,000 „ Belgiumon át mozgó transitforgalomban monarchiánk a behozatalnál az országok és államok sorrendjében a 12., a kivitelnél pedig a 7-ik hetyet foglalja el következő értékekkel: a behozatalnál a kivitelnél 1892-ben 17.278,000 franc 31.195,000 frc. értékkel, 1891-ben 11.598,000 „ 33.069,000 „ 1890-ben 11.862,000 „ 30.774,000 „ Ezen átviteli forgalom tekintetében a monarchia kivitele tehát sokkal nagyobb mórtékben van érdekelve mint behozatala, noha az utóbbinál is 1892-ben feltűnő nagy emelkedés mutatkozik. Hogy mely áruezikkeink veszik utjukat Belgiumon át, azt sajnos nem mutatja ki a Belgium áruforgalmi statisztikája. Azonban régebbi áruforgalmi kimutatásból tudjuk, hogv monarchiánkból Belgiumon át főkép a tojás, azután apróáruk, baromfi, vaj, vad, bor stb. kerülnek kivitelre. Belgiumon át pedig behozatnak monarchiánkba nyers ós fehérített pamutfonalak ós pamutszövetek, azután gyapjú ós gépek öntött vasból, valamint kisebb mennyiségben indigó, lenfönalak, nyers pamut stb. Végre felemiitjük még, hogy Belgium vámbevétele az utolsó három évben a következő kisebb emelkedést mutatja: 1892-ben 32.628,589 franc, 1891-beu 32.602,420 franc, 1890-ben 31.766,236 franc. Közlekedési és díjszabási iigyek. Apostag állomás márczius hó 24-én ugy a személy-, mint az áruforgalom számára megnyittatik. A Budapest Fárkány között vegyes pályában közlekedő szemólyhajó-járatok a már közzétett tavaszi menetrend szerint ápril hó 7-én megkezdődnek. Első menet Budapestről Párkányba ápril hó 7-én, Párkányból Budapestre ápril hó 8-án. A Budapest—Bécs között közlekedő postahajó-járatok Budapestről márczius 30-án, Bécsből ápril hó 1-én kezdődnek. Salgó-Tarjánon feladutt üvegáru-küldemények. Salgó-Tarján állomáson feladásra kerülő, a m. kir. államvasutak bármely állomására rendelt A) és B) osztályba tartozó közönséges üvegáruk s B) osztályba tartozó üvegtábla és üveggömbök szállítására a m. kir. államvasutak vonalait illetőleg a magy. kir. államvasutak helyi díjszabásában foglalt XIX. kivételes díjszabásának megfelelő következő szállítási díjmérséklés engedélyeztetett. 1. Kocsi és fuvarlevelenkint legalabb 5000 kg. feladása vagy ezen súlyért való díjfizetés esetén az „A" osztálynak 10" n-kal rövidített díjtételei.