Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
20 -B e v i t e t e t t : 1893-ban 1892-ben 1891-ben m á z s á k b a n 1. Németbirodalomból . 6.483,877 — 6.707,313 — 6.421,998 2. Hollandiából .... 229,555 - 295,001 — 417,959 3. Belgiumból .... 1 099,071 — 692,816 — 818,772 4. Francziaországból . 811,954 — 591,083 — 1.437,203 5. Brit-Nyugotindia és Guianából 1.225,642 — 1.488,132 — 1.096,129 6. Brit-Keletindiából . . 981,380 — 814,918 — 952,906 7. China és Honkongból . 1,580 2,000 — — 8. Mauritiusból .... 244,506 245,058 — 222,789 9. Spanyol nyugotindiai szi-245,058 getekből " 82,960 12,518 — 19,935 10. Brazil iából .... 406,162 — 397,956 — 502,095 11. Jávából 1 505,176 — 1.993,530 — 2.309,420 12. Philippini szigetekről . 1.817,611 — 1.494,084 1.004,805 13. Peruból 513,050 — 718,188 — 422,211 14. Más országokból 813,394 843,140 — 576,656 Összesen .... 10.030,935 — 16.295,647 — 16.202.458 Anglia finomitott czukor-beyitele volt 1893-ban 11.569,739, 1892-ben 10.620,671 ós 1891-ben 11.332,121 mázsa. Ezen bevitel a következő országokból törtónt, u. m.: Bevitetett: 1893-ban 1892-ben 1891-ben 1. Németbirodalomból . . 6.631,167 — 6.043,396 — 6.572,045 2. Hollandiából .... 1.758,936 — 2.033,291 — 1.751,953 3. Belgiumból .... 515,333 — 360,414 — 269,270 4. Francziaországból . . 2.529,828 — 1.789,956 — 2.155,737 5. Északam. Egyesült Államokból 23,961 — 15,752 — 536,651 6. Egyéb országokból . 110,514 — 377,862 — 46,465 Összesen . . . .11. 569,739 - 10.620,671 — 11.332,121 Angliának tehát állandó nagy bevitele van nyers ós finomitott répa- és nádezukorból, melynek nagy részét a nómet birodalomból fedezi. Érdekesek még a kővetkező adatok Anglia ezukorárainak hullámzásáról, melyek az utolsó tiz évben átlagban a következők voltak: Répaczukor 88% Jávaczukor czukortartalommal 14. szám. mázsánként shil. pence shil. pence 1884-ben 13 11 17 8 1885-ben 14 — 17 — 1886-ban 12 — 14 4V-2 1887-ben 12 2 14 — 1888-ban 14 3 17 11/2 1889-ben 16 1 18 9 1890-ben 12 7 15 9 1891-ben 13 3 15 6 1892-ben 13 7 15 9 1893-ban 15 3 17 6 Kivitelünk Marokkóba. A mult év végén kitört zavargások ismét Marokkó felé terelték a közfigyelmet ós ezért időszerűnek tartjuk kiviteli ezégeinket újból figyelmeztetni ezen császárságra, mely — a politikai zavarok daczára — hálás piacz. A „Keresk. Közlemények" 1893. évi 10. számában ismertettük a marokkói viszonyokat. Igaz, hogy a jogszolgáltatás igen lassú és a követelések behajtása erélyes föllépést igényel. De ebből csak az következik, hogy az exporteurnek hosszabb fizetési határidőket kell engednie, a lejáratok pontos betartására nem kell számitania, figyelembe kell vennie j a pénzszűkét, mely ott gyakori, a közlekedési viszo- | nyok kezdetleges jellegét ós a megrendelési föltótelek szigorú betartása által elejét kell vennie a chicaneoknak. Hanem aki ezekhez alkalmazkodik, rendesen mégis behajtja a követeléseit. Az angolok és francziák forgalma Marokkóval egyre emelkedik. Tiz (10) óv óta rohamosan hóditottak tért ott a németek is ós ők importálják oda Hamburgon át az osztrák és magyar gyártmányokat Ezt első sorban az okozza, hogy a mi ezógeink készfizetést követeltek, továbbá hogy Hamburgból az áruk 10 nap alatt érkeznek oda, mig Triesztből az áru csak 30 nap alatt ér oda, mert Marseilleben ós Gibraltarban átrakják. Marokkó behozatala 1892-ben 47.677,414 frank értéket képviselt (1.956,716 frankkal többet mint 1891-ben), a kivitel pedig 38.4-97,525 frankot tett, 4.185,783 frankkal kevesebbet, mint az előző évben. A Francziaország és Marokkó közt kötött kereskedelmi szerződós több kedvezményt biztosított, melyeket monarchiánk is élvez. Igy pl. borok ós szeszes italok 5% értókvámot fizetnek, a köménymag, faggyú, kender és len, fehér viasz ós szarvak kiviteli vámja leszállittatott, a fahéj, parafa, rózórcz, vasércz, fűzfavessző ós arrasfa kivitele, mely eddig tiltva volt, megengedtetett. Marokkó kikötői Lavache, Rabat, Tetuan, Mazagran, Saffi, Tanger, Mogador és Casablanca és ezek behozatala felől az érdeklődők a Tudakozó Irodában tüzetes felvilágositást kaphatnak. A főbb behozatali czikkek : apa m u t, melyből nyers ós kikószitett állapotban 18 millió frank ára hozatott be ; c z u k o r 9 millió frank értékben hozatott be, jobbára nagyszemii kemény czukor (az árak felől az érdeklettek tüzetesebb adatokat kaphatnak), t h e a (120,000 fr.), selyem és selyemáru, aczél- és vasáru, posztó, gyertya, (amely czikkről tüzetesebb adatokkal szolgálhatunk a hazai ezógeknek), conservek, szesz, mintegy 100,000 frank értékben, részben Magyarországból (180 literes hordókban, 100 literje 42Va frank; 360 literes hordókban. 100 literje 40'/, fr. és 6—700 literes hordókban, 10Ó literje 39—39V2 frank, rendesen 94—95 fokú). Marokkó jelentékeny mennyiségben importált móg tülevelüfát, (Svédországból és Norvégiából) éspedig körülbelül 300,000 frank értékben. A svéd deszkák angol köblatja (9" szóles és 3" vastag) 38—43 centimejával kél. Továbbá behozatali czikkek: olaj, festókáruk, gyógyáruk, zsákok, bőrök, porczellán, illatszerek, szappan, vasáru, petróleum, szón, bútor, üvegáru, agyagáru, gyufa, papir, fezek stb. A dohánybehozatal csak Tangerben van megengedve, a bennszülötteknek a kormány megtiltja a dohányzást. Marokkó földje igen termékeny; jól sikerül benne mindenféle gabona, hüvelyes, gyümölcs stb. A szőlőt nem müvelik, de a ezukornádat elhanyagolják, a gyapot vadon terem. Az állati termékek erős kivitel tárgyát képezik. Az ipari tevékenység szőnyegek, hímzések, bőr-és famunkák, fazekak, fegyverek ós speciális marokkói ötvösmunkák előállitására szorítkozik. (151/94.) Vámügy. A szerbiai obrt-adó. Az obrt-adó beszedése tárgyában a szerb pénzügymin ister 1893. deczember 28-án 1893. deczember 3)-án által 1894. január 9-én kiadott é s 1894. január U-éiT közzétett rendelet főbb határozatait a következőkben ismertetjük:
