Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
4 — frank, szeszre 528,000, borra 495,000 frank stb. Megjegyzendő még, hogy az elmaradt magyarországi buzakivitelt Svájczba pótolták Rumánia, különösen Oroszország ós az ószakamerikai Egyesült Államok. Csupán tengeri kivitelünk Svájczba emelkedett 700,000 frank értékkel és különösen Csehország zabkivitele 4'3 millió frank értékkel, valamint a ezukoré 2.407,000 és tojásoké 363,000 frank értékkel. Svájcz kivitele monarchiánkba az itt utolsónak kimutatott három évben alig változott. Kitetszik ez áruforgalmi statisztikai kimutatásának következő számaiból: Kivitel. 1890-ben 1801-ben 1892-ben +több í/0 ban — kevesebb Érték millió frankokban 1. Monarchiánkba . . . 38.98 36.25 37.34 — 1.10 5.68 2. Németbirodalomba . . 181.88 164.04 162.20 — 1.85 24.66 3. Francziaországba . . 123.52 124 98 102.55 —22.43 15.59 4. Olaszországba . . . 50.31 47.00 45.70 — 1.29 6.95 5. Nagybritanniába . . . 106.49 113.10 117.41 + 4'32 17.85 6. Oroszországba . . . 13.68 13.68 13.31 — 0.36 2.03 7. Dunai országokba . . 7.23 8.47 7.37 — 1.10 1.12 8. Európai Törökországba . 5.81 6.20 5.66 — 0.54 0.86 9. Északamerikai Egy. Áll. 82.67 71.70 76.33 + 4.63 11.61 10. Braziliába .... 4.06 4.14 4.98 + 0.84 0.76 Noha tehát Svájcz kivitele monarchiánkba sokkal kisebb, mint behozatala onnan, mégis monarchiánk Svájcz kivitelében ugy általában, mint viszonylag, fontos helyet foglal el. Azon jelentősebb czikkek, melyeket Svájcz monarchiánkból, illetőleg a magyar korona országaiból is az 1892-ik óv folytán bevitt, áruforgalmi kimutatása szerint és használati vámtarifájának sorrendjében a következők : Bevitel Svájczba az osztrák-magyar vámterületről 1892-ben. <~ S á-ts Az árumegnevezése Suly Ertek oä N ° fcH 02 19. Ásványvíz 1.957 q 88.065 frank 58. Hamuzsir 1.449 „ 65.205 76. Keményítő, dextrin stb. . . . 2.066 „ 111.564 „ 79. Szesz, emberi élvezetre nem alkalmas 31.057 „ 1,428.622 „ 137. Hordófa, nyers 11.819 „ 212.742 „ 138. Egyéb fürészelt faáru cserfa . 25.499 „ 356.986 „ 154. Parkettszijak 4.491 „ 134.730 161. Hajlított fabútor 1.360 „ 190.400 182. Fii és lóheremag 1.4-64 „ 161.040 „ 184. Széna 9.901 „ 74.258 „ 185. Falevél, nád, szalma .... 19.259 „ 96.295 „ 368. Vaj, fris 1.110 „ 210.900 , 369. Olvasztott és sózott vaj, margarin stb 2.749 ,, 417.848 ;, 373. Tojás 31.280 „ 3,753.600 „ 386. Leölt szárnyas 709 „ 177.250 „ 387. Vad 1,560 ,, 265,200 „ 404. Buza 404.420 „ 9,456.870 „ 405. Rozs 1.692 „ 28.764 „ 406. Zab 410.126 „ 7,382.268 „ 407. Árpa 73.711 „ 1,695.353 ,, 409. Kukoricza 154.970 „ 2,659.285 „ 410. Bab 11.793 „ 277.136 „ 411. Borsó 622 „ 17.105 „ 412. Egyéb hüvelyesek 494 „ 14.820 „ 413. Dara 5.713 „ 191.386 „ « a EH 414 • -C3 N Az . r u meg n evezőse m Liszt Suly 46.171 Ertek 1,639.071 frank 429. Maláta 947 010 » 7,780.815 „ 441. Dohány, nyers hulladék . 1.213 »» 77.632 „ 447. Nyers, finomított pilé-hulladák és szőlőezukor 146.246 )) 5,996.086 „ 448. Czukor süvegekben, tábl. stb. . 48.005 }> 2,064.215 „ 449. Czukor finomra vágva vagy őrölve 23.850 „ 1,097.100 „ 450. Sör és maláta-kivonat hordókban 5.754 » 158.235 „ 455. Természetes bor hordókban . 81.900 » 2,866.500 „ 460. Borszesz, alkohol hordókban 36.093 1,371.517 „ 582. Gyapjú nyers áll. és mosott . 731 „ 255.850 „ „ 133.906 „ 673 drb 232.851 „ 656. Ökör . ' 4.447 y 2,276.063 „ 657. Tenyészbika 260 101.494 „ 658. Tehenek 151 44.645 „ 216 ff 67.463 „ 660. Fiatal marha 26 4.847 „ £:|Serté s 2 061 193.281 665. Juh 14.327 „ 394.422 „ 667. Méhkas, méhekkel .... 1.154 n 20.772 „ 669. Nyers bőrök 320 <l 28.800 „ 670. „ irhák ...... 1155 » 404.250 „ 681. Ágytollak 248 „ 121.520 „ 683. Hólyagok, belek, borjugyomor . 700 „ 210.000 „ 684. Viasz 489 „ 82.641 6, Takarmány (korpa, olajpogácsa stb.) 1612 « 19.344 „ bői Azon nagytömegű nyers termények köziil,melyekmóg most is legnagyobb kivitelünk van Svájczba, leginkább kiemelkedik a buza, zab, maláta, kukoricza, árpa és liszt, az állatok közül az ökör, az állati termékek közül a tojás, az italok közül pedig a bor és szesz. Noha ezekkel nagy harezot kell vivnunk a svájezi piaezon távolabbi, sőt tengerentúli országokkal, mégis valószinü, hogy még hosszabb időre ezek meg fognak maradni mint főkiviteli czikkeink Svájczba. Van azonban több oly terményünk, félgyártmányunk és néhány iparczikkiink, melyekből kivitelünk Svájczba már most is jelentősebb, és a melyeknél meg van a lehetőség, hogy azok kivitele oda még emelkedni fog. Ilyenek a kemény- és puhafa, vaj, szárnyas vad, bab, ágytoll, hólyagok és belek, viasz stb. s az állatok közül a ló, juh és sertés. Van végre több oly áruezikkünk, melyekből kivitelünk Svájczba már megkezdődött ós kilátás van, hogy ezek kivitele Svájczba szintén emelkedni fog. Ezek a különféle ásványvizek, keményitő, parketta, hajlított fabútor, fümagvak, dohány, korpa, olajpogácsa stb. Ezek kivitelét előmozdítani érdekünkben fekszik, erre, azonban csak kereskedőink vannak hivatva. (1980.) Vámügy. Vámkezelési dijak Rumániában. Bukaresti consulunk jelentése szerint a verciorovai, predeáli és burdujeni rumán belépő vasuti vámhivataloknál, melyek az osztrák-magyar monarchiának Rumániába irányuló kivitelét közvetítik, f. ó. november hó 1/13-án uj vámkezelési díjtarifa lépett életbe, a mely nevezett vámhivatalok által beszedendő vámkezelési dijakat a következőleg állapítja meg :