Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 1. félév)

1894-06-21 / 49. szám

— 1047 -1885-ben 10.029,624 frank érték. 1886-ban 6.239,618 „ 1887-ben 4.442,402 „ 1888-ban 4.532,331 „ 1889-ben 6.088,817 „ 1890-ben 5.903,675 „ 1891-ben 6.852,790 1992-ben 4.803,387 „ 1893-ban 5.559,372 „ A rumán bevitel főbb tárgyai e szerint egyrészt eledel-ipari tárgyak és élvezeti czikkek, mint ezukor, kávé, tea, narancs, conservek stb., legnagyobbrészt azonban gyártmányok ós kész ipari czikkek. Fejletlen fonószövő ipara késztetik nagyobb mennyiségű és értékű, gyapjú- és pamutszövetek, pamut- ós gyapjufonalak, jutaszövetek és zsákok, selyemszövetek, vászon kötött áruk, kötélverő-áruk, nemezáruk, szőnyegek, kész ruházatok stb. stb. bevitelére; hegyeinek érez- és szénszegónysége, valamint bányászatának fejletlensége, nagyobb mennyiségű szén, nyers vas és aczól, vas- és aezóláruk, gazdasági ós ipari eszközök, szerszámok ós egyéb vas-és aczóltárgyak, valamint nemtelen fémek és ezekből való áruk stb. bevitelére. Hasonlókép utalva van bőriparának elégtelensége folytán nagyobb mennyiségű és értékű kikószitett bőrök ós kész lábbelieket, gépiparának hiánya miatt gőz-, gáz- és vizmotorokat, gazdasági és ipari gépeket és góprószeket, fejletlen ós sok részben egészen hiányzó papiros-, fa-, agyag-, üveg- ós kőipara folytán, nagyobb mennyiségű és értékű papirost, agyag-és porczellán-edényt és árukat, ablak-, tábla- és öblösüveget, kőárukat ós malomköveket, cementet, közönséges ós finom faárukat ós bútorokat, hangszereket, apró árukat stb. bevinni. Végre pedig állattenyésztésének fejletlensége folytán kénytelen évről-évre nagyobb számú lovat, vallásgyakorlatából folyó okok miatt pedig nagymennyiségű halat, olajbogyót, faolajt, valamint stearint ós stearingyertyát bevinni. Rumániának azonban nemcsak ezekből, hanem számtalan más kisebb-nagyobb nyers- ós segédanyagokból, ipari és fólipari kószitményekből, divatezikkek ós fényűzési tárgyakból van évről-évre ismétlődő ós emelkedő bevitele, melynek legnagyobb részét, miután belföldi ipara vagy egyátalán termelni nem tud, vagy pedig nem kielógitő mennyiségben és minőségben, behozatal által külföldről kénytelen fedezni. Rumániának a bevitelre kedvező ezen viszonyait lehetőleg kiaknáznunk kell, erre egyébként földrajzi fekvésünk is utal. II. Kivitel. Rumánia állatkivitele, I-ső árucsoport, csekély és már több év óta folytonos csökkenést mutat; legkisebb azonban eddig az itt utolsónak kimutatott 1893-ik évben volt, mint az a következő számokból látható : 1885-ben 6.355,465 frank értékben. 1886-ban 7.156,566 „ 1887-ben 5.876,281 „ 1888-ban 3.474,917 „ 1889-ben 2.129,864 „ 1890-ben 2.682,449 „ 1891-ben 2.046,619 „ 1892-ben 2.010,377 „ 1893-ban 1.989,596 „ Kivitelre kerül szarvasmarha, juh és sertés, melyekből Rumániának az 1893-ik évben majdnem egyenlő értékű kivitele volt. Az állati élelmezési termékek, 11-ik árucsoport, nem nagy kivitele kisebb hullámzás mellett is emelkedik, mely emelkedés az 1893-ik évben jelentősebb volt, mint azt a következő számok mutatják : 214.645,541 206.720,198 1885-ben 3.971,346 frank értékben. 1886-ban 2.533,591 „ 1887-ben 2.647,192 „ 1888-ban 2.360,239 „ 1889-ben 2.714,668 „ 1890-ben 3.775,045 „ 1891-ben 3.776,514 „ 1892-ben 2.816,822 „ 1893-ban 4.289,000 „ Ezen kivitel legnagyobb részét tojás, juhturó ós halak képezik. Már emlitve volt, hogy Rumánia kivitelében a III-ik, azaz a lisztes anyagok s az ezekből való készítmények csoportja ugy általában, mint viszonylag igen nagy ós hogy Rumánia összes kivitelének túlnyomó része ezen csoportra esik. Még jobban kitűnik ez a következő öszszeállitásból, melynél Rumánia összes kivitelének értéke mellé oda állítjuk a III-ik árucsoport kivitelének értékét, mint az itt következik : Rumánia összes kivite- A III-ik csoport kilőnek értéke : vitelének értéke : 1885-ben 247.968,201 frank. 188.711,105 frank. 1886-ban 255.547,263 „ 184.173,212 „ 1887-ben 265.726,613 1888-ban 216.788,642 1889-ben 274.167,146 „ 239.539,158 „ 1890-ben 275.958,415 „ 226.091,014 „ 1891-ben 274.662,083 225.015,116 „ 1892-ben 285.384,057 „ 251.888,427 „ 1893-ban 380.661,363 „ 347.952,992 „ Eszerint Rumánia 1893. év összes kiviteli értékének 91'41 százaléka esett a III-ik árucsoportra, s igy a többi áruk kivitelére maradt 8-95 százalók, vagyis 32.708,731 frank értékű áru. Azaz az összes kivitelhez képest aránytalan nagy kivitelben az első helyet foglalja el a buza, utána következik a kukoricza, azután az árpa, s igy azután, bár kisebb, de mégis jelentékeny értékekkel a többi gabonanemüek, mint azt az utolsó három évre a következő összeállításból láthatjuk. Összes kivitel: 1891-ben 1892-ben 1893-ban Buza 113 642,462 138.782,111 134.114,730 frank Rozs 8.418,482 10.901,592 14.545,264 „ Kukoricza 60 985,252 65.765,026 119.207,861 „ Árpa 27.755,150 17.026,973 41.449,566 „ Zab 962,945 2.021,220 11.978,054 „ Köles 1.801,652 2.432,065 3.669,898 „ Búzaliszt 4.129,591 6.925,312 8.171,954 „ Korpa 455,654 478,869 630,268 „ Hüvelyesek 6.828,258 7.497,805 10.166,323 ,, Suly szerint Rumánia kivitelét a főbb gabonanemüekből, valamint a hüvelyesek, liszt és korpából az utolsó öt évre áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatják : Összes kivitel: 1889-ben 1890-ben 1891-ben Buza 9.453,932 q. 9.228,291 q. 6.613,748 q. Rozs 2.512,071 „ 866.446 „ 729,292 „ Kukoricza 5.286.503 „ 7.463,216 „ 7.009,095 „ Árpa 2.651,329 „ 1.807,543 „ 3.185,537 „ Zab Köles Búzaliszt Korpa Hüvelyesek Buza Rozs 243,552 186,680 165,281 84,535 64,092 118,647 88,658 34,236 159,475 „ 123,167 „ Összes kivitel: 1892-ben 1893-ban 7.710,117 q. 7.561,931 q. 122,934 227,244 111,669 75,942 178,717 908,466 1.141,460