Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

_ 22 — ter által kiadott árjegyzéknek vagy a már emiitett bizottság határozatának magát alávetni. Nagyobb árumennyiségeknél ez komoly czivódásokra adott okot a fél és a vámhivatal között, mely esetben rendesen a mi gyárosunk húzta a rövidebbet, mert a fél a vámhivatallal szemben mindig vesztes volt, az árut egyszerűen ott hagyta, ugy hogy a gyá- i ros kénytelen volt árujának megnövekedett kiadásait viselni, vagy azt visszaszármaztatni. Kisebb árumennyiségnél és sürgős szükséglet ese- j tében a fél kényszerítve volt magát a díjjegyzéknek alávetni, mert a bizottság alkalmazásával járó hossza- ! dalmas eljárás időveszteséget, bólyegilletéket, becslő- ! dijat és fekbért okozott, mely kiadások sokszor többre rúgtak, mint az igazságtalanul kirótt forgalmi adó. Igaz ugyan, hogy a becsdij a félre nézve nem volt kötelező, ha a bizottság a számlaértéket helyesnek találta. Csakhogy ez a legritkább esetekben törtónt. Pontos ármegszabás lehetetlenné volt téve, a kereskedőnek az áru birtokba vétele előtt. Lehetetlen volt neki vámmentes szállítási kötésekbe belemennie ós állami szállítmányokat elvállalnia, mert soha sem tudta előre, mennyi kiadása lesz neki az áru megvámolásánál. Annál kcvésbbé tehette ezt, mert a vámhivatalnok urak nemcsak a számlaértéket becsülték tul, hanem a már gyakran emiitett árjegyzéken is jóval tulmentek s maga ezen díjszabás is változásoknak volt alávetve, mert a minister fentartotta magának a jogot, hogy szükség esetén azon változtathasson. Egy ily változás meg is jelent már a julius 28-iki ("aug. 9.) ónaptár szerinti 165. számú szerb hivatalos lapban. Mily igazságtalan ós oktalan volt az egyes áruk árának megállapítása, mely után a 7°/0

-os forgalmi adó szedetett, kitűnik ha csak egy néhány tételét nézzük a julius 28-ikán kiadott ós „javitott" díjjegyzéknek, így pld. 113. tétel. Hordósör 30 frank 100 kgrmonkint. Tehát a 30 franknak 7%-át fizettük sörünk után, melynek ára 9—10 frt ós a bajor sörök után, melyeknek ára 16 frt, ugyancsak 30 frank után szedetik 7%. 119, tétel. Szón 100 kgrmonkint 2 frank. A szerbek a saját szenyai szenüket, melyet kitűnő minőségűnek hirdetnek, 30 ctmsót adják el 100 kgrmonkint, de a külföldi szenet 2 frankra becsülik 100 kgrmonkint. Silány minőségű ostorok a díjjegyzék 400. tétele szerint 7 frankra vannak kgrmonkint becsülve. Sz. és K. ostorgyára Újpesten, Sz. R. czég nevére ostorokat szállított az eredeti számla szerint 200.57 frtnyi értékben. R. az eredeti számlát a vámivhez csatolta ós annak értékét egész helyesen 418 frankban irta ki. A számlát a vámhivatal visszautasította és a 7%-os forgalmi adót nem az említett és magasabb 400-ik hanem a roppant túlhaladott 407-ik tétel szerint 1780 frank után követelte; tehát körülbelül 100%-al többet a díjjegyzék 400-ik tételénél, vagy 400%-al többet a helyes ós valódi értéknél. Végre egy bizottság az árut 450 frankra becsülte, R. czégnek azonban körülbelül 40 frank kiadást okozott ez a „becslés". Egy magyar részvénytársaság Budapesten julius 24-én M. J. czégnek 2 kályhát szállított Belgrádba 111 frtnyi értékben. A vámhivatalnak az eredeti számlát a declarátióval együtt beterjesztették és az ár egész helyesen 230 frankban állapíttatott meg. Az eredeti számlát a vámhivatal visszautasitá s minthogy M nem rendelkezett annyi idővel, hogy a bizottság kiküldését kérje, az érték a declarátióhoz tűzött forgalmiadó-nyugta szerint 41.0 frankban állapíttatott meg ós e szerint számíttatott fel a 71

/„-os adó. Ujabb vámmérséklések Spanyolországban. A Spanyolország részéről Svájczczal, Norvégiával és Németalfölddel kötött ós 1894. évi január hó 1-én életbelépett kereskedelmi szerződésekben az emiitett államoknak biztositott vámkedvezmények a spanyol kormánynyal létrejött megállapodásunk értelmében a magyar ós az osztrák származású árukra is kiterjedvén, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. ó. január 28-án 2704. sz. a. kelt rendeletével közli az alábbi táblázatban egybeállítva az emiitett szerződésekből folyó azon vámmérsékléseket, a melyek Spanyolországba való kivitelünk tekintetében reánk nézve is érdekkel bírhatnak. A spanyol vámtarifa száma Az áru megnevezése "•8-1)01 215. 263. 264. 265. 268. 271. 275. 276. 277. 321-ből 322-ből 334. 335. Lópatkószegek . Közönséges fadeszkák és gerendák, épületfa, kerekfa és hajóépítésre való fa . Mezőgazdasági gépek . Mindeimnemü motorok, kazánnal vagy a nélkül, valamint kazánok is Gőzmozdonyok, lokomobilok és hajógépek kazánnal, vagy ez utóbbi külön . Másféle gépek és géprószek (ideértve a nem kézi kötőgépeket), továbbá elektro-dynamikus gépek Kábelek nyilvános villamos vezetékekhez rézdrótból, különböző anyagokból való borítékkal . . . . Vasúti szemólyszállitókocsik és azokhoz tartozó kész faalkatrészek Mindennemű vasúti teherszállító kocsik, lowrvk, bányáknál használt lowryk, valamint azokhoz tartozó kész faalkatrészek . Mindennemű lóvasúti kocsik és azokhoz tartozó kész faalkatrészek Rum, genever 22 Cartier-fokig Sör Levesbe való tészta, táplálékul szolgáló üledékliszt, kenyér és kétszersült Sajt Vámegység 100 kg. köbmtr 100 kg. A spanyol minimális! ... , szerzodetarifa , ses vám vamj a , peseta hl. 100 kg. 25.— I 15^ b. 14. 18. 3 — 12.50 17.-28.— 24.-20.— 18.50 20.— 36. 18.50 Személy; szállító kocsik I. oszt. 30 II. „ 26 III. „ 24. 23.- i 15.— 58-260.-15.-28 — 0.H0 53.— 160.— 12.50 20.— 0.25 Közlekedési és díjszabási iigyek. Áruforgalom egyrészt Románia, másrészt Ausztria-Magyarország és Németország között. F. é. márcz. 1-én a fent megnevezett áruforgalomban érvényes díjszabás „I. rósz, A. szakasz" megjelöléssel, az ugyanezen áruforgalomban 1890. évi április l-jétől érvényes díjszabási I. részhez II. pótlók lép érvénybe. Ezen díjszabás uj szabályzati határozmányokat tartalmaz,