Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

32 A szamosvölgyi vasút részvénytársaság igazgatósága az '894. óvi anyag-szükségletének száí­iitása iránt pályázatot hirdet. Szállítandó lesz : 1. Erdei termények. II. Üveg­áruk. III. Szövött- és fonottáruk. IV. Bőráruk. V. Rug­gyantaáruk. VI. Papirnemüek. VII. Kefekötő- és seprü­áruk. VIII. Olaj- és zsírnemüek. IX. Festőanyagok, máz és enyv. X. Fémáruk. XI. Vas- és aczéláruk. XII. Távírda anyagok. XIII. Különféle anyagok. Az ajánlatok legkésőbb f. évi márczius hó 15-ig a fentnevezett igazgatósághoz nyújtandók bo. Az ál­talános, valamint a részletes feltételek a fentnevezett igazgatóság anyagszerkezelési osztályánál (Deésen) 20, illetve 10 krórt megkaphatok. A szállítandó czikkek részletes kimutatását az* érdeklettek megtekinthetik a Tudakozó Irodában. Bá­natpénz 5°/0 . (A. 30). • b) Vegyes árlejtések. A nagyváradi kir. törvényszék elnökségéhez f. évi márczius hó 22-ig. az 1895. és 1896-ik évben szükséges könyvkötői munkálatok iránt. A részletes feltételek megtekinthetők a Tuda­kozó Irodában. Bánatpénz 50 frt. (A. 25). * * * A nagy-enyedi m. kir. -pénzügyigazgatóságnál f. évi márczius hó 14-én papir, nyomtatvány és irodai szerek szállí­tása iránt. A részletes feltételek megtekinthetők a Tudakozó Irodá­ban. (A 28). c) Külföldi árlejtések. A bolgár pénzügy minisztériumhoz márczius 22-ikóig arany- és ezüstérmek szállítása iránt. A m. hó 17-ón tartott első árlejtésen ugyanis 100 aranyfrankért 100 5 5 /ÍOO frank aranyat és 100 ezüst frankért 55 9 7 /100 frank aranyat kértek. Azt az ajánlatot a nevezett pénzügyminisztérium drágállotta. A bolgár hadügyminisztériumhoz márczius 9-ikéig a szófiai, philippopoli, slivnói, sumlai, ruscsuki ós viddini raktárakba szállítandó gyógyszerek és sérv­kötőanyagok szállítása iránt. Pótárlejtés márczius 10-én Bánatpénz 5%. * * * A bolgár hadügyminisztériumhoz márczius 12-ikéig 134 tölténykocsi és 24 gyógyszerkocsi szállítása iránt. Pótárlejtés márczius 17-én. (396. sz). * * * A bolgár közlekedési minisztériumnál már­czius 13, 14., 15-én (uj sz.) árlejtés a bolgár állam­vasutaknál szükséges vas- és fémáruk és egyéb szük­ségleti czikkek szállítása iránt. Összes érték körülbelül 100,000 frank. A föltételek és minták a nevezett minisz­térium vontatási osztályában tekinthetők meg. (355. sz.) Fegyes k özIe 111 ények. A termelő szövetkezetek kérdéséről a brassói ke­reskedelmi és iparkamara 1893. évi november 23-iki ülésének jegyzőkönyvében a következőket olvassuk: Az utolsó ülésben a kereskedelemügyi miniszter ur ő nagy­méltóságának termelő szövetkezetek létesítése tárgyában kiadott magas leirata egy bizottságnak; tanulmányozás ós jelentéstétel végett átadatott. A bizottság a kérdést a titkár kimerítő előadása alapján tanácskozás alá vette, ilyen szövetkezetek a kerület ipar­dusabb helyein leendő létesítésének lehetőségét megfontolta és a következő eredményhez jutott: Habár nem szenved kétséget, hogy a termelő szö* etkezetek, mint az ipari, kereseti és gazdasági szövetkezetek legmagasabb fokának létesítése a legnagyobb nehézségekkel jár, mivel nála az egyesülő tagokra nézve a legnagyobb igények követeltotnek, mégis fel lehet tenni, hogy városainkban a kisiparnak több ága annak lehetőségét nem zárja ki, hogy ily szövetkezetek létre jöjjenek. A kerületben két ilyféle associatió áll fenn : a nagyszebeni első szíjgyártó szövetkezet és az I. szent-ágothai bőrgyár-szövetkezet ; Medgyesen hallomás szerint a legutóbbi időben a kötélverők egyesültek. Az ipari kereseti szövetkezeteknek más nemei is léteznek nálunk. Azért ki lehet mondani, hogy a mi iparunknál a társulati egyesülésre egy bizonyos hajlam meg van. Eg3T fő baj a kézműveseink igen nagy részének nagy el­szegényedése és anyagi eszközök nélkül olyan szövetkezetet nem lehet alapítani és fentartani. Szem előtt tartandó, hogy legalább egyelőre bizonyos, épen nagy számú iparosokkal biró iparágak e kérdést illetőleg nem vehetők tekintetbe, mivel egyáltalában min­den kilátás és előfeltétel hiányzik arra, hogy az azokhoz tartozók termelő szövetkezetté fognak egyesülni : ide tartoznak a szabók, a SZŰCSÖK, a czipészek és csizmadiák. Nyersanyag-beszerzési szö­vetkezetekre nézve a czipészek és csizmadiáknál és a szűcsöknél az előfeltételek inkább megvannak, csekélyebb mérvben talán a szerszám-szövetkezetekre nézve. Aztán vannak ismét iparok, melyekre nézve ezen kérdés egyáltalában nem keresztülvihető vagy pedig ezidőszerint jelentéktelen : borbélyok, kocsigyártók, sütők, kőművesek, kovácsok stb. A referáda megemlékszik az e téren tett eddigi kísérletek­ről, a melyek a nyolezvanos évek közepe óta, a beszterczei szép példa által indíttatva, tétettek. Ezen kamarakerületre nézve az egész kérdés nem valami uj. A bizottság azon nézeten van, hogy most a kamara feladata, ezen uj alkalomból termelő szövetkezetek létesítése czéljából ak­cziót megindítani ós pedig első sorban a kisipari élet főpontjaiban. E mellett az ipari kereseti és gazdasági szövetkezetek más ne­meit nem fogja szem elől téveszteni. A mi a keresztülvitelt illeti, czélszerü volna, hogy a titkár ezen kórdóseket az érdekeltekkel tanácskozás alá vegye és megbeszélje és hogy iparunk barátjai és pártolóival együtt az érdekelteket szövetkezeti egyesülésre in­dítani igyekezzék. A kamara a következőt határozza: A bizottság által elő­terjesztett előadás alapján a kereskedelemügyi miniszter ur ő nagy­méltóságához a termelő szövetkezetek létesítése iránt a kamara­kerületben mutatkozó kilátásokról jelentés felterjesztendő. A kamara ilyen szövetkezetek létesítése czéljából akcziót indit meg, e mellett azonban az ipari és gazdasági szövetkezetek más nemeit nem fogja szem elől téveszteni ós igyekezni fog, hogy ezen a téren is továbbfejlesztés megindittassék. A mi az ügy ke­resztülvitelét illeti, a kamara czélszer 'nek tartja akként eljárni, hogy a titkár az ezredéves kiállítás tárgyában is szükségesnek mutatkozó utazásai alkalmával •— eltekintve Brassótól — egyelőre Segesvárit, Medgyesen és Nagy-Szebenben (Nagy-Disznóddal), esetleg Fogarast is a termelő szövetkezetek, valamint más ipari kereseti és gazdasági szövetkezetek létesítésének kérdését az itten első sorban tekintetbe veendő kézműiparokhoz tartozókkal fontolja meg és beszélje meg, ós hogy iparunk barátjai és elősegitőivel együtt az érdekelteket szövetkezeti egyesülésre birni igyekezzék. Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom